Mik is pontosan azok az E-számok? Sokan feleslegesen tartanak tőlük

Ódzkodunk az E-számoktól, a furcsa nevű vegyületektől, ha pedig kiderül, hogy ezeket az anyagokat mesterséges úton állították elő, egy friss, országos kutatás szerint meg vagyunk győződve arról, hogy veszélyesebbek a természetes vegyületeknél.

Azt pedig szinte el sem tudjuk képzelni, hogy ezek a gyanús vegyületek az emberi szervezetben természetes módon éppen úgy megtalálhatók, mint például egy hétköznapi almában. 

Kémia

Bár köztudottnak kellene lennie annak, hogy az azonos szerkezetű vegyületek hatása is azonos, függetlenül attól, hogy mesterséges vagy természetes eredetűek, a magyar fogyasztók ezt másként gondolják - egyebek közt ez derül ki abból a reprezentatív, országos kutatásból, mely a Coca-Cola Magyarország megbízásából készült el. A felmérés alapján tízből hét felnőtt véli úgy, hogy a mesterséges vegyületek veszélyesebbek a természetesnél - ez az álláspont inkább a nők és az ötvenévesnél idősebbek körében népszerű. 

Mindössze a válaszadók 16%-a véli úgy, hogy a mesterséges vegyületek nem veszélyesebbek a természeteseknél. Az élelmiszerek címkéiről ismerős E-számok és furcsa nevű vegyületek láttán azonban nehezen elképzelhető, hogy azok természetes módon megtalálhatóak legyenek az emberi szervezetben vagy akár egy almában. Pedig így van. 

Meglepő tudatlanság

A felnőtt lakosság mindössze fele tudja a tejsavról - E-270 -, hogy az izmokban található, és ennél is kevesebben tudják, hogy az emberi szervezetben a sósav - E-507 - a gyomorban fordul elő. Alig több mint harmadunk van tisztában azzal, hogy a glicerin - E-422 - a zsírszövetben is előfordul, míg a propionsavról - E-280 - tízből ketten tudják megmondani, hogy az izzadságban is megtalálható.

A kutatás rávilágított arra, hogy a vegyületneveket és E-számokat felvonultató részletes összetevőlista az emberekben már önmagában is a mesterségesség érzetét kelti. A vizsgálat során azt a kérdést tették fel, hogy vajon melyik élelmiszer összetevőlistáján szerepelhet az ecetsav - E-260 -, a karotin - E-160-a -, az antocianin - E-163 -, a butándisav - E-363 -, a C-vitamin - E300 -, a borkősav - E334 -, a nikotinsav - E-375 -, a citromsav - E-330 -, a cisztin - E-920 - és a riboflavin - E-101. Ezt a receptúrát a felnőtt netezők negyede társította inkább a gumicukorhoz, közel ötödük pedig a tyúkhúsleveskockához, és mindössze 5%-uk tippelt helyesen arra, hogy az almáról van szó. Az E-számok egyszerűen az élelmiszeriparban felhasznált vegyületek, melyek azért kaptak egységes számozást Európán belül, hogy a félrefordításokból ne legyen probléma.

Bár a kutatás rávilágított arra, hogy a fogyasztók az élelmiszer-adalékok közül az édesítőszerektől tartanak legkevésbé, az szintén kiderült, hogy vannak félreértések az egyik legnépszerűbb kalóriamentes cukorhelyettesítő, az aszpartám kapcsán is. 

Mint az élelmiszer-adalékanyagoknál általában, az aszpartám esetében is létezik egy olyan, tudományosan megállapított napi limit - acceptable daily intake, ADI -, amekkora mennyiségben az hosszútávon is egészségügyi kockázat nélkül fogyasztható. Ez az aszpartámmal is édesített üdítőitalok esetében azt jelenti, hogy az energia- és cukormentes üdítőből egy átlagos testsúlyú, fenilalaninra nem érzékeny nőnek 6 litert kellene nap mint nap elfogyasztania ahhoz, hogy elérje a limitet. A megkérdezettek kevesebb mint tizede tippelte meg jól ezt a mennyiséget, miközben tízből hárman gondolták úgy, hogy már 6 deciliter cukormentes üdítővel túl lehet lépni a napi beviteli értéket, negyedük pedig, hogy ehhez 3 liter szükséges.

Rovarok az ételekben

Nem a mesterséges vegyületek a legbizarrabb összetevők: a rovarszármazékok már most ott vannak a leghétköznapibb ételekben.

• egészségtelen
• mesterséges
• adalékanyag
• veszélyes
• kutatások
• Életmód