Mi az a metionin, és miért kell vigyázni vele? Gázosító ételekre figyelmeztet az orvos

A szellentés még az időnként kellemetlen hangok és szagok ellenére is az élet természetes velejárója, hiszen jelenléte elengedhetetlen a bélrendszer és ezáltal a szervezet normál működéséhez. Így egy átlagember testében naponta akár 0,5-1,5 liter bélgáz is termelődhet.

A gyakori szellentés többnyire nem igényel orvosi felügyeletet, de ha valakinél tartósan fennáll a probléma, érdemes szakemberhez fordulni, mert a panaszok valamilyen lappangó betegségre is utalhatnak. Előfordulhat ugyanakkor az is, hogy bizonyos élelmiszerek, például a babfélék gyakori fogyasztása felelős a túl gyakori gázképződésért. Azt viszont már kevesebben tudják, hogy ez nem csupán a hüvelyesekre igaz.

Gázosító ételek

A BBC szakértője szerint, ha valaki szeretné elkerülni a túlzott gázképződést, akkor érdemes vigyázni egyebek mellett a zsíros ételekkel, nevezetesen a marha- és sertéshússal, mivel azok metionint tartalmaznak.

A metionin aminosav a tápcsatornában lebomlik, közben pedig hidrogén-szulfid keletkezik, melynek szaga kísértetiesen hasonlít a záptojáséhoz. Apropó, tojás: az orvos szerint metionintartalma miatt a túl gyakori tojásfogyasztás sem ajánlott, mert hozzájárulhat a kellemetlen szagú gázképződéshez. Kiváltképp húsokkal vagy hüvelyesekkel együtt fogyasztva.

Ugyanitt érdemes megemlíteni a tejtermékeket, melyek laktóztartalmuk miatt okozhatnak puffadást és gázképződést. Míg a teljes kiőrlésű termékek magas rosttartalmuk és a bennük található fruktánok miatt válthatnak ki szellentést. 

Bizonyos zöldségek, mint a brokkoli, a káposzta, a kelkáposzta és egyéb zöld leveles zöldségek szintén fokozzák a gázképződést egyrészt magas rost-, másrészt kéntartalmuk miatt. A gyümölcsökben ugyancsak sok a rost, emellett fruktóztartalmuk is puffaszthat. 

Mi segíthet a megfelelő étkezés mellett?

Mivel a szellentéshez és a kellemetlen szagokhoz a székrekedés is hozzájárulhat, megfelelő folyadékpótlással serkenthető a salakanyagok távozása. Pontosabban szénsavmentes vízzel, esetleg borsmentateával. A szénsavas italok ugyanis csak fokozzák a gázképződést. 

Gázosodást okozhat a rágózás is, mert attól több levegő juthat a gyomorba. Mindemellett fontos kiemelni, hogy - hacsak az orvos nem utasít erre - a fenti ételeket nem kell teljesen száműzni az étrendből, csupán mérsékelni kell a bevitelüket. 

Ezért nem szabad visszatartani a szellentést

A Science Alert korábbi cikkében kutatók megállapították, hogy nem tanácsos visszatartani az éppen távozni készülő gázokat, egyrészt mert azok valahol valamilyen úton-módon úgyis távoznak, másrészt rendszeres visszatartásuk akár diverticulitis kialakulásához is vezethet.

A diverticulitis a vastagbélben szinte bárhol, ám többnyire a végbél előtti szakaszon, az úgynevezett szigmabélen alakulhat ki. Érdekesség, hogy az egész bélrendszerben ezen a részen a legnagyobb a nyomás. 

A nyomástól a bél nyálkahártyája kitüremkedik, miközben zsákszerű üregek keletkeznek. A diverticulitis kialakulásában a székrekedéstől kialakult erőteljesebb bélösszehúzódások ugyancsak szerepet játszhatnak. Ha ezekben hosszú időre elakad a széklet, gyulladás is kialakulhat, amitől súlyos esetben a divertikulum kilyukadhat.

Puffasztó ételek

A magas fruktóztartalmú, szénsavas üdítőitalok, az alkohol, az olajban sütött ételek mind-mind felelősek lehetnek a feszítő érzésért a hasban. Ám sajnos néha épp a legegészségesebb, vitaminban és ásványi anyagokban gazdag ételek okoznak felfúvódást és hasfájást. Érzékenység esetén ezeket is kerülni kell.

Képek forrása: Getty Images Hungary

• gázosító ételek
• szellentést okozó ételek
• szellentés visszatartása
• szellentés okai
• metionin
• Életmód