Kutatások bizonyítják: bele lehet halni a bánatba

A lelki fájdalom, a bánat ugyan nem tekinthető betegségnek, sőt, egy természetes emberi folyamat - azonban jelenléte, pláne tartósan, súlyos hatással lehet a fizikai testre.

Amikor a bánat felemészt: a gyászfolyamat

A legnagyobb, legsúlyosabb bánatot mindig egy szeretett személy elvesztése okozza, ez azonban természetes. A gyász folyamata univerzális válaszreakció a veszteségre, egészséges mechanizmus. Amivel kevesebben vannak azonban tisztában, hogy a fájdalom érzése pszichésen és testi szinten is megbetegíthet.

M. Katherine Shear, a Columbia Egyetem gyászkutató professzora szerint ez azért lehetséges, mert a gyász folyamatát két fontos elem határozza meg. Az egyik a közeli kapcsolat, a bizalmas viszony elvesztése miatt érzett fájdalom, a másik pedig a stressz, amit a helyzet okoz. A közeli kapcsolat egyfajta kontrollt biztosít a mindennapokban, ez pedig megszűnik a veszteséggel, zavarodottá téve a személyt.

Bánatbetegségek

A gyászoló emberek gyakran érzik magukat fáradtnak, a fájdalmat okozó, negatív érzések és a hiány folyamatos állapota kimerültségérzéshez vezethet. Ez gyengíti a test védekezőképességét, egyes esetekben oly mértékben, hogy akár az influenza tünetei is jelentkeznek a gyászolón.

Mivel a gyász a tiszta gondolkodásban is zavarokat okoz, memóriaproblémákat és koncentrációs nehézségeket is magával hozhat. Megnehezedik az érzések szabályozására és megítélésére való képesség, és kiábrándultság, hitetlenség, illetve folyamatos szorongás lesz úrrá az emberen. A gyászt gyakran hozzák összefüggésbe a kutatások szorongásos megbetegedésekkel, depresszióval, illetve azok hatására kialakuló függőségekkel, alkohol- és drogproblémákkal is.

Megszakad a szív - lehetséges?

Amikor egy gyászoló vagy bánatos ember azt mondja, fáj a szíve, nemcsak lelki, de fizikai értelemben is értheti: a stresszhormonok fokozott termelődése ténylegesen fizikai fájdalmat okoz a szív környékén.

Egy amerikai tanulmány emellett azt is kimutatta, hogy átlagosan 21-szeresére nő a szívinfarktus előfordulási kockázata azoknál, akik 24 órán belül vesztettek el egy számukra fontos személyt.

A professzornő továbbá azt is hangsúlyozta, hogy a bánatot önmagában nem kell betegségként kezelni, mert nem az, hanem egy fájdalmas élményből fakadó természetes reakció. Az azonban fontos, hogy aki megéli, foglalkozzon vele, illetve kezelje. Ezt az egészséges életmódhoz hasonlította Shear: ahogy az étkezésére, a megfelelő mennyiségű testmozgásra odafigyel valaki, úgy kell foglalkozni a gyásszal, illetve stresszel is, akár szakember, terapeuta segítségét is kérve. Így csökkenthető a fizikai következmények megjelenésének kockázata.

• tudomány
• depresszió
• betegség
• gyász
• Életmód