Milyen eltérést jelezhet az EKG? Egyetlen vizsgálat is életmentő lehet

Az EKG az egyik legfontosabb kardiológiai vizsgálat, mely számos eltérésre, zavarra fényt deríthet, és amelynek értelmezése kizárólag szakorvosi kompetencia.

Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta a leggyakoribb okokat vette számba, melyek eltéréseket okozhatnak a normál EKG-hoz képest.

Milyen eltérést jelezhet az EKG?

Az EKG-eltérés nem feltétlenül utal arra, hogy a szívünk beteg, sokszor teljesen ártatlan jelenségre hívja fel a figyelmet. Ugyanakkor van néhány eltérés, ami rendellenességre utalhat, és további kivizsgálást igényel. Íme, a leggyakoribbak:

Szabálytalan szívverés: percenként 60-100 szívverés tekinthető tipikusnak, ha ennél lassabb vagy gyorsabb szívverést detektál az EKG, azt érdemes tovább elemezni, hogy kiderüljön a - gyakran ártatlan - ok. 

Szabálytalan szívritmus: mindenkinek megvan a maga szívritmusa, amihez képes előfordulhat, hogy változást érzünk, mintha gyorsabban verne a szívünk, esetleg rebegésszerű érzetünk van. Az EKG segít az orvosnak észrevenni a normál ritmustól való eltérést, de csak akkor, ha az épp a teszt alatt zajlik. Mivel erre kicsi az esély, ilyen esetekben sokszor 24 órás EKG-vizsgálatot szoktak javasolni. 

Eltérés a szív alakjában: az EKG alapján az orvosnak elképzelése lehet arról, milyen erősen dolgozik a szív egy adott része. Egy eltérés arra is rámutathat, hogy a szív egy szekciója nagyobb vagy vastagabb a többinél. A megvastagodott szív arra is utalhat, hogy a szívnek meg kellett erősödnie, mert túl erősen kell pumpálnia a vért, aminek természetesen fontos megkeresni az okát. 

Elektrolitegyensúly-zavar: az elektrolitok fontosak a szív kiegyensúlyozott működése szempontjából, ezért, ha felborul például a kalcium, a magnézium, a nátrium vagy a kálium egyensúlya, az zavarokat okozhat a szívritmusban. 

Gyógyszermellékhatás: egyes gyógyszerek, például a béta-blokkolók és a nátriumcsatorna-blokkolók okozhatnak az EKG-n látható eltéréseket, ezért a vizsgálat elvégzése előtt végig kell beszélni az orvossal a rendszeresen szedett gyógyszerek listáját.

Magas vérnyomás: nem maga a magas vérnyomás eredményezi az EKG-eltérést, hanem a következtében kialakult rendellenességek, például a szív izomzatának megvastagodása.

- A nyugalmi EKG olyan fontos és alapvető vizsgálat, melyet évente érdemes lenne elvégeztetni mindazoknak, akik gyanús kardiológiai tüneteket tapasztalnak, stresszes életet élnek, vagy a családjukban előfordultak már szív-érrendszeri betegségek, a leletek értelmezése és a szükséges további vizsgálatok elrendelése azonban mindig szakorvos feladata - hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzívterapeuta.

Mi történik a nyugalmi EKG vizsgálat során?

Az EKG a végtagokon és a mellkason elhelyezett elektródákból gyűjti össze az elektromos jeleket, melyeket görbeként ábrázol egy papírszalagon. A kardiológusok minimum 10, de komolyabb kivizsgálás esetén 12 elvezetéses EKG-t alkalmaznak, sőt, további speciális elvezetéseket is használnak a 12 elvezetés mellett, mert ez nyújtja a legpontosabb képet a szív aktuális állapotáról.

A nyugalmi EKG elvégzése semmiféle előkészületet nem igényel a páciens részéről, csupán a vizsgálat közbeni nyugalom a fontos, mert még a beszéd is befolyásolja az eredményt. A páciens hanyatt fekszik, csuklóira és bokáira fémelektródát rögzítenek, nyolcat mellkasra és négyet a karokra, a bokákra.

Az orvosok tisztában vannak azzal, hogy a nyugalmi EKG eredményei alapján a szív falvastagságára csak következtetni lehet, a billentyűk, nagy erek működéséről, a terhelés után jelentkező ingerületvezetési zavarokról szinte semmilyen tájékoztatást nem ad a vizsgálat. Ezért előfordulhat, hogy fizikai terhelés közben kell, hogy felvegyék az EKG-görbét, vagyis terheléses EKG-t végeznek.

Miről árulkodik az EKG?

Az EKG-vizsgálat során a készülék görbéket rajzol egy papírra, mely tulajdonképpen a szív elektromos tevékenységét ábrázolja. A vizsgálat során feltérképezhető a percenkénti szívverések száma, azok szabályossága, a szív ingerképzése, ingervezetése, károsodása, a ritmuszavarok, a koszorúér-betegség.

Számos további faktor mellett az EKG-val információhoz lehet jutni a szívet alkotó kamrák falának nagyságáról, de az alkalmazott gyógyszerek szívműködést befolyásoló hatásairól vagy azok esetleges mellékhatásairól is.

Veleszületett vagy szerzett vezetési zavarok, ritmuszavarok, elektrofiziológiai eltérések feltérképezése céljából alkalmazható a vizsgálat. Éppen ezért a nyugalmi EKG alapvető része a kardiológiai kivizsgálásnak.

Szívvédő vacsoraötletek

A szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében hasznos, magas ásványianyag- és antioxidáns-tartalmú táplálékok a mindennapokba is nagyon könnyen beilleszthetők, egészséges és finom vacsorák készíthetők belőlük.

Képek: Getty Images Hungary.

• magas vérnyomás
• kardiológia
• szívbetegség
• ekg vizsgálat
• kardiológiai probléma
• Életmód