193 ezer forint jár évente: milyen betegségek esetén, és hogyan igényelhető?

A minimálbér emelésével 2026-ban tovább nő az a személyi jövedelemadó-kedvezmény, amely bizonyos betegségek fennállása esetén is jár. A lehetőség sokakat érinthet, mégis gyakran kihasználatlan marad – egyszerűen azért, mert az érintettek nem is tudnak róla, vagy nem tisztában az igénylés módjával.

Tartós betegség után járó adókedvezmény 2026-ban

A minimálbér 2026-ban 11 százalékkal emelkedett, így bruttó 322 800 forintra nőtt. Mivel több adókedvezmény összege ehhez az értékhez igazodik, automatikusan nőtt a súlyos betegséggel élők számára járó adóalap-kedvezmény is, hivatalos nevén a személyi kedvezmény.

A jogszabály alapján a kedvezmény mértéke minden hónapban a minimálbér egyharmadának 15 százaléka, száz forintra kerekítve. Ez 2026-tól havi 16 100 forintot jelent, éves szinten pedig 193 200 forinttal csökkentheti a fizetendő személyi jövedelemadót. Ha valaki nem él ezzel a lehetőséggel, ennyi pénztől eshet el egyetlen év alatt.

A becslések szerint akár a magyar lakosság 30–35 százaléka is jogosult lehet erre a kedvezményre valamilyen alapbetegség miatt, mégis sokan nincsenek tisztában azzal, hogy érintettek.

Kinek jár az adókedvezmény?

A jogosultságot a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló 335/2009. (XII. 29.) kormányrendelet határozza meg. Ez a jogszabály részletesen felsorolja azokat az állapotokat és betegségeket, amelyek fennállása esetén a személyi kedvezmény igénybe vehető.

Fontos félreértés, hogy a „súlyos fogyatékosság” elnevezés sokakat elbizonytalanít. Nem kizárólag látványos vagy mozgáskorlátozottsággal járó állapotokról van szó. A kedvezmény többek között járhat egyes hallási és látási fogyatékosságok, bizonyos mentális és fejlődési zavarok, daganatos betegségek meghatározott típusai, krónikus emésztőszervi betegségek, autoimmun kórképek, valamint endokrin és anyagcsere-betegségek esetén is.

A gyakrabban előforduló érintettségek közé tartozik például a cöliákia, a Crohn-betegség, az I. típusú cukorbetegség, a szövődményekkel járó II. típusú diabetes, az endometriózis, a laktózintolerancia bizonyos formái, valamint több veleszületett enzimopátia. A rendelet minden esetben pontos BNO-kódokhoz köti a jogosultságot, ezért a diagnózis megnevezése önmagában nem elegendő, a kód ellenőrzése is szükséges.

A rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesülők automatikusan jogosultak a személyi kedvezményre, külön orvosi igazolás nélkül.

Így igényelhető, akár visszamenőleg is

A személyi kedvezmény igénybevételéhez alapvetően szakorvos által kiállított igazolás szükséges, amely igazolja, hogy az érintett a rendeletben szereplő betegség valamelyikében szenved. Az igazolást és az esetleges határozatokat az elévülési időn belül meg kell őrizni.

A kedvezmény érvényesíthető év közben, a munkáltatónak tett nyilatkozattal, vagy az éves személyi jövedelemadó-bevallásban is. Lényeges szabály, hogy a személyi kedvezmény a kedvezmények sorrendjében megelőzi például az első házasok vagy a családi kedvezményt.

Ha a jogosultság korábban is fennállt, de eddig nem történt meg az igénylés, a kedvezmény legfeljebb öt évre visszamenőleg is érvényesíthető. Ez 2026-ban akár háromnegyed millió forint visszatérítést is jelenthet egy összegben, az érintett adózási helyzetétől függően.

A pontos betegséglista és a hozzájuk tartozó BNO-kódok a 335/2009-es kormányrendelet mellékletében találhatók meg. Amennyiben a diagnózis „határesetnek” tűnik, érdemes a kezelőorvossal vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal egyeztetni, mielőtt lemondanál egy jelentős összegű kedvezményről.

Fotók: Getty Images

Állítsd be a Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Femina!

• adókedvezmény
• betegség
• 2026
• endometriózis
• daganat
• látássérült
• halláskárosodás
• cukorbetegség
• támogatás
• Életmód