Antibiotikum-kúra: amikor szükségtelen

Az őszi-téli hónapokban nem csak a vírusos-influenzaszerű, hanem a bakteriális eredetű megbetegedések is gyakrabban fordulnak elő. Az utóbbiak elleni antibiotikum kúrába azonban sok esetben feleslegesen kezdenek bele, aminek egyenes következménye lehet a rezisztens baktériumok kialakulása.

Egy korábbi cikkünkhöz hasonlóan ismét két szakembert kérdeztünk meg az antibiotikumok használatával kapcsolatban: dr. Bán Marianna holisztikus orvost és dr. Filiczky Istvánt, aki a Dr. Rose Magánkórház belgyógyász, gasztroenterológus szakorvosa.

- Milyen fertőzések tekinthetőek határesetnek az antibiotikum szedése szempontjából?

Dr. Bán Marianna

- A láz nem indok az antibiotikum-használatra, hanem a szervezet egészséges válasza a fertőzésre. A jó általános állapotban lévő, megfelelően karban tartott és felkészített szervezet, valamint az egészséges életmód, és az egyén számára megfelelő gyógyító módszer garancia arra, hogy az immunrendszer szelíd támogatással megbirkózik a kórokozókkal. Hosszú távú nyereség, hogy a kiállt és nem elnyomott betegségek érlelik, úgymond tanítják az immunrendszert, a szervezet egész kommunikációs hálózatát. Ennek köszönhetően pedig csökkenthető a későbbi, súlyos betegségek kockázata.

- A legkíméletesebb megközelítés, ha az orvos a beteg ember - és nem a betegség - számára állít össze terápiát. Ahogy élete végén Pasteur is kijelentette: A kórokozó semmi, a táptalaj a minden.

Dr. Filicky István

- Egy egyszerű megfázásra, náthára nem szükséges antibiotikumot felírni, mert ezek tünetei kezelhetők önmagukban is, például orrsprayvel, láz- és fájdalomcsillapító gyógyszerekkel, valamint pihenéssel. Határesetnek tekinthető az is, ha a vérvizsgálat paraméterei nem indokolják az antibiotikum szedését - például nem emelkedett a gyulladásos fehérjék szintje, vagy a süllyedés érték a vérben. Ilyenkor elegendőek lehetnek a gyulladáscsökkentők is.

- Érdekes megfigyelés, hogy a betegek nagy százaléka a gyulladáscsökkentőt nem a fájdalom-gyulladáscsökkentő terápiával azonosítják, hanem az antibiotikum fogalmával. Ezt a tévhitet azonban feltétlenül el kell oszlatni. Sok esetben a gyulladást nem baktérium, hanem vírus okozza, ebben az esetben vírusölők szükségesek.

- Véleménye szerint miért nem elterjedtebb a CRP-készülék és a streptococcus-gyorsteszt használata - annak ellenére ezekkel az eszközökkel könnyebb lenne azonosítani, hogy a fertőzés kialakulásáért pontosan milyen kórokozó felel?

Dr. Bán Marianna

- A torokváladék streptococcus- teszttel való vizsgálata hasznos segítő lehet a rendelőben, de nem elvárható, hogy egy háziorvos több százezer forintot áldozzon a készülékre, annak karbantartására és tartozékokra. Az alapos fizikális vizsgálat, a tünetek, jellegzetességek megfigyelése, értékelése és a beteg ember kikérdezése az elsődleges.

- A CRP-szint nem nyújt biztos fogódzót az állapot megítélésében, szintje több, más típusú betegségben is megemelkedik, krónikus folyamatokban pedig akár csökken.

Az antibiotikumok mellékhatásai

Ha szeretnél többet tudni az antibiotikum-kúrák mellékhatásaival kapcsolatban, kattints az alábbi videóra!

Dr. Filicky István

- Valószínűleg azért nem elterjedtebbek ezek a készülékek, mert sokan nem hallottak még az új diagnosztikus lehetőségekről. Ugyanakkor a készülék megvételére nincs elegendő befektethető forrás a háziorvosi rendelőkben, illetve ambulanciákon, ezen kívül az OEP támogatottság hiánya is lehetséges ok. Makrogazdasági szempontból mindenképp olcsóbb lenne ezeknek a használata, mint az indokolatlan kezelések, vagy mellékhatás túllövése.

• vírus
• baktérium
• tudomány
• interjú
• orvos
• antibiotikum
• Életmód