Kínos szagok

Mi jellemző a rossz leheletre?

Általában az az ember, akinek szájszaga van, nem is tud róla. Vagy maximum a környezetéből jövő visszajelzésekből jön rá.

Ennek oka, hogy orrunk egy idő után nem érzékeli azokat a szagokat, melyeknek folyamatosan ki van téve, a másik pedig az, hogy nehezen tudod csak ellenőrizni. Az egyszerre történő ki- és belélegzés nem megoldható ugyanis. Van, akinek csak bizonyos ételek után, vagy csak reggel fogmosás előtt van szájszaga. De vannak olyan emberek is, akiknek mindig, akármit csinálnak is, rossz a leheletük.

Milyen fajtái vannak?

Először is megkülönböztetünk valódi és "ál" leheletet. Az "ál" rossz lehelet csak a képzeletben létezik, és általában az ember rossz lehelettől való félelmét tükrözi. A legtöbb ilyen esetben elegendő, ha egy fogorvos biztosít arról, hogy a probléma a valóságban nem létezik, de nem ritka az sem, hogy pszichológusi segítségre van szükség a rögeszmés félelem leküzdéséhez.

A valódi szájszagot szintén két csoportba lehet sorolni. Az egyik a fiziológiás rossz lehelet, amikor a kellemetlen szagot különböző ételek vagy italok, esetleg cigaretta okozza. Ennek megoldására tökéletesen megfelel a fokozott fogmosás és rágózás. Valamint az is elég, ha arra odafigyelsz, hogy fontosabb találkozók vagy társadalmi események előtt elkerülöd ezeket az ételeket és italokat.

A másik fajtája a valódi szájszagnak a patológiás rossz lehelet. Ez viszont akut és krónikus.

Mi okozza a rossz leheletet?

• Rossz szájhigiénia
• Diéta
• Böjt
• Stressz
• Gyakori kávéfogyasztás
• Alkoholizálás
• Különféle ételek
• Időskori betegségek
• Dohányzás

A légutak és a bőr kellemetlen szagáért a test protein- és fehérjekötésének bomlása a felelős. A fehérje és az aminosavak ugyanis intenzív szagképzők, kellemetlen, akár átható szagú kénvegyületek keletkezéséhez vezetnek. Ha megváltozik a szervezet anyagcseréje, mert például a test nem kap elegendő szénhidrátot - akár egy diéta alkalmával - a „szag-termelés” is felborulhat. A szervezet ilyenkor a szénhidrátok pótlására rossz, acetonszagot okozó ketontesteket termel. Kellemetlen szag felléphet akkor is, ha a test egyes táplálékokat nehezen bont le, és lassan tud csak feldolgozni.

A patológiás leheletnél fontos, hogy a rossz lehelet milyen típusú, hiszen pontosan meghatározva annak szagát, akár a kiváltó betegség is kideríthető. Például:

• cukorbetegség: acetonszag
• vesebetegség: ammóniaszag
• májelégtelenség: friss hús, illetve állati bensőségekre emlékeztető szag
• mérgezéses betegségek: sajátos szag higany, arzén után, általában pontosan felismerhető a méreg.

Milyen betegségek okozhatják?

A felsoroltakon kívül még rengeteg egyéb betegség is okozhat kellemetlen vagy akár kifejezetten visszataszító leheletet.

• Fül-, orr-, gégegyulladás
• Garatban fekélyes daganatok
• Mandulagyulladás
• Idegentest
• Nyelőcső daganata
• Gombás megbetegedések
• Székrekedés
• Gyomorszáj zárófunkciójának betegségei

Mit tehetsz ellene?

Mindenekelőtt teszteld le, hogy neked van-e kellemetlen, krónikus szájszagod. Ebben a legnagyobb segítségedre a környezeted lehet, de léteznek már konkrét tesztek is. Ha szeretnél egy ilyet kitölteni, akkor kattints ide.

Fontos, hogy szégyenkezés helyett inkább felkeress egy orvost, hiszen ha a kiváltó okot kezelteted, akkor maga a szájszag is megszűnik. Fokozottan ügyelj szád, fogaid, nyelved, ínyed ápolására, és mindig tarts magadnál szájfrissítőt. Ügyelj a táplálkozásodra, a dohányzásra, az alkohol- és kávéfogyasztásra.

Mit tehet a környezet?

Ha van olyan ismerősöd, akinek zavaróan rossz a lehelete, akkor ahelyett, hogy három lépéssel hátrébb húzódnál, add finoman a tudtára, hiszen lehet, hogy ez csak egy tünet, mely komoly betegséget takar. És ne felejtsd el, hogy a rossz szájszag nagyon sok embernek okoz komoly pszichikai problémát, kirekesztettnek érzi magát, magányos, és nem mer ismerkedni. Ne nehezítsd tovább helyzetét, inkább segíts neki.

• fogápolás
• szájszag
• tünetek és betegségek
• Életmód