Ilyenek voltak a régi SZOT-üdülők: az étkező piros műbőr székeire ma is sokan emlékeznek
Sokakban máig él az emlék az időszakról, amikor szakszervezeti beutalóval ment a család a nyaralásra.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
A Kádár-korszak rendszerében az olcsó családi nyaralás sokak számára egyet jelentett a SZOT-üdüléssel. Az 1948-tól működő Szakszervezetek Országos Tanácsa beutalójával tömegek juthattak el kedvező áron a Balaton, a festői Dunakanyar vagy épp a Mátra nyaralóiba.
A SZOT névleg azért jött létre 1948-ban, hogy a munkások jogait képviselje, persze, a monopolhelyzetben levő szervezet a valóságban inkább a kommunista párt termelési céljainak elérését próbálta biztosítani a lakosság által. Sokaknak mégis a nyaralások nosztalgikus emléke jut eszébe a névről.
A SZOT-üdülők
A SZOT-beutalók lényegét az jelentette, hogy az állam átvállalta a nyaralás költségének jelentős részét, így csak a fennmaradó hányadot kellett kifizetnie a dolgozóknak. A szándék ugyanakkor világos volt, a nyaraló tömegek kevésbé elégedetlenkedtek az ország állapotával, a demokrácia hiányával vagy a vékony pénztárcákkal. A dolgozók és családjaik néhány hete így viszont csinos üdülőkomplexumokban, hangulatos körülmények között telhetett, amit sokan máig a SZOT előnyeként emlegetnek.
Sok család évének fénypontja volt, amikor végre megkezdhette nyaralását az üdülőkben, a közös helyiségek, étkezők piros és kék műbőr székei egész évben fogadták a nyaralók hangos tömegét. A képen a leányfalui Panoráma üdülő látható.
Fotó: Fortepan / VÁTI
A beutalókat a szakszervezeti tagok és családjaik igényelhették meg több-kevesebb sikerrel. A gyerekekben viszont örök élményként maradt meg az út, és gyorsan barátságok is kötődtek az itt töltött idő alatt, ahogy az alsóörsi fotón látható.
Fotó: Fortepan / Martin Kornél
A beutalóval igénybe vehető támogatás a szállásra és a háromszori étkezésre is számított. A balatonföldvári SZOT-üdülők fotón megörökített központi étterme is várta az éhes nyaralókat.
Fotó: Fortepan / Bauer Sándor
Nem csak az étkező számított a közös helyiségek közé, a teraszokon, társalgókban komoly közösségi élet bontakozott ki alkalomadtán.
Fotó: Fortepan / Antal Gábor
A szocreál szállodaépületek látványa sokakban máig nosztalgikus érzést kelt. A balatonlellei SZOT Postás Üdülő is jellegzetes példa erre.
Fotó: Fortepan / Záray Péter
Demokratikus az üdülők működése sem volt, a vállalati vezetők lakosztályokba kerülhettek, és őket részesítették előnyben a szállásadók, vendéglátók is, de az egyenlőség látszatát valamelyest próbálta megteremteni az üdültetési forma.
Fotó: Fortepan / Antal Gábor
A Balatonnál többen kempingekben kaptak szállást, de a pihenés és a közösségi élet itt is pezsgett. A fotón szereplő alsóörsi üdülők házikói is csalogatók voltak.
Fotó: Fortepan / Martin Kornél
Nem csak a Balaton és a Dunakanyar örvendett nagy népszerűségnek, a hegyekben is működtek üdülők, ahogy a Mátraházán készült fotón is látható. A később Pagodaként ismert, ikonikus panzió egyébként mára szomorú, omladozó látvány az erdőben.
Fotó: Fortepan / Gyöngyi
Bár kevesen élvezhették ki, a SZOT üdülőhajóval is rendelkezett. A fotó a SZOT Budapest nevű hajón készült a pozsonyi Öreg híd előterében.
Fotó: Fortepan / Beyer Norbert
(Borító- és ajánlókép: Fortepan / Martin Kornél.)
A kempingezésre is emlékszel? Olvass tovább!
A kempingezés a Kádár-korszakban élte virágkorát, ma is sokan örömmel idézik fel a családi sátrazások emlékét.
Ilyen volt a kempingezés a Kádár-korszakban: mindennel felpakolva indultak neki a kalandnak a családok
Nézegess képeket!
ElolvasomOLVASD EL EZT IS!
