Így ismerheted fel, ha csak marketingfogás az ökotudatos termék: nagyon nehéz kiszűrni, de nem lehetetlen

Az ökotudatosság hangzatos hívószó, de gyakran egy egyszerű marketingfogásról, a zöldre festésről van csak szó.

Greenwashing, azaz zöldrefestés
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Ahogy a klímaváltozás hatásait egyre inkább a bőrükön érzik az emberek, egyre szélesebb kör számára lesz fontos a környezettudatosság a mindennapokban és a vásárlás során is. Erre természetesen a gyártók, illetve a marketingszakemberek is rájöttek, és ki is használják a trendet.

Reményteli fejlemény, hogy a termékválasztásnál mára sokak számára fontos: a környezetkímélő előállítási módszereket, illetve az etikus kereskedelmet támogassák. Nem meglepő, hogy hatalmas üzletté vált az ökotudatosság álarca mögé bújva értékesíteni termékeket, amelyek nem, vagy alig jelentenek előrelépést az eredetileg kerülni kívánt változatokhoz képest.

Virágzó biznisz a zöldre festés

A greenwashing, azaz a zöldre festés bevett gyakorlat, melynek lényege, hogy egy vállalat célzott tematizálással, hangzatos címszavakkal az ökotudatosság látszatát kelti a fogyasztók körében, ám a kép mögött legtöbbször semmi nincs. A kifejezés egyébként egy Jay Westerveld nevű környezetvédő nevéhez fűződik, aki először azokra a szállodákra használta, amelyek környezettudatos választásként hirdették magukat csak azért, mert felhívták a vendégek figyelmét arra, hogy a törülközőt saját döntésük szerint többször is használhatják.

Ez a gyakorlat leginkább éppen a környezetre ártalmas piaci résztvevők, vállalatok körében terjedt el, mellyel pozíciójukat szeretnék megőrizni az ökotudatosságot választó vásárlók körében. Sokszor sikerül is megteremteni azt a látszatot, hogy az adott termék választása egy biztos voks a fenntarthatóság mellett. Műanyagmentes kóla, fast fashion a környezetért, eldobható ökopelenka… ismerős? Ember legyen a talpán, aki a rohanó hétköznapokban felismeri az összes csalást, ám szerencsére akadnak közös pontok, amikor gyanakodni érdemes.

Hangzatos szavak, zöld címke

A termék csomagolásán felbukkanó zöld, öko, bio, természetes felirat láttán a vásárló arra asszociál, hogy a termék környezetbarát módszerrel, fenntartható alapanyagokból készült, esetleg a fair kereskedelem révén is került a polcra, pedig önmagában ez nem jelent garanciát. Amennyiben nincs valóban hiteles tanúsítvány a címkén, érdemes gyanakodni.

A biotermékek esetében ilyen Magyarországon például a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. tanúsítványa. A távolról exportált termékeknél a Rainforest Alliance Certified megjelölés igyekszik garantálni, hogy erdőirtástól mentes, fenntartható gazdaságból származzon a termék, noha a tanúsítvány megítélése ellentmondásos néhány ázsiai farmon feltárt eset miatt. Az UTZ CERTIFIED és a Fairtrade tanúsítványt pedig a nyomon követhető, méltányos kereskedelemből származó termékek szerezhetik meg.

Zöld képek, buja tájak mindenhol

Ha a címke maga a természetesség, vagy a reklámok világa zöld - buja, vad tájak, források, erdők mindenhol -, a vevő tudat alatt hamar a környezettudatos kategóriába sorolja a terméket, pedig erről sokszor szó sincs. Jó példák erre a palackozott vizek: noha az idilli természet máza vonja körül őket, az egyszer használatos palackok jelentősen hozzájárulnak a műanyagszennyezéshez. Az ásványvizek ennélfogva lehetnek finomak, tiszták, népszerűek, ám környezetbarátnak egyáltalán nem mondhatók - különösképp itthon, ahol javarészt jó minőségű a csapvíz is.

Ugyanígy az eldobható ökopelenka - vagy a lebomló kutyapiszokzacskó - is inkább hangzatos kifejezés, mint működő módszer: a komposztálás csak speciális körülmények között lenne esetükben lehetséges, ez ma még a legtöbb helyen nem megoldott, a szemétbe kerülve pedig csaknem ugyanannyi ideig tart a lebomlásuk, mint a nem lebomló termékek esetében. Pár száz évig, mondjuk. Cserébe eldobható pelenkából babánként 1-2 tonna hulladékkal gazdagodnak a szemétlerakók.

Zöldtermék a cégnél

A piaci igényekre reagálva számos vállalat piacra dobott már egy-egy ökotudatos szériát, zöldtermékcsaládot - esetleg kissé borsosabb áron, de még mindig olcsóbban a valóban fair, környezetkímélő kisvállalkozások áruinál -, mely az addigi termékeiknél kisebb ökolábnyomot ígér, noha a cég alapterméke továbbra is súlyos szennyező.

A részben fairtrade forrásból származó kávé, csokoládé, ellenőrizhetetlen eredetű pálmazsírt tartalmazó margarin mellett találkozhat az ember újratölthető, ám nem túl környezetkímélő mosószerrel kimondottan műanyaggyártó cég termékkínálatában, de műanyag csomagolástól mentes kóla és kis üveges jeges tea is akad a legnagyobb egyszer használatos PET-palackokkal szennyező gyártók kiadásában. És a fairtrade kapszulás kávé, ami sajnos ugyancsak nagy szennyezéssel jár.

Némi utánajárást igényel, de ha valóban fenntartható vállalkozást támogatnál pénzeddel, érdemes megnézni ilyenkor alaposan a címkét, mely gyártótól származik az adott áru, és mi is a cég fő profilja.

Gyanús, ha nagyon hangos a kampány

A  zöldre festés agresszív marketingkampányokban is megjelenik, melynek a legnagyobb veszélye, hogy valóban azt a benyomást kelti a vásárlókban: tudatos, fenntartható döntést hoznak, amikor a termék a kosarukban landol. Ezzel háttérbe szorítják az igazi alternatívákat, ha pedig a csalásra fény derül, elbizonytalanítják az embereket abban, hogy nem minden gyártó alapoz a hazugságra, létezik valóban környezetbarát megoldás.

A nagyvállalatok gyakran hatalmas pénzeket ölnek abba, hogy a dizájn zöldebb legyen, az áruk pedig zöld, környezetbarát, fenntartható érzetet keltsenek, és ez a módszer még mindig kisebb befektetéssel jár, mint valóban átállni a környezetkímélőbb metódusokra az előállítás során.

Jó példák erre a fast fashion divatmárkák hangzatos kampányai, a megunt ruhák visszavétele - új ruhák vásárlására motiváló kuponokért cserébe, mely remekül elvonja a figyelmet a kizsigerelt munkavállalókról, környezetpusztító gyártási folyamatról, egyúttal tovább gerjeszti a szennyezést. A fair trade, a környezetkímélő előállítás ugyanis egész egyszerűen ellehetetlenítené az üzleti modellt, melyben néhány ezer forintért havonta új szetteket kínálnak vevőiknek. Ugyanez igaz az olajtársaságokra is, amelyek környezettudatos benzinkutakkal keltik a tudatosság érzetét a fogyasztókban, vagy a légitársaság, amely fát ültet. Alapvetően a gesztus aranyos, a teljes környezetromboláshoz képest viszont mindez csepp a tengerben. Persze a cél nem is ez, csupán elérni némi legitimitást a közvéleményben.

Egy biztos: a greenwashing, azaz a zöldre festés az ökotudatos trendek felerősödésével a jövőben egyre nagyobb teret nyerhet, amelyet csak nagyon körültekintő, részletekbe menő tájékozódással lehet kiszűrni, amíg nincs szigorú és konkrét törvényi szabályozás az ilyesfajta megtévesztő gyakorlatra. Kérdés, hogy a rohanós hétköznapokban erre áldoz-e kellő időt majd az ember, vagy megelégszik-e inkább a boldog tudatlansággal.

Ökológiai katasztrófa a divatos árukért

A Citarum folyó vizét az itthon is népszerű fast fashion márkák ruhagyárai szennyezték be.

Íme, a világ legszennyezettebb folyója: a ruhádat készítő gyárak okozták a katasztrófát

Nézegess képeket!

Elolvasom

(Borító- és ajánlókép: Getty Images /  Danilin .)

Ezt is szeretjük