Bámulatos természeti jelenség zajlik a napokban a Tiszán: most járják násztáncukat a tiszavirágok

A magyar nyelvben viszonylag gyakran használt kifejezés a „tiszavirág-életű”, ami általában egy nagyon rövid időszakra utal - azt viszont kevesen tudják, honnan is ered a népszerű szófordulat.

A ma már csak a Tiszán és mellékfolyóin megjelenő kérészek a nevükkel ellentétben nem növények, hanem a szárnyas rovarok alosztályába tartozó állatok. Násztáncuk pedig szinte már turistalátványosságnak számít, hiszen minden évben június közepétől a hónap végéig bámulatos rajzásba kezdenek.

Gyönyörű látvány a Tiszán

A tiszavirágok több szempontból is nagyon különleges élőlénynek számítanak. A nőstények egy alkalommal 7-8000 lárvát raknak, ezek pedig három évig élnek ilyen formában, a folyó medrébe ágyazva. Ez idő alatt az iszap szerves korhadékával táplálkoznak, és nagyjából hússzor vedlenek. A hosszú lárvalét után kezdődik rövid, ám annál szenvedélyesebb néhány órás vagy félnapos életük.

A hímek az utolsó lárvastádium alatt még nem érték el végleges alakjukat, úgynevezett szubimágó stádiumba lépnek, még egy vedlés után kezdődik a kifejlett, vagyis imágó korszakuk. A nőstények ezzel ellentétben egyből imágókká alakulnak, viszont később jelennek meg, mint a hímek. Mivel ez a két folyamat nagyjából egyszerre csúcsosodik, így mindkét nem tagjai a párkereséssel foglalkoznak ezután.

A tiszavirágzás több szakaszra osztható, vannak olyan időszakok, amikor néhány száz élőlény keresi a párját, a főrajzás idején viszont több millióan is eljárják a násztáncukat, ami elképesztő látvánnyal jár, és turisták tömegeit is vonzza a Tiszához. Főleg a késő délutáni és esti órákban érdemes figyelni a folyót júniusban, hiszen 18 és 21 óra között zajlik a természeti jelenség.

Miért élnek ilyen rövid ideig? És miért virágnak hívják őket?

A kérészek életének egyértelműen csúcspontja az a pár órás intervallum, amikor kikelés után násztáncba kezdenek, és szaporodni igyekeznek. Egyszerre akár tíz-húsz hím is ráveti magát egy nőstényre, középen körbefogják, ezzel pedig egy virág alakzatot vesznek fel a Tisza víztükrén - innen ered a kissé megtévesztő nevük.

Mivel a kifejlett tiszavirágok csak a szaporodással vannak elfoglalva, nem vesznek magukhoz semmilyen táplálékot, így párzás után nem sokkal a hímek elpusztulnak. A nőstények sem élnek ezután már sokáig, annyi erejük még van, hogy oda rakják le a lárváikat, ahonnan ők is elindultak, majd nekik is véget ér az életük.

Az elhullott tetemek a természetes tápláléklánc áldozatai lesznek, békák, ragadozó halak és madarak fogyasztják el őket. Régen a halászok is előszeretettel gyűjtötték az elpusztult tiszavirágokat csali gyanánt, viszont ma már tilos mind az élő, mint a már elpusztult élőlények befogása és gyűjtése. A násztáncuk megzavarása, illetve a kérészek gyűjtése természetvédelmi szabálysértésnek számít, ami 150 ezer forintig terjedő büntetést vonhat maga után.

Bár a júniusi időjárás eddig nem tűnik túlságosan kecsegtetőnek, a Hortobágyi Nemzeti Park beszámolói szerint idén sem marad el a tiszavirágzás, hiszen az esős idő ellenére már lehet észlelni a násztánc kezdetét, ami a következő hetekben csak még jobban fokozódhat.

Bűbájos falu a Tisza-tó partján: itt van az egyik leghangulatosabb szabadstrand

Poroszlón a strand kellemes, de temérdek más látnivaló is vár a településen.

(Képek forrása: Vandras / Indafotó; Getty Images Hungary)

• tisza
• természet
• természeti csoda
• magyarország
• tiszavirágzás
• násztánc
• Utazás