Cöliákiavizsgálat

A lisztérzékenység, cöliákia vagy autoimmun gluténérzékenység néven ismert kórkép nem ételallergia, hanem autoimmun betegség.

A diagnózishoz vérvételre is szükség van, de nem mindegy, hogy milyen értékeket ellenőriznek a teszt segítségével. Dr. Polgár Marianne gyermekgyógyász, gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa egy gyakori tévedésre hívja fel a figyelmet.

Melyik teszt mit vizsgál?

Az IgE alapú allergiatesztek az allergia kimutatására szolgálnak. Ezek segítségével a szervezetben az allergén ellen termelődő ellenanyag mértékét vizsgálják. Ha ételallergia gyanúja merül fel, akkor nutritív panel elvégzésére van szükség. Ezzel megállapítható, hogy melyik élelmiszer - például a tej, búza vagy tojás - az, amivel szemben a szervezetben ellenanyag termelődik, ami az allergiás tüneteket okozza. Ezek az allergiák megszűnhetnek, esetleg újak kialakulhatnak, de nem állítható biztosan, hogy egy életen át megmaradnak, és diétát tesznek szükségessé.

A cöliákia azonban nem ételallergia, hanem autoimmun betegség. Az IgE alapú allergiateszt ezért nem alkalmas a kimutatására. A diagnózishoz szerológiai vizsgálat elvégzésére van szükség. Ez is vérből történik, de ennek során a laboratóriumban a cöliákiára specifikus auto-antitesteket vizsgálják.

Nem mindegy, hogy allergia vagy betegség

A cöliákia tüneteit a búzában, rozsban és árpában található fehérje, a glutén fogyasztása váltja ki. Ezek az élelmiszerek azonban ételallergiát is okozhatnak az arra érzékenyeknél. Ha a beteg átfutja egy nutritív panel - ételallergia-tesztben felsorolt vizsgált allergének - listáját, a búza, rozs és árpa ott is szerepelni fog.

Elvégezteti a tesztet, ami negatív lesz, hiszen nem allergiás, hanem autoimmun gluténérzékenysége van. Így viszont továbbra sem fogja tudni, hogy mi okozza a panaszait. Ha azonban valóban cöliákia, akkor fontos lenne mielőbb diagnózishoz jutnia, kezelés hiányában ugyanis komoly szövődményei is jelentkezhetnek.

Csak a diagnózis után szabad diétázni, akkor viszont egy életen át

A cöliákia diagnózisát a szerológiai vizsgálaton kívül a cöliákiára jellemző genetikai vizsgálat kimutatásával és/vagy vékonybél-biopszia pozitív eredményével is szükséges alátámasztani. Az esetek egy részében a biopszia elhagyható, ha a betegnél minden kétséget kizáró szakmai bizonyítékok állnak rendelkezésre a cöliákia fennállására. Ezt követően a gluténmentes diétára van szükség. A cöliákia ugyanis nem múlik el, nem gyógyítható, de a szigorú diéta betartásával a tüneteket meg lehet szüntetni, a szövődményeket meg lehet előzni.

A cöliákia a vékonybélben lévő bélbolyhokat károsítja. Emiatt a tápanyagok felszívódása nem tud tökéletesen végbemenni, vagyis hiába táplálkozik valaki egészségesen, szed vitaminokat, azok nem tudnak megfelelően hasznosulni a szervezetében. A kezdeti tüneteket - hasmenés vagy székrekedés, puffadás - követően idővel vérszegénység, fogyás, gyerekeknél a jellegzetes pókhas megjelenése, nőknél akár meddőség is bekövetkezhet. 

Ha panaszaink vannak, a legjobb, ha a megfelelő szakemberhez fordulunk, aki a tüneteink alapján a szükséges vizsgálatokat fogja elvégeztetni. Így elkerülhető, hogy egy téves negatív lelet birtokában tovább kelljen együtt élni a kellemetlen tünetekkel és a lehetséges szövődményekkel.

Fehér liszt helyett: 10 gluténmentes liszt főzelékek sűrítéséhez

A lisztpótlásra nem könnyű megfelelő alternatívát találni, hiszen a sikér nélküli maglisztek egészen másképp viselkednek feldolgozás során, mint a megszokott búzaliszt, és az ízük is egészen eltérő lehet.

(Képek forrása: Getty Images Hungary)