Stroke-hoz vezet az álmatlanság?

Rengetegen vannak, akiknél az álmatlanság és a vele együtt járó kialvatlanság állandósult állapot, mert nem képesek elaludni, vagy nem tudják végigaludni az éjszakát. Ilyenkor beszélünk alvászavarról, amely nemcsak kedélyedet, munkateljesítményedet rontja, hanem számos súlyos betegség jele is lehet.

Az alvászavar okai

Stressz, életmódbeli sajátosságok, de igen gyakran valamilyen testi, lelki kór is állhat az alvási elégtelenség háttérében. A kezeletlen, krónikus alvászavar elősegítheti egyes betegségek kialakulását, de súlyosbíthatja a már meglévő társbetegségeket is, mint a depresszió, hipertónia vagy a szív- és érrendszeri panaszok. Emellett növelheti a baleseti kockázatot is: egyértelmű tehát, hogy foglalkozni kell vele.

Kezelése

Sajnos, az insomnia enyhítésére még ma is ijesztően sokan olyan korszerűtlen készítményeket szednek, melyek rontják a természetes alvás folyamatát, és számos kedvezőtlen mellékhatásuk lehet.

Mellékhatások

• Memóriazavar
• Koncentrálóképesség csökkenése
• Mozgás összerendezetlensége
• Elesés
• Stroke
• Gyógyszerfüggőség

Az alvászavar gyógyításában áttörést hoztak a bizonyítottan hatékony, nem gyógyszeres terápiák, valamint az újgenerációs altatószerek. Ezeknek az alvásbarát altatóknak jóval kevesebb a mellékhatása, és miután az alvás folyamatára is kedvezőbben hatnak, mint a régebbi szerek, pihentetőbb alvást, frissebb másnapi ébrenlétet nyújtanak. A hozzászokás esélye is minimálisra csökken, mert „szükség szerint” alkalmazhatóak: nem kell minden este bevenned őket, és így a panaszok elmúltával könnyen elhagyhatóak.

Alvászavar és stroke

Hazánkban az alvászavar, azaz az insomnia a lakosság 30%-át érinti. Ilyenkor a betegek nehezen alszanak el, vagy átalvási problémáik lehetnek, ami azt jelenti, hogy ha valaki egy rossz álom, vagy bármi egyéb miatt felriad, képtelen újból elaludni. A másik igen súlyos népegészségügyi probléma a stroke, vagyis az agyi vérkeringési zavar, amely Magyarországon az 55 évnél fiatalabbaknál az európai uniós átlag hatszorosát éri el, a teljes lakosságra kivetítve pedig a dupláját. Kialakulásában a kezeletlen hipertónia, cukorbetegség és a magas koleszterinszint játssza a főszerepet.

A két betegség összefügg egymással, ugyanis, amikor csökken az agy felé áramló vér mennyisége, az agyi kis vérerek kitágulnak, hogy minél több vért minél hosszabb ideig tudjanak befogadni, és így biztosítsák az agysejtek vérellátását. Károsodásuk azzal a veszéllyel járhat, hogy az átáramló vér mennyiségének éjszakai csökkenésekor nem tudják biztosítani az agysejteknek szükséges oxigént és cukrot. Enyhébb esetekben ez vészreakciót vált ki, így az agy riadóztatja a beteget, aki felébred, azonban súlyosabb helyzetekben akár stroke is kialakulhat, és a beteg reggelre megbénulhat.

Éppen ezért nagyon fontos, hogy hogyan kezelik az insomniát. Szem előtt kell tartani, hogy olyan gyógyszert szedj, ami nem csökkenti az agyon átáramló vér mennyiségét, valamint, ami nincs sokáig a szervezetben.

Az altatónak ugyanis csak akkor kell hatni, amikor szükséges, és nem szabad akkora dózisban alkalmazni, hogy függővé válj. Továbbá azok használatát is kerülni kell, amelyeket Magyarországon még altatónak írnak fel, pedig más országokban már csak műtéteknél használnak.

A Magyar Pszichiátriai Társaság keretében működő Insomnia Munkacsoport irányelvekben fogalmazta meg, hogy hogyan kell az alvászavart kezelni. Céljuk, hogy az orvosok olyan alvásbarát altatókat írjanak fel, amelyeknek kevés a mellékhatása, pihentetőbb alvást, frissebb másnapi ébrenlétet nyújtanak, és a panaszok megszűnését követően elhagyhatóak.

• kezelés
• stressz
• stroke
• gyógyszer
• alvászavar
• tünetek és betegségek
• Életmód