5 eset, amikor jogosan vagy kiakadva a szomszédra: ügyész árulja el, hol a határ

A jó idő beköszöntével menetrendszerűen indul a szezon: felbúgnak a fűnyírók, felizzik a parázs a grill alatt, és előkerülnek a barkácsgépek is. Ami az egyik oldalon kellemes kikapcsolódás vagy halaszthatatlan kerti munka, az a kerítés túloldalán könnyen idegtépővé válhat.

De vajon mit kell némán eltűrnünk a jó szomszédság nevében, és mikor lép át egy tevékenység a jogszerűtlenség vörös vonalán?

5 vitás eset a szomszéddal

Bár a vitás helyzetekből ma is túl gyorsan lesz hivatalos feljelentés vagy bírósági pereskedés, a konfliktusok jelentős része megelőzhető lenne a játékszabályok ismeretével. A helyzet tisztázásában Dr. Jagusztin Tamás, a Pest Vármegyei Főügyészség megbízott közjogi főügyészhelyettese foglalta össze a legfontosabb sarokpontokat.

A jogi kiindulópont végtelenül egyszerű, mégis komoly empátiát követel: a társadalmi együttélés alapja a kölcsönös tolerancia. Ez azt jelenti, hogy az ingatlan birtokosa (legyen az tulajdonos vagy bérlő) nem végezhet olyan tevékenységet, amellyel a környezetét feleslegesen bosszantja vagy akadályozza a jogai gyakorlásában.

Léteznek olyan hatások, amelyek elkerülhetetlenek – a fű nem fog magától eltűnni, a tavaszi-nyári kerti munkákat el kell végezni. Ez a szükséges kategória, amit el kell viselni. Az viszont már jogot sért, aki a szükséges munkákra hivatkozva éjjel-nappal, pihenőidőt nem tisztelve zúgatja a gépeket.

A mindennapi tapasztalatok alapján a bíróságok és hatóságok előtt jól körülhatárolható, mi számít a társadalmi elfogadhatóság határát átlépő magatartásnak. Ilyenek például:

• Az indokolatlanul bömbölő zene és a rendszeres, hajnalig tartó bulizás.
• A hanyag állattartásból eredő, mindent elárasztó bűz vagy a szűnni nem akaró kutyaugatás.
• A felhalmozott, elhanyagolt szeméthegyek.
• A gondatlan vegyszerhasználat, ha a permetet átviszi a szél a szomszéd veteményesére.
• Társasházakban az emeleti lakásban egész nap dübörgő fapapucsos közlekedés.

Különösen aktuális, modern probléma a biztonsági kamerák kérdése. Bár a saját tulajdon védelme legitim cél, a kamerát tilos úgy beállítani, hogy az a szomszéd privát szféráját, az udvarát vagy a ház ablakait figyelje és rögzítse.

Grillfüst és az átlógó lombok harca

Nézzük a leggyakoribb hétköznapi ütközőpontokat, ahol a szubjektív igazság helyett az objektív jogi mérce dönt!

A kerti parti és a füst: Ha a szomszéd bográcsozik vagy grillez, a felszálló füst óhatatlanul átterjedhet. Ez mindaddig nem minősül jogellenesnek, amíg nem válik olyan rendszeressé, extrém időtartamúvá vagy kirívó napszakúvá, ami már konkrétan ellehetetlenítené a szomszéd teraszhasználatát vagy az ablaknyitást.

Zöldháború a kerítés mentén: Az átlógó ágak és gyökerek örökös vitás pontok. Fontos szabály, hogy a sértett fél nem eshet neki azonnal a szomszéd fájának. Csak akkor jogosult az átnyúló részek levágására, ha azok bizonyíthatóan gátolják őt a saját kertje rendes használatában (például teljesen elzárják a napfényt vagy akadályozzák a közlekedést), ÉS a fa tulajdonosát hiába szólította fel a probléma rendezésére, az nem tett semmit.

A zajos barkácsolás és felújítás: A hétvégi flexelés, fűnyírás és motoros fűrészelés idejét szinte minden településen helyi önkormányzati rendeletek szabályozzák órára pontosan – ezeket kötelező betartani a lakóövezetek nyugalma érdekében.

Ha a barkácsolás szintjét átlépve komolyabb házfelújításba kezdünk, a szabályok még szigorúbbá válnak. Amennyiben a tevékenység hivatalos építési munkának minősül, külön jogszabály szabja meg a határértékeket. Lakóövezetekben (legyen az kisvárosi, kertvárosi vagy falusias környezet) egy hónapnál nem hosszabb munka esetén nappal legfeljebb 65 decibel, éjszaka pedig maximum 50 decibel lehet a zajterhelés. Ha a beruházás ennél tovább tart, a törvény még ennél is alacsonyabb, szigorúbb zajszintet követel meg a szomszédok védelmében.

Fotók: Getty Images Hungary

Állítsd be a Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Femina!

• szomszédok
• szomszéd
• vita
• konfliktus
• Otthon