Down-kóros emberek kezében lehet a rákgyógyítás kulcsa: alig van köztük szolid daganatos beteg

A napokban zajlott le a második T21RS Nemzetközi Konferencia Chicagóban, ahol orvosok és tudósok a Down-szindróma állapot legújabb kutatásait mutatták be. A találkozó legnagyobb és legizgalmasabb eredménye az a felfedezés, hogy a Down-szindrómások vizsgálata segítheti az újkori rákkutatásokat és az Alzheimer-kór jobb megismerését is.

A nemzetközi kutatócsoportok figyelmét ugyanis felkeltette az a tény, miszerint a Down-szindrómával élők körében a szolid daganatos megbetegedések szinte egyáltalán nem fordulnak elő. Éppen ezért a rákkutatásban új területeket nyithat meg a Down-szindrómások állapotának mélyebb vizsgálata. 

Hasonlóság van a betegségek között

Az már korábban is ismert volt, hogy az Alzheimer-kór és a Down-szindróma között jelentős a hasonlóság. Az Alzheimer-kór során tapasztalható értelmi hanyatlásban ugyanúgy szerepet játszik a 21-es kromoszómán található DYRKA1 génszakasz, mint a Down-szindrómásoknál. Az erre a hasonlóságra alapozó, a Down-szindrómásoknak és az Alzheimer-kórban szenvedőknek is segítséget nyújtó készítményt nemrégiben maga az egyesület is elérhetővé tett a magyar fogyasztók számára.

A Down-szindrómások segíthetnek a súlyos betegeken

Kisari Károly, a Down Egyesület elnöke szerint a találkozón elhangzott kutatói tapasztalatok megerősítések abban, hogy érdemes egyre mélyebb vizsgálatokat folytatni a Down-szindrómások körében. Pozitív eredmény az, hogy a sokak fejében betegségként számon tartott downos állapotról kiderült, hogy az eddigi vélekedésekkel szemben a Down-szindrómások épphogy súlyos betegségekben szenvedők segítségére lehetnek. A chicagói eseményen elhangzott eredményeken felbuzdulva Kisari Károly azt is elmondta, hogy a Down Egyesület is pályázni fog három kutatási alapra, mely a Magyarországon élő Down-szindrómásokat vizsgálná hasonló témákban.

A Down-szindróma kialakulása

A Down-szindróma egy természetesen előforduló kromoszómaelrendeződés, amely valószínűleg mindig is jelen volt az emberiség történetében. Leggyakoribb formájában a 21. kromoszómából a szokásos kettő helyett három másolódik a sejtekbe. Kialakulása véletlenszerű, minden társadalmi osztályban, minden életkörülményben előfordul. Körülbelül hat-hétszáz terhességre esik egy Down-szindrómás magzat, a megszülető Down-szindrómások száma ennél kevesebb. A Down-szindróma különböző fokú és jellegű tünetekkel és ezeknek számos kombinációjával járhat. 

A szindróma semmilyen speciális betegséget nem okoz

Így a Down-szindrómások legalább annyira különböznek egymástól személyiség, vérmérséklet, érdeklődés, egészségi állapot vagy tanulási képességek szempontjából, mint azok, akiknek nincs Down-szindrómájuk. Ugyanakkor a Down-szindrómás gyerekek és felnőttek jobban hasonlítanak nem Down-szindrómás társaikra, mint amennyire különböznek tőlük. A Down-szindrómát még ma is sokan egészségügyi problémának tartják, pedig semmilyen speciális betegséget nem okoz, ami Down-szindróma nélkül ne fordulhatna elő. 

A lehetséges társuló betegségek kezelése pedig az orvostudomány és az egészségügyi ellátás fejlődésével ugyanolyan nagy léptékben haladt előre, mint a nem Down-szindrómások körében. Jelenleg a legnagyobb problémákat a társadalmi befogadás, az inkluzív oktatás, a munkalehetőségek és a méltó lakhatás hiányosságai jelentik.

• tünetek és betegségek
• rák
• alzheimer-kór
• kutatások
• Életmód