Ilyenek voltak a hotelszobák a Kádár-korszakban: a budapesti Körszállóban külföldi és hazai hírességek is megszálltak

Mire vágyik ma a nyaraló, amikor szállást keres? Az úti cél függvényében a csend és a nyugalom vagy épp a központi elhelyezkedés igen előkelő helyen szerepelnek a listán, de a tisztaság, a légkondicionáló, sőt a vezeték nélküli internetkapcsolat hiánya, illetve megléte is mérlegelés tárgyát képezi.

Bár a járványhelyzet miatt egy ideje a fiatalabb generációk is szembesülhettek vele, hogy milyen is az, amikor nem lehet utazni, az idősebbek már korábban is megtapasztalták, hogy szigorú szabályok vonatkoztak az utazásra, különösen az ország elhagyására. A hatvanas évek végétől egyre többeknek nyílt lehetőségük nyugatra kirándulni, és külföldi turisták is mind nagyobb számban érkezhettek Magyarországra. A pihenés, a nyaralás leghangsúlyosabb formája viszont a belföldi üdülés volt, a dolgozók vállalati üdülőkben szállhattak meg kedvező áron vagy akár ingyen, a kis telekre vágyó módosabbak hétvégi házakat építtettek.

Hotelek a Kádár-korszakban

A Kádár-korszakban a panelépítkezések mellett különösen a ’70-es években beindultak a hotelépítések is, készült néhány kifejezetten modernnek számító szálloda, bár ezek szobáit persze sokan egyáltalán nem engedhették meg maguknak. A főváros ikonikus épülete, a Szilágyi Erzsébet Fasoron álló Hotel Budapest, ismertebb nevén Körszálló például a szocialista ipar egyik csúcsteljesítményeként épült Szrogh György tervei alapján, és többek között arra volt hivatott, hogy megmutassa a Nyugatnak, hogy a szocialista országok is létre tudnak hozni - szerényebb méretű - felhőkarcolókat, ha szeretnének. A korszakban talán kissé futurisztikusnak tűnő szállodáról a legkülönfélébb pletykák, vicces találgatások terjedtek el, például az, hogy forog, a szobák körcikk alakúak, és csak speciális, íves bútorokkal lehetett berendezni őket.

A hotelt sietve, 1967 szilveszterén adták át, eredetileg a Florida nevet kapta volna. Szokatlan formája sokakat megihletett, eleinte csúfondárosan hivatkoztak rá Colosseumként, de félig bevert szögként is. Kádár János már a hivatalos átadó előtt felkereste a szállodát, a korban nem meglepő módon úgy kísérték körbe, mintha az már teljesen készen is állna, nemcsak tartva, de meg is előzve az ütemtervet.

(Borítókép forrása: Fortepan, Fortepan/Kádas Tibor.)

• magyarország
• hotel
• szállás
• kádár-korszak
• Utazás