Vác a Dunakanyar barokk ékköve: Mária Terézia is beleszeretett a csodás kisvárosba

Az országban járva-kelve sokszor tapasztalhatja az ember, hogy akár már egyetlen karnyújtásnyira csodákkal találkozik. Legyen szó pompás kirándulóhelyekről vagy látnivalókban gazdag városokról, temérdek lehetőség nyílik itthon is az utazók előtt. 

Vácot nem véletlenül emlegetik a Dunakanyar szíveként, a hangulatos belváros, az országos szinten is egyedülálló műemlékek, nevezetességek mind ideális úti céllá teszik. 

Lépten-nyomon történelem 

Vác Pest megyében, a Duna bal partján helyezkedik el, katolikus püspöki székhely, a Váci egyházmegye központja. Első írásos említése 1074-ből származik, ebben Watzenburgként szerepel, egy évvel később, a Garamszentbenedeki apátság alapítólevelében Wac civitas néven említik. A város egyes feltételezések szerint egy remetéről kapta a nevét. A történelem viharai, a tatárjárás, a török hódítás és a sorozatos újjáépítések formálták a képét. A reneszánsz idején Mátyás király nagybátyja, a humanista püspök, Báthory Miklós az ország kulturális és társadalmi központját hozta itt létre, a király is szívesen tartózkodott Vácon. A mai látható, zömmel középkori alapokra épített barokk városközpont a XVIII. század második felére alakult ki. 

Vác középkori magját a püspökvár jelentette, amely a török uralom során, 1684-ben semmisült meg, ma már csak a romjait láthatják az idelátogatók. Az elpusztult vár területén épült a 18. században a Ferences templom és rendház, amelyet Vác kincsestárának is szoktak nevezni pompás berendezése, felszerelése miatt. A tatárjárás után újjáépített középkori város egyetlen fennmaradt emléke a IV. Béla uralkodása alatt felhúzott erős várfal legészakibb saroktornya, a Duna-parton található Hegyes torony. 

Egyedülálló látnivalók

A városban több olyan látnivaló is akad, amely egyedülálló az országban. Az egyik ilyen a Gombás-patak hídja, a Kőszentes híd, amely 1753-1757 között épült, Nepomuki Szent János, a hidak és kikötők védőszentjének tiszteletére. Őt ábrázolja az építményen lévő hat szobor egyike. A Kőkapuként is emlegetett Diadalív Mária Terézia 1764-es látogatására készült, a bécsi építész, Isidore Canevale tervei alapján. A királynő, aki hajóval érkezett a pozsonyi országgyűlésről, állítólag nem mert áthaladni a kapu alatt. Az eredeti tervek szerint férjével, Lotaringiai Ferenccel és lányukkal, Mária Krisztina főhercegnővel együtt két napot töltöttek volna el a városban, ám olyan jól érezték magukat, hogy végül öt éjszakára maradtak. 

Mária Terézia látogatására újították fel, alakították át a főtéren álló régi városházát is, amely mára Vác egyik legjelentősebb barokk emléke lett. 

Isidore Canevale tervei alapján készült el 1761-1777 között az ország egyik legnagyobb katedrálisa, a váci Nagyboldogasszony-székesegyház is. A monumentális épület kéttornyos főhomlokzata a Duna felé néz, a főpárkányon a D.O.M felirat olvasható, jelentése Deo Optimo Maximo, azaz „a legfőbb istennek szentelve”. Az impozáns belső tér leginkább a főoltár és a kupola freskójáról híres, amelyet a kor legjelentősebb osztrák festője, Franz Anton Maulbertsch készített. A főoltárképet a váci Migazzi püspök letakartatta egy vászonképpel, 170 év elteltével, 1944-ben viszont kiszabadították.

Főtér és múmiák

A város legismertebb része a nyújtott háromszög formájú Főtér, azaz a Március 15. tér. Az itt álló házak jórészt középkori alapokra épültek, formájukat a XVIII. században nyerték el, ekkor készült a déli oldalon magasodó Fehérek temploma, a volt Domonkos rendi templom. 1994-ben, az épület felújításakor a templomtorony alatti kriptában katakombaszerű elrendezésben 262, többnyire jó állapotú, gazdag díszítéssel ellátott koporsóra bukkantak.

A különleges klíma miatt a bennük nyugvó váci polgárok, férfiak, nők, gyermekek, papok, katonatisztek természetes módon mumifikálódtak. A kutatásnak és az egyedülálló leletanyagnak állít emléket a főtér egyik lakóházának pincéjében berendezett MEMENTO MORI kiállítás, amelyen három mumifikálódott személy is megtekinthető. A többi elhunyt földi maradványait a Magyar Természettudományi Múzeumban őrzik. A tárlat a Tragor Ignác Múzeumhoz tartozik, ahogyan a Pannónia Ház is, ahol Hincz Gyula és Gádor István alkotásait fedezhetik fel az érdeklődők. 

Vácon járva a történelmi és kulturális látnivalók gazdag választékán túl a csodás Duna-parti korzó, valamint a kiváló éttermek és cukrászdák felkeresése is mindenképp ajánlott. A sétány híres vaskorlátja korábban egyébként az Országház előtt állt. A természet közelségére vágyók a Váci Ártéri Tanösvényt is felvehetik a megtekintendők listájára.

A legszebb falvak Budapest fölött: imádják a kirándulók a pezsgő Duna-parti hangulatot

A Dunakanyar szerelmesei minden bizonnyal több település visszajáró vendégei, de Esztergomtól Budapestig a Duna mindkét partján számos igazi ékszerdoboz található: a hangulatos vidéken falvak és kisvárosok is sorakoznak.

(Borító- és ajánlókép forrása: Getty Images Hungary. Képek forrása: Indafotó/ Balla Béla, imre_hegyaljai11,Országalbum/Pierre)

• belföld
• dunakanyar
• vác
• látnivalók
• magyarországi kirándulóhelyek
• Utazás