Felnőtteknél alakul ki, látványos tünetei vannak: így ismerd fel az apraxiát

Az apraxia egy idegrendszeri eredetű mozgászavar, amely nem az izmok működését, hanem a mozdulatok kivitelezésének agyi vezérlését érinti. Aki ebben a betegségben szenved, nehezen vagy egyáltalán nem tud végrehajtani korábban megtanult, egyszerűnek tűnő, célzott mozgásokat – például kacsintani, kulccsal ajtót nyitni-zárni, bekötni a cipőt vagy egyáltalán megszólalni. Bár az izmok épek, az agy nem képes megfelelő parancsokat küldeni a test különböző részeinek.

Az apraxia tünetei 

Az apraxia nem keverendő össze az afáziával, ami a beszédértés és -kifejezés zavara. Apraxiában a megértés intakt: az érintett pontosan tudja, mit szeretne tenni, de nem tudja kivitelezni a mozdulatot, még akkor sem, ha a végtagjai vagy az arcizmai fizikailag képesek lennének rá. Egyes esetekben azonban a két kórkép együtt is megjelenhet, főleg stroke után.

A felnőttkori apraxia gyakran hirtelen alakul ki, és feltűnő tüneteket okoz, amiket a környezet legtöbbször koordinációs zavarnak, ügyetlenségnek vagy pszichés problémának tulajdonít. Pedig a háttérben az agy egyes területeinek károsodása húzódik meg. A Semmelweis Egyetem szakértői szerint az apraxia tünetei az érintett agyterülettől függően változhatnak, de az alábbi formák a leggyakoribbak:

• Beszédapraxia: az érintett képtelen jól artikuláltan megszólalni, pedig a beszédhez szükséges izmok működnek. Gyakran lelassul a beszéd, előfordul, hogy nem találja a megfelelő szavakat, míg máskor csak a köszönés megy gond nélkül.
• Ideomotoros apraxia: a beteg nem tudja végrehajtani az egyszerű utasításokat vagy utánozni mások mozdulatait, például integetni vagy biccenteni.
• Végtagok kinetikus apraxiája: a finommotoros mozdulatok kivitelezése, például az ing begombolása vagy egy papír elvágása válik nehézzé.
• Oro-bucco-facialis apraxia: az arc izmainak célzott mozgatása akadályozott. A beteg nem tud kacsintani, az ajkát megnyalni, vagy önkéntelenül pislogni.
• Konceptuális apraxia: az érintett nem tudja megfelelően használni az eszközöket, mert az agy nem képes az adott tárgy funkciójához igazítani a mozdulatot. Például előfordulhat, hogy egy csavarhúzót úgy fog meg, mintha kanál lenne, vagy nem a rendeltetésének megfelelően használ egy evőeszközt.
• Konstruktív apraxia: az érintett nem tud másolni egyszerű formákat és nehézséget okoz számára a térbeli tájékozódás.
• Okulomotoros apraxia: a szemmozgások koordinálatlanná válnak – például a tekintet nem követi a mozgó tárgyakat.
• Ideatoros apraxia: az összetett feladatok – mint például a fogmosás vagy kávékészítés – lépéseinek sorrendjét nem tudja átlátni és helyesen végrehajtani.

Mi áll a háttérben?

Felnőtteknél az apraxia leggyakoribb kiváltó oka valamilyen agyi sérülés vagy betegség: stroke, fejsérülés, agydaganat, illetve neurodegeneratív kórképek – például demencia. Egyes esetekben epilepszia vagy agyi fertőzések is állhatnak a háttérben. Olykor azonban nem sikerül pontosan meghatározni a kiváltó tényezőt.

Az apraxia jelenlétét neurológus állapítja meg. A vizsgálat során különféle, hétköznapi cselekvéseket kér a betegtől: például zárjon be egy ajtót kulccsal, fújjon levegőt, vagy használjon képzeletbeli eszközöket. A feladatok célja az, hogy feltérképezzék, a beteg képes-e értelmezni és kivitelezni az instrukciókat. A diagnózis megerősítésére gyakran képalkotó vizsgálatokra –például CT-re vagy MRI-re – is sor kerül, különösen akkor, ha agysérülés gyanúja merül fel. Amennyiben a beszéd is érintett, logopédus vizsgálata is szükséges lehet.

Kezelés: személyre szabott terápia

Az apraxia nem gyógyítható, de különböző terápiás módszerekkel jelentős javulás érhető el. A terápia célja a megmaradt képességek megerősítése és a mindennapi tevékenységek újbóli elsajátítása.

• Foglalkozásterápia: segít abban, hogy a beteg új technikákat tanuljon a mindennapi teendők kivitelezéséhez.
• Fizikoterápia: a mozgáskoordinációt és izomvezérlést javítja.
• Logopédia: beszédapraxia esetén a hangképzés újratanulása, a szókészlet fejlesztése és a kommunikációs stratégiák tanítása is cél lehet.
• Alternatív kommunikációs eszközök: súlyos esetben ezek segítenek az érintettnek kifejezni magát – például képtáblák vagy beszédszintetizátorok.

Fontos a pszichés támogatás is, mivel az apraxia jelentősen ronthatja az életminőséget, és gyakran depresszióval vagy szorongással jár együtt.

Az apraxia kimenetele nagyban függ az alapbetegségtől és az agyi károsodás mértékétől. A kezelés során a tünetek javulhatnak, és sok esetben az érintett ismét önálló életet élhet. Vannak azonban olyan formák is, ahol a mindennapi élethez hosszú távon is segítség szükséges. A megküzdést segítheti a környezet megértése és a praktikus megoldások – például a fűzős cipő lecserélése tépőzárasra, vagy egyszerűsített háztartási eszközök használata.

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

• apraxia
• tünetek és betegségek
• idegrendszer
• okok
• neurológia
• diagnózis
• agysérülés
• stroke
• demencia
• agyműködés
• Életmód