Agyvédő szokások: kutatók elmondták, mi az, ami tényleg működik, és aminek semmi haszna

A demencia az egész világon súlyos népegészségügyi problémát jelent, mely az esetek többségében a rövid távú memóriavesztéssel kezdődik, majd a hosszú távú emlékezet károsodásával a mindennapos értelmi, érzelmi és társas képességek is hanyatlani kezdenek.

A probléma a betegek és hozzátartozóik számára is súlyos krízist jelent. A felmérések szerint az emberek több mint kétharmada aggódik, hogy a későbbi életszakaszában demenssé válik. A megelőzés módszereivel kapcsolatban sok tévhit kering, ezért fontos áttekinteni, mi az, ami tényleg hasznos az agy fiatalon tartása érdekében.

Rejtvény helyett tanulás

A keresztrejtvények agyserkentő hatásairól pro és kontra érveket is mondanak a kutatók: míg sokan eredményesnek találták a vizsgálódások során, az elmélet bírálói szerint csak kis mértékben stimulálják az agyat. Egy tucat egyforma rejtvény megfejtése után már nincs bennük elég kihívás az agy számára.

Ezzel szemben viszont több kutatás rámutatott arra, hogy az új tevékenységek és készségek elsajátítása segítséget jelent az agy fiatalon tartásában. Egy nemzetközi neurológiai tanulmány a nyelvtanulás hatékonyságát bizonyította be, de akár egy változatos művészeti tevékenység vagy a kognitív feladatok is segíthetnek.

Agyserkentő étkezés

Sokan úgy gondolják, érdemes speciális étrend-kiegészítő tablettákkal tenni agyuk egészségéért, bár a kutatások szerint sajnos nincs bizonyítható összefüggés köztük és a betegség között, így nem mondhatók elég hatékonynak a megelőzésben. 

A tabletták nem pótolják a memória támogatásához szükséges vegyes, vitaminban gazdag étkezéseket, amit viszont hasznosnak találnak: ebben méltó helye van a halaknak, a zöldségeknek, a gyümölcsöknek, az olívaolajnak és más telítetlen zsíroknak, melyek többsége egyébként a mediterrán diéta részét is képezi.

A testmozgás jótékony hatása

A sport több szempontból is hasznos a demencia megelőzésében. Amellett, hogy a rizikófaktornak is tartott túlsúlyt csökkenti, közvetlenül az agyra is hatással van. A mozgás támogatja a neuronok növekedését, és védi az ereket, melyek az agyat elegendő oxigénhez juttatják, ezzel is segíti a gyors agyműködést. Tudományosan a leghatékonyabbnak az aerob mozgásformákat tartják, akár hetente 30-60 perc gyorsabb tempójú séta, túrázás vagy kerékpározás is jótékony hatású lehet.

Legfontosabb az emberi kapcsolat

A szociális interakciók az ember agyára is jótékonyan hatnak, ezzel szemben a magány igazi rizikófaktora a demenciának. Az elszigeteltségben ugyanis az ember képtelen kifejezni érzéseit, ami frusztrációt okoz.

Legalább két szoros emberi kapcsolat és a minőségi társas együttlét bizonyítottan csökkenti a memóriavesztés valószínűségét, és elkerülhetővé teszi a kognitív hanyatlást, növeli az önbizalmat és a céltudatosságot. A társas interakciók a demenciában szenvedő betegek kezelésében is fontos szerepet kaphatnak, javítva az érintettek életminőségét.

Étkezéssel a hosszú életért

A világ Kék Zónái földrajzilag nem esnek egymáshoz közel, mégis sok hasonlóságot lehet felfedezni lakóik életmódjában. Érdemes lenne tanulni tőlük.

• agy
• hasznos tippek
• agypörgető
• kutatások
• agyserkentő
• Életmód