Budapesttől karnyújtásnyira, a Fejér megyei Martonvásáron található az ismert főúri rezidencia, a Brunszvik-kastély, melynek épülete és angolkertje máig gyönyörű állapotban látogatható. 

A Brunszvik grófcsalád pompás kastélya rendkívüli történetekről tudna mesélni, melyek a falai között zajlottak 1780-as évekbeli épülésétől kezdve. A martonvásári birtokot, mely korábban a Beniczky családé volt, Brunszvik Antal kapta Mária Teréziától a grófi címmel együtt. Itt kezdődik egy igazán szövevényes történet.

A Brunszvik-kastély története

A kastély nagy részét és a kertet aztán az örökös, Brunszvik Ferenc építtette fel, majd az idők folyamán a család többször átépíttette, így lett a barokk kúriából klasszicista, majd neogót stílusú rezidencia. Az épület szabálytalan alaprajzú, csúcsíves ablakokkal, karcsú tornyokkal ellátott, az ország legromantikusabb hangulatú építményei közé sorolják.

A 70 hektár területű angolkertet Heinrich Nebbien tervei alapján alakították ki, a park Brunszvik Ferenc szívügye volt. Még egzotikus fákat is telepítettek ide, sőt, a városban folyó patak vizéből egy kis tavat és szigetet is létrehoztak. A legizgalmasabb történetek mégis a családtagok magánéletéből kerültek ki az utókor számára.

Beethoven és a Brunszvik lányok

A kastély különlegessége, hogy Beethoven több alkalommal is járt benne, ugyanis a grófi lányok zongoratanára volt. A zeneszerzőt egy bécsi utazás és szalonlátogatás keretében szerződtette le Bruszvik Antal özvegye, amikor lányai már eladósorba léptek.

Ahogy a tehetséges zeneszerzők többsége, úgy Beethoven sem szívesen tanított, a lányokkal mégis szívesen foglalkozott néhány héten át. Ez idő alatt jó kapcsolatot épített ki testvérükkel, Brunszvik Ferenccel, aki mecénása is lett, ám a 20. század elején napvilágra került levelezései szerint nemcsak miatta térhetett vissza további két alkalommal.

A halhatatlan kedves

Beethoven leveleit egy „halhatatlan kedvesnek” címezte, bár sokáig nem nyert egyértelmű magyarázatot, hogy titokzatos imádottja melyik lány volt, Brunszvik Teréz vagy Brunszvik Jozefin, esetleg egy teljesen más hölgy. A levelekre Beethoven hagyatékában találtak rá, a címzetthez talán el sem jutottak, így ez talán örökké rejtély is marad.

Akadnak mégis olyan dokumentumok, így az idősebb grófi lány, Teréz naplóbejegyzései is, melyek azt támasztják alá, hogy a zeneszerző húgába, Jozefinba volt szerelmes, az érzelmei pedig viszonzást is nyerhettek. A naplóból ismert történetnek azonban itt vége szakad.

Brunszvik Teréz is fontos szereplője a magyar történelemnek, ő alapította meg ugyanis az Osztrák-Magyar Monarchia első óvodáját, életre hívva az óvoda vagy akkori nevén kisdedóvó intézményét életében nyolcvan helyszínen. További érdekesség, hogy az első magyarországi karácsonyfa is ezen a martonvásári birtokon állt, szintén Teréz jóvoltából.

A Brunszvik-kastély látogatása

Martonvásár a fővárostól vonattal 22-30 perc alatt megközelíthető, a vasútállomástól pedig további 5-6 perc sétával érhető el a kastély. A park 8 és 18 óra között látogatható, téli időszakban 16 óráig tart a nyitva tartás.

A belépőjegy ára 750 forint, a gyermek- és a nyugdíjasjegy 350 forint. A park területére háziállatot nem szabad bevinni, és a kerékpározás, görkorcsolyázás is tiltott. A birtokon a Beethoven Múzeumot és az Óvodamúzeumot is érdemes meglátogatni.

(Képek: Indafotó/anna schwelung, Juhász József, Országalbum/fotoman, Wikipedia/Solymári.)