Az emésztőrendszer 4 fontos feladata, amiről kevesen tudnak: belgyógyász részletezte őket

A tápanyagok felvételén kívül még megannyi feladata van az emésztőrendszernek, amiket szakorvos részletezett.

Az emésztőrendszer működése
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Bélrendszerünknek az emésztésen túl rendkívül összetett feladata van. Biztosítania kell az ételek és italok révén a szervezetbe kerülő idegen, káros anyagokkal és kórokozókkal szembeni védelmet, de hatással van az anyagcsere-folyamatokra és az agyműködésre is. Minderről a bél saját idegi, hormonális immunrendszere és a bélflóra gondoskodik - mondta dr. Pászthory Erzsébet gasztroenterológus, belgyógyász, háziorvos szakorvos, az Allergiaközpont orvosa, akivel erről a különleges védelmi rendszerről beszéltünk.

Az emésztőrendszer működése

A bélidegrendszer

- A bél falában levő idegsejtek hálózata irányítja a bélmozgásokat, az emésztőnedv-termelést, és érzékeli a bél állapotát. Önállóan végzi feladatát, működését az agy irányából érkező impulzusok legfeljebb módosítják. Az agy és a bél között testünk leghosszabb idege, a bolygóideg révén folyamatos párbeszéd zajlik, ezért a bélidegrendszert gyakran nevezik második agynak is - mondta el dr. Pászthory Erzsébet.

GettyImages-958769548
Fotó: wildpixel / Getty Images Hungary

A bél és agy kölcsönösen befolyásolja egymás állapotát. Ezt tapasztaljuk például akkor, mikor feszült lelkiállapotban „nem megy le egy falat sem a torkunkon”. Depressziós betegek állapotára ugyanakkor a mediterrán diéta tartós alkalmazása jótékony hatású lehet.   

A bél hormonapparátusa

A bélcsatorna teljes hosszában elszórtan elhelyezkedő hormontermelő sejtek alkotják. Az itt termelődő hírvivő anyagok nemcsak az emésztést irányítják, de a véráram útján hatással vannak az anyagcsere-folyamatokra, az immunrendszer és az agy működésére is. Jelenleg mintegy harmincféle bélhormont ismerünk, intenzív kutatások zajlanak gyógyszerként történő alkalmazásuk kifejlesztésére.

Az inkretin hatású készítmények serkentik az inzulinelválasztást és csökkentik az étvágyat, így új lehetőséget jelentenek a cukorbetegség és talán az elhízás kezelésében. Az elhízás mint népbetegség esetében ígéretes lehet még az éhségérzetet szabályozó ghrelin (éhségérzet-) és leptin (jóllakottság-) hormonok kutatása, amiről bővebben itt olvashatsz

A cikk az ajánló után folytatódik

Az anyaság kihívásai cukormáz nélkül

A Femina Klub júniusi vendége Ráskó Eszter humorista lesz, akivel Szily Nóra, az estek háziasszonya többek között az anyaság és a nőiség kihívásairól beszélget. Vajon létezik-e recept a gyerekneveléshez? Miért olyan káros a tökéletes anya mítosza? Hogyan lehet az önazonosság és az önfelvállalás révén a nőknek felvértezni magukat a 21. századi normákkal szemben?

További részletek: femina.hu/feminaklub

Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.

Időpont: 2024. június 3. 18 óra

Helyszín: Thália Színház

Promóció

A bélben termelődik a szervezet szerotoninkészletének 90 százaléka, mely a tévhittel ellentétben nem játszik közvetlen szerepet a hangulatszabályozásban, ugyanis nem jut be az agyba. Hatásai elsősorban az energiafelvételt és -raktározást segítik elő: serkentik a bélmozgásokat és felszívódást, fokozzák az inzulinelválasztást és a máj és zsírszövetek zsírszintézisét. Székrekedéssel járó irritábilisbél-szindróma kezelésében a szerotoninszintet növelő gyógyszereknek ezért elvben kedvező hatásuk lehet.   

A bélimmunrendszer

Kettős feladata van, biztosítania kell a kórokozókkal szembeni védelmet úgy, hogy a nem káros, de a szervezet számára idegen anyagokra ne válaszoljon gyulladásos reakcióval. Az immunvédekezés és -tolerancia kényes egyensúlyát számos tényező befolyásolja. Számos betegség, mint például az ételallergiák, gyulladásos bélbetegségek, lisztérzékenység hátterében a bél immunrendszerének zavara áll.

A bélflóra

A bél belső felszínén élő, mintegy kétezerféle baktériumtörzsből, vírusokból, gombákból és egyéb mikroorganizmusokból álló életközösség (mikrobióta). Sejtjeinek számát az emberi szervezet sejtszámának 1-10-szeresére becsülik. Összetétele minden emberben más, egyedi mintázatot mutat, mint az ujjlenyomat. Általánosságban elmondható, hogy minél több faj alkotja (diverzitás), annál erősebb. A diverzitás azért is hasznos, mert kordában tartja a káros baktériumokat, mint például a Clostridium difficile, melynek toxinja felelős a legyengült szervezetű és bélflórájú embereken jelentkező súlyos hasmenéses bélgyulladás kialakulásáért. A bélflóra befolyással van szinte az összes életműködésre, aminek az egészségét ebben a cikkben olvasható élelmiszerekkel tudod megőrizni. Ennek magyarázata anyagcsere-folyamataiban rejlik. Táplálékát a diétás rostok jelentik, ezeket túlnyomórészt fermentációval, vagyis oxigén nélkül lebontva számtalan biológiailag aktív anyagot termel. Ezek közül a legfontosabbak: rövid láncú zsírsavak, vitaminok, hírvivő anyagok és különböző gázok.

GettyImages-972718108
Fotó: Epiximages / Getty Images Hungary

Az egészség záloga a bélbarát, vagyis rostokban gazdag, tartósított és finomított élelmiszerekben szegény táplálkozás. Ez az a négyszereplős védelmi alakulat, amely a bélvilág ingereire adott válaszokat kidolgozza, és amely a véráram útján összeköttetésben van az egész szervezettel, valamint a bolygóideg révén az aggyal.

A bél ideg-, hormon- és immunrendszere a bélflórával együttműködve irányítja az emésztés folyamatát, és befolyásolja az életműködéseket. A testi-lelki egészségért sokat lehet tenni a bélbarát étrend tartásával.

Olvass tovább: 10 étel, ami javítja a belek munkáját

Néhány étel hatékonyan segíti a bélrendszer működését.

Puffadás és lassú anyagcsere ellen: 10 étel, ami javítja a belek munkáját

Nézegess képeket!

Elolvasom

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

Ezt is szeretjük