Tájsebek tízezrei tarkítják az ország testét, amelyek begyógyítása rengeteg időbe telhet. Mögöttük mindannyiszor szomorú történet húzódik meg, amely végén a gazdasági érdek a természet pusztulásához vezetett.
Akad olyan hegy, amelynek helyén ma már csak üresség tátong, noha a hely használóinak jogszabályba foglalt kötelezettsége lenne a rekultiváció. A legtöbb és legnagyobb tájsebeket valószínűleg a bányászat idézte elő a leggyönyörűbb vidékeken, de a hulladéklerakók, az elhagyott gyárépületek is súlyos terhet jelentenek az ökoszisztémának.
Tájsebek Magyarországon
A Bél-kőről sokaknak legelőször talán a különleges holdbéli táj ugrik be, és a Ság-hegy üres gyomra is izgalmas túráknak ad otthont, noha a gyönyörű helyek mindegyikén hatalmas pusztítást végzett az emberi kéz. A megsebzett, lassan gyógyuló vidékek éppen ezért különös tiszteletet és védelmet érdemelnek.

A Balaton fölött található Halápról az egykori gyönyörű hegytetőt a bazaltbányászat faragta le. Bár szívfájdító
látni a változást, a környéken érdemes picit elidőzni egy kellemes túra keretében.
Fotó: Wikipedia/<a id="hyperlink_aaa7cbfff2658c6e14affd3927a3de1d" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Hal%C3%A1p_(hegy)#/media/F%C3%A1jl:Hal%C3%A1p_DKi_l%C3%A1b%C3%A1n%C3%A1l.jpg" target="_blank">Fauvirt</a>

A Ság-hegy csak 1975 óta élvez védettséget, előtte jóvátehetetlen nyomot hagyott a bazaltbányászat, a gyomrát teljesen kiürítette. Öröm az ürömben, hogy a folyamat következményeként most
egy vulkán belsejét is megismerhetik a túrázók.
Fotó: Országalbum/<a id="hyperlink_9a554fabc148db46b1b0d3dfa41b696b" href="https://www.orszagalbum.hu/u/miklos-racz/kepek" target="_blank">Miklós Rácz</a>

Gánton valóságos
marsi tájat találnak a kirándulók. A Vértes különleges helye a bauxitbányászat eredményeképpen kapta a hatalmas területű rozsdavörös sebeket.
Fotó: Országalbum/<a id="hyperlink_d7ded7e28e1f52d456b8b3e76ff4ddc6" href="https://www.orszagalbum.hu/u/stuksza/kepek" target="_blank">stuksza</a>

Monoszló és Zánka között magasodik a Hegyestű, amely ugyancsak magán viseli a külszíni kőfejtés nyomait. A csúcs szomszédságában egy bemutatóterület működik, amely az egykori vulkáni tevékenységről és a bányászatról szól.
Fotó: Indafotó/<a id="hyperlink_96707f828f82db78275e5d910570b68c" href="http://indafoto.hu/laszlo_lovag" target="_blank">lászló lovag</a>

A pécsi Karolina-külfejtés egy óriási bányatölcsér, mélyén a csapadékvízből összegyűlt tóval. Az egykor szénbányászatra használt hely rekultivációja a tavalyi évben kezdődött el.
Fotó: Indafotó/<a id="hyperlink_a8ccabf03f1f549af78240bc0a9f5f38" href="https://indafoto.hu/rolling/" target="_blank">Rolling</a>

Az emberi pusztítás ellenére ember nincs, aki ne tartaná gyönyörűnek a Bélapátfalva határában magasodó,
holdbéli tájat rejtő Bél-kő sziklasorát. A Kéktúra által is érintett hegy a cementgyártás áldozata lett.
Fotó: Indafotó/<a id="hyperlink_b84b6f35275da5bf7cb34e0fde14f320" href="http://indafoto.hu/olzsi480209" target="_blank">olzsi</a>

Az Rudabányai-tó az ország legmélyebb állóvize, noha emberi kéz által, a vasércbányászat következtében jött létre. A meredek falakkal közrefogott
víztömeg színeit mégis sokan csodálják.
Fotó: Indafotó/<a id="hyperlink_5e8f891f0eb87a9bff491d537bbdf14a" href="http://indafoto.hu/Teteneverdle" target="_blank">Teteneverdle</a>

Nemcsak Ajkán létesültek vörösiszap-tározók, de Almásfüzitőn is. A falu timföldgyárában 1997-es bezárásáig a Vértes és a Bakony bauxitját dolgozták fel. A terület egy részét rekultiválták, majd a természet elkezdte visszahódítani a területet.
Fotó: Wikipedia/<a id="hyperlink_597f06544ba5b7fac2f6349f96fee988" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:V%C3%B6r%C3%B6siszap-t%C3%A1roz%C3%B3,_Alm%C3%A1sf%C3%BCzit%C5%91.jpg" target="_blank">Civertan</a>
(Borító- és ajánlókép: Indafotó/olzsi.)