Veszélyes lehet a gluténmentes diéta, ha valaki nem érzékeny rá - Mikor nem javasolt?

Sokan gondolják, hogy a glutén önmagában rossz, és orvosilag igazolt okok nélkül is érdemes száműzni az életükből. Nincs igazuk, és tévedésüknek egészségügyi következményei lehetnek.

A gluténérzékenység valójában több betegséget is takar attól függően, hogy a szervezet milyen módon érzékeny a gluténre, és kezelésük is eltérő. Ha azonban valakinek nincs szüksége ennek a fehérjének a mellőzésére, akkor felesleges a diéta.

A gluténérzékenység nem csak egy betegséget takar

Gluténérzékenységgel kapcsolatban beszélhetünk glutén- vagy gabonaallergiáról, cöliákiáról, illetve nem cöliákiás gluténérzékenységről. A tünetek sokfélék, személyenként változó erősséggel jelentkeznek. 

Gluténallergia esetén az adott gabona vagy annak valamely alkotórésze allergénként hat a szervezetre. Ennek következtében elindul egy immunológiai folyamat, mely során a szervezet IgE ellenanyag-termelése fokozódik, ezért orvosilag könnyebben kimutatható. Az allergia bármikor kialakulhat, ha valaki napi szinten fogyaszt gabonából készült élelmiszereket: kenyeret, tésztát, kekszet, bizonyos alkoholos italokat. Az allergia orvosilag könnyen kimutatható, és olyan általános tünetek kísérik, mint a csalánkiütés, viszketés, vörösödés vagy az arc puffadása. 

A cöliákiás gluténérzékenység örökletes, és családi szinten halmozódhat. Esetében szerológiai vizsgálattal kimutathatók a szervezetben gliadin ellen termelt antitestek. Gabona fogyasztása után hetek is eltelhetnek, mire a tünetek jelentkeznek, szövődményeként a csontrendszer és a bőr is károsulhat. Kísérőbetegségként 1-es típusú cukorbetegség, laktózintolerancia, vashiány és pajzsmirigyproblémák is felléphetnek. A cöliákia egész életen át tartó autoimmun betegség, tudatos diétával azonban szinten tartható. 

A nem cöliákiás gluténérzékenységet viszont nagyon nehéz diagnosztizálni, mert semmilyen antitest-termelődéssel nem reagál rá a szervezet. Nincsenek kísérő betegségei, és a családban való halmozódás sem jellemző rá. Semmilyen genetikai elváltozás nem kíséri, jellemzően felnőttkorban alakul ki. Ez esetben a tünetek órákkal a glutén elfogyasztása után jelentkezhetnek. A nem cöliákiás gluténérzékenység pre- és probiotikumokkal, valamint gluténmentes étrend követésével idővel kordában tartható.

A glutén önmagában nem rossz

Ha valaki nem gluténérzékeny, akkor semmi oka nincs arra, hogy száműzze az életéből. A gluténmegvonásnak nincsenek pozitív hatásai a szervezetre, sőt, kifejezetten káros is lehet. Egy tanulmány, melyet 100 ezer nő és férfi részvételével készítettek, kimutatta, hogy a glutén elhagyása növeli a szívbetegségre való hajlandóságot azoknál, akik nem gluténérzékenyek, és mégis megvonják maguktól ezt a típusú fehérjét. 

Amennyiben valaki úgy gondolja, hogy gluténérzékeny, mindenképp ajánlott, hogy először orvos, valamint pozitív teszt esetén dietetikus tanácsát kérje étrendje kialakításához. Önkényesen gluténmentes diétát követni több szempontból is ésszerűtlen. Egyrészt, ha fennáll a gyanú, hogy valaki gluténérzékeny, és elkezd mentesen étkezni, mielőtt még orvos is megvizsgálhatná, az téves diagnózishoz vezethet. 

A főleg búzában, árpában, rozsban megtalálható fehérje a B-vitaminok fő forrása, amik hiánya szintén komoly egészségügyi problémákhoz vezethet. 

B1-vitamin hiányában étvágytalanság, gyengeség, hányinger, izomgyengeség, akár reflexzavarok is jelentkezhetnek, míg a B2-vitamin mellőzése a nyálkahártya és a bőr gyulladását okozhatja, amik repedezett ajkak vagy szájsarkak képében megmutatkozhatnak.

B3-vitamin hiányának következtében pellagra léphet fel, melynek tünetei közt szerepelnek a mentális és idegrendszeri problémák, hasmenés és bőrirritáció. Gluténmentes diéta nem tudatos követése miatt B9-vitamin is kevés jut a szervezetbe. Ez azoknak a nőknek nagyon fontos, akik gyereket szeretnének, vagy már várandósak, ugyanis a születési rendellenességek megelőzésében nagy szerepet játszik.

B12-vitamin hiánya szintén gyakori azoknál, akik gluténmentes diétát követnek. Ez a vitamin a vörösvérsejtek termelődéséhez és a nukleinsav-anyagcsere szabályozáshoz járul hozzá leginkább, hiányállapotban akut vérzékenység, nyálkahártya-gyulladás, emésztő- és idegrendszeri problémák léphetnek fel. 

(Képek: Getty Images)

Csak egy vizsgálat mutatja ki a cöliákiát

A diagnózishoz vérvételre is szükség van, de nem mindegy, hogy milyen értékeket ellenőriznek a teszt segítségével. Dr. Polgár Marianne gyermekgyógyász, gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa egy gyakori tévedésre hívja fel a figyelmet.

• egészség
• egészségügyi diéta
• gluténmentes
• veszélyes diéta
• Életmód