ADHD vagy borderline? Meglepően könnyű összekeverni – Pedig nem mindegy, melyikről van szó

Az utóbbi években drasztikusan átalakult a mentális egészségről szóló közbeszéd. Bizonyos diagnózisok száma hirtelen megugrott, mások pedig mintha csendben a háttérbe húzódtak volna – és ez nem feltétlenül tükrözi a modern orvostudomány álláspontját.

Borderline vagy ADHD?

Felnőttek körében ez különösen szembetűnő: miközben az ADHD-ra még mindig sokan úgy tekintenek, mint egy kizárólag gyermekkorra korlátozódó állapotra, a borderline személyiségzavar egyre többször bukkan fel magyarázatként az érzelmi hullámzásra vagy nehéz párkapcsolati dinamikák kapcsán. Ebben a folyamatban a közösségi média is jelentős szerepet játszik: a leegyszerűsített tünetlisták és gyorstalpaló videók gyakran háttérbe szorítják a diagnózis mögött meghúzódó összetett szakmai folyamatokat.

Bár ma divatbetegségnek tűnhetnek, ezek az állapotok régóta ismertek az orvostudomány számára. Az ADHD-t például már 1775-ben leírták, mégis évtizedekig tartotta magát az a makacs tévhit, hogy a gyermekek a kamaszkorral egyszerűen „kinövik” a nehézségeket. Csak 1994-re jutott el odáig a hivatalos szakmai szemlélet, hogy kimondja: a figyelemzavar felnőttkorban sem illan el.

A valódi áttörés azonban a 2000-es években jött el, amikor a diagnosztikai szempontokat végre a felnőttekhez is igazították. Ekkor vált egyértelművé, hogy ami gyermekként még látványos motoros nyugtalanság volt, az felnőttnél már belső feszültség, krónikus halogatás vagy épp állandó munkaszervezési káosz formájában jelentkezik - további tüneteket itt olvashatsz.

A borderline személyiségzavar (BPD) fogalma ennél valamivel frissebb: 1938-ban Adolf Stern nevezte így azokat a pácienseket, akik valahol a szorongásos neurózis és a valóságtól elszakadó pszichózis határán (vagyis a „borderline-on”) egyensúlyoztak. Mivel a felnőttkori ADHD-nak sokáig nem voltak rögzített ismérvei, az ezredforduló előtt nagyon sok érzelmileg labilis felnőttet a borderline kategóriába soroltak – még akkor is, ha nehézségeik gyökere valójában az idegrendszer eltérő működésében rejlett.

Az ADHD és a BPD tünetei

Nem véletlen, hogy ennyire könnyű összetéveszteni a két állapotot, hiszen az impulzivitás mindkettőnél kulcsszó. Egy ADHD-s felnőttnél ez lehet egy hirtelen felindulásból elkövetett munkahelyváltás, mert épp elszállt a motivációja. A Mayo Clinic leírása alapján azonban a borderline-nál is ugyanez a meggondolatlan viselkedés köszön vissza, csak épp veszélyes vezetés, felelőtlen költekezés vagy hirtelen felégetett emberi kapcsolatok formájában. További tüneteket itt olvashatsz.

A Budai Egészségközpont neurológusai szerint a titok nyitja nem a tünet, hanem a kiváltó ok. Az ADHD ugyanis egy neurológiai alapú állapot: az agy végrehajtó funkciói – a tervezés, a gátlás és az önellenőrzés – működnek másképp. Ezzel szemben a borderline inkább a személyiségfejlődés során alakul ki, és gyakran köthető korai traumákhoz vagy instabil családi háttérhez. Míg az ADHD-s érintett azért cselekszik hirtelen, mert az idegrendszere „nem bír várni”, addig a borderline pácienst a magánytól való rettegés vagy a mardosó belső üresség hajtja a kontrollálatlan reakciók felé.

Hogy a kép még összetettebb legyen: a két állapot nem zárja ki egymást. Kifejezetten gyakori, hogy valakinél egyszerre van jelen az ADHD és a borderline személyiségzavar, ilyenkor pedig a tünetek kölcsönösen felerősítik egymást. Ez a kettős diagnózis, vagyis a komorbiditás az, ami igazán próbára teszi a szakembereket, és ami miatt végképp nem hagyatkozhatunk önellenőrző tesztekre. A figyelemzavar ugyanis képes felerősíteni a borderline-ra jellemző érzelmi instabilitást, ami még zűrzavarosabb életvitelt eredményezhet. Ahogy a Magyar Pszichofarmakológusok Társaságának tudományos folyóiratában is szerepel:

A borderline személyiségzavarral diagnosztizált betegek 85%-ának van legalább egy komorbid mentális zavara.

Ezek lehetnek hangulati és szorongásos zavarok, alkoholabúzus, szerhasználati zavarok, evészavarok és szomatoform zavarok (testi panaszok, amiknek hátterében nem található olyan szervi elváltozás, amely megmagyarázná a tünetek súlyosságát.)

Egy fontos különbséget azonban érdemes rögzíteni: az érzelmek időtartamát. Az ADHD-s kitörései általában gyorsak és rövid életűek, míg a borderline-nál az érzelmi hullámvasút mélyebb, akár napokig is eltarthat, és szorosan összefügg az ingadozó önértékeléssel.

A diagnózis

Miért alapvető fontosságú a pontos elkülönítés? Azért, mert a két állapot teljesen más típusú segítséget kíván. Az ADHD esetében a kognitív viselkedésterápia és a szakorvos által beállított gyógyszeres támogatás hozhat változást. A borderline-nál viszont a hosszabb távú pszichoterápia az elsődleges, amely az érzelmi szabályozást és a kapcsolati mintákat teszi rendbe. Ha téves a diagnózis, rossz irányba indul el a kezelés is, ami kifejezetten ártalmas lehet az érintett számára.

A mentális egészség nem trendkérdés, hanem komoly felelősség. A pontos elkülönítéshez szakorvosi kivizsgálás szükséges, ahol kizárják a "tiszta" depressziót vagy az érzékszervi zavarokat is. Fontos tudni, hogy ezek speciális szakambulanciák, ahová nem csak előzetes bejelentkezés, hanem gyakran beutaló is szükséges.

Aki úgy érzi, segítségre szorul, Budapesten a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai Klinikáján, gyermekek esetében pedig a Bethesda Gyermekkórház vagy a Vadaskert Kórház szakembereinél kaphat megbízható támogatást.

Fotók: Getty Images

Állítsd be a Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Femina!

• borderline személyiségzavar
• adhd
• tünetek és betegségek
• diagnózis
• kezelés
• mentális betegség
• mentális egészség
• psziché
• Életmód