Ha ilyen van a fejedben, bármikor meghalhatsz: kevesen ismerik a betegséget!

Amikor belekúszik a fejedbe a fájdalom, nem azonnal a legrosszabbra gondolsz. Vizet iszol, esetleg beveszel egy fájdalomcsillapítót. Ha van lehetőséged, ledőlsz egy hűvös, csendes és sötét szobában, ingerszegény környezetet teremtve ezzel magadnak.

Ha viszont a fájdalom váratlanul és erős intenzitással tör rád, esetleg hányinger és hányás kíséri, vagy rosszabb esetben szédülés és eszméletvesztés, érdemes felkeresned az orvost. Ki kell zárni ugyanis az egyik legalattomosabb betegséget, melynek a neve agyi aneurizma - aneurysma.

Mit jelent az, hogy aneurizma?

Maga az aneurizma - amely a test több pontján is kialakulhat - önmagában nem kellene, hogy ilyen szimptómákat okozzon. Ez egy verőereken kialakuló, zsákszerű tágulat, amely az agyi erekben is előfordulhat. Évekig, évtizedekig lappanghat tünetmentesen a fejben ez az elváltozás, amelynek a területe azért sérülékenyebb, mert azon a szakaszon az érfal elvékonyodik.

A jelenség akkor okoz komoly problémát, ha a vékony érfal megreped. Ez lehet például agyi érrepedés, vagyis aneurysma ruptura. A bevérzett és nem kezelt ütőértágulat súlyos esetben agyödémához és bénuláshoz, de akár tragédiához is vezethet.

Ha tehát a fejfájásod ráutaló tünetei jóval agresszívabbak és kínzóbbak az átlagosnál, illetve a fent felsorolt szélsőséges szimptómákkal, ájulással vagy látászavarokkal járnak, azonnal indulj szakorvoshoz!

A fejfájás eltérő jellege a kulcsszó

Minden heveny agyi fájdalomnál mielőbb tisztázni kell a fájdalom jellegét és típusát. Ebben első körben a szakorvos, neurológus fog segíteni, aki szükség szerint fejfájás-ambulanciára is beutal. A pontos diagnózist röntgenes vizsgálatok adják meg. A CT-t - computer tomográfia - és az MRI-t - mágneses rezonancia - esetenként követheti egy érfestés, ami a legnagyobb bizonyossággal kimutatja a problémás érterületeket.

Amennyiben műtéti beavatkozás szükséges, nem biztos, hogy annak a legdrasztikusabb formájára, vagyis a nyitott koponyaműtétre kerül sor, napjainkban ugyanis katéteren keresztül is megvalósítható a problémás érszakasz elzárása.

Az aneurizma megléte tünetmentes

A tényekhez az is hozzátartozik, hogy az aneurizmák több mint 80%-a nem okoz tüneteket egészen addig, ameddig valamilyen indukáló tényező ki nem váltja a megrepedést. Ilyen módon észrevétlen, sok ember nem is tud a létezéséről. Gyakran más panaszokra vonatkozó vizsgálatok mutatják ki. Előfordul, hogy megnő ez az ütőértágulat, és egy szomszédos szervre nyomást gyakorol.

Ha például látóideg közelében van, akkor komoly látászavarokat okozhat, és ilyenkor már érdemes gyanakodni, hogy nem egy egyszerű tenziós fejfájásról van szó. A nagyon heveny, ütésszerű fájdalom az agyban utalhat arra, hogy a megrepedt ér miatt bevérzett az agyhártya alatti rész, ez is az aneurizma egyik góctünete.

Ennek a betegségnek a kialakulására sajnos örökölhető a hajlam, tehát érdemes végigkérdezned a családod kórtörténetét, hogy kiderüljön, szükséges-e célvizsgálatot tartanod. Okozhatja gyulladás és sérülés is, és ritkább esetekben fertőző betegségek.

Leggyakoribb oka az érelmeszesedés, tehát az ezzel kapcsolatos rizikófaktorokat érdemes mielőbb kiiktatni. A magas vérnyomás csökkentése, az egészségtudatos táplálkozás, a káros koleszterinszint visszaszorítása, a dohányzás abbahagyása mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy ne legyenek érproblémák az agyadban.

• tünetek és betegségek
• a fejfájás okai
• fejfájás
• megelőzés
• fájdalom
• Életmód