Hatalmas lyukak nyíltak a földben Törökországban: a víznyelők kialakulása mögött szomorú ok húzódik meg
Egyre több lyuk keletkezik a földben Törökországban, főleg a mezőgazdasági területeken.

török víznyelő nyitó
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Törökországban a 2000-es évek óta egyre több víznyelő jelenik meg, melyek akár 150 méter mélyek is lehetnek. Ezek egyik pillanatról a másikra keletkeznek, gyakorlatilag beomlik a talaj, gyakran kráter formát hagyva maga után.

Szibériából is hallani híreket víznyelőkről, melyek a globális felmelegedés következményeként alakultak ki - az egyébként természetesen jegeces talaj elkezdett felolvadni, alatta pedig metánbuborékok képződtek, amik a levegővel érintkezve felrobbantak, és hatalmas lyukakat vájtak a tájba. Törökországban is köze van a klímaváltozásnak a mélyedésekhez, de a helyi farmerek is sokat tettek kialakulásukért.

Víznyelők Törökországban

A Konya-síkságon elterülő Konya tartományt Törökország „kenyérkosaraként” is szokták emlegetni, mivel a térségben, amerre a szem ellát, mindenhol hatalmas kiterjedésű búzatenger látszik. A 2000-es évek elejétől azonban súlyos aszály sújtotta a vidéket, melyet leginkább a helyi gazdálkodók szenvedtek meg.

GettyImages-1321983425

A szárazság idején, hogy a termény ne vesszen kárba, a megélhetésért küzdő gazdák egyre többször kényszerültek talajvizes öntözést alkalmazni. Ahogy elvezették a vizet, úgy alakultak ki a tátongó mélyedések a talajban. A talajvíz egy felső vízzáró réteg alatt folydogál több méterre a földfelszín alatt, Magyarország is bővelkedik bennük. Hogyha a víz leapad, akkor a felső talajréteget már nincs, ami felszínen tartsa.

GettyImages-1321974857

Az egykor búzamezőiről híres Konya tartományt most már leginkább víznyelői teszik ismertté, melyek a több 10 métertől egészen 150 méter mélyek is lehetnek.

Egyre több víznyelő keletkezik

A probléma gyökere egészen az 1970-es évekig vezethető vissza, amikor ellenőrizetlenül használták a farmerek a talajvizet a mezőgazdasági munkálatok alatt. Ugyan a víznyelők csak az elmúlt 10-15 évben jelentkeztek, valójában már egy közel ötven éve tartó vízgazdálkodás eredményét tükrözik vissza. A víz beszerzése nagyon költséges, a gazdák többségének a területeik megfelelő vízellátására nincs más módjuk, mint hogy a talajvizet szipolyozzák ki.

A cikk az ajánló után folytatódik

A terület adottságai is tökéletesek ahhoz, hogy ilyen kiterjedésű lyukak jöjjenek létre. A szárazság, a föld szerkezete, a víz folyási iránya és a felszín alatti vizek dőlése is közrejátszik. Ugyan a gazdák mindig igyekeznek feltölteni ezeket az árkokat, soha nem jó jel, ha már akár csak egy is megjelenik. Ráadásul nem mindig tudják megfelelően betemetni a mélyedéseket, így a hatóság emberei inkább kijelölik víznyelőként az érintett területet.

GettyImages-1321983224

A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy míg 2018-ban csupán 20 víznyelőt találtak, 2021-re már 660 ilyen lyukat regisztráltak csak itt, ami a duplája a tavalyelőtti számnak. A helyi lakosokat is aggasztja a helyzet, mert a lakóépületekhez egyre közelebb omlik be a talaj, és félő, hogy előbb-utóbb balesetet okoz, akár emberáldozatot is követel.

A szakértők nem tudják előre megjósolni, pontosan hol szakadhat be legközelebb a föld. Amíg a talajvizes öntözési formát űzik a földbirtokokon, addig a folyamat gyakorlatilag megállíthatatlan.

Rejtélyes árok vágja félbe a magyar falut: a régészek sokat vitatkoznak róla

A Csörsz-árok, vagy ahogy a helyiek nevezik, Ördög-árok egy monumentális ókori védőműrendszer része, mely több mint 1200 kilométer hosszan húzódik, átszelve Magyarországot.

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

Ezt is szeretjük