Eltűnőben van Magyarország egyik legszebb természeti csodája, hiába kiemelten védett terület
Akár teljesen eltűnhet.
Az ország legnyugatibb részének természeti kincseit az Őrségi Nemzeti Park óvja, melynek egyik leghíresebb, fokozattan védett területe a szőcei tőzegmohás láprét. Ez több mint száz hektáron az azonos nevű falu határában, a Szőce-patak völgyében nyújtózkodik.
A láprét igazi különlegesség, ahol olyan növényeket és állatokat figyelhetsz meg természetes környezetükben, mint az országban sehol máshol. A természetvédelmi oltalom ellenére azonban az értékes területet a pusztulás fenyegeti.
A szőcei tőzegmohás láprét
Ami igazán izgalmassá teszi a szőcei tőzegmohás láprétet, az a hihetetlen faji diverzitás, melyet a vidék jégkorszaki származásának köszönhet. Ebből az időszakból ugyanis számos reliktum, azaz maradványfaj maradt fenn, így például a rovaremésztő kereklevelű harmatfű, mely egyike azoknak a kevés magyarországi növényeknek, amik a belerepülő rovarokból nyerik táplálékukat.
A vidék igazi kincse az aranymohaként is emlegetett tőzegmoha, melyből tíznél is több faj fordul itt elő. Ezt a növényt régen a gazdálkodók évente kétszer is kaszálták, majd marhaalomként használták fel, ám ahogy csökkent az állattartók száma, úgy szorult vissza a gondozott terület is. A kaszálást most az állam végezteti el, ám jókora terület már így a szukcesszió, azaz a beerdősülés áldozata lett. Emellett aggasztó az is, hogy a reliktumfajoknak alacsony nitráttartalmú környezetre lenne szükségük, ám ez az érték is folyamatosan emelkedik a légszennyezésnek, műtrágyázásnak köszönhetően.
Noha a szőceiek olyan büszkék a láprétre, hogy címerükben még ma is a tőzegmohát viselik, mégsem sokat tehetnek a ritkaságok pusztulása ellen. A gazdálkodás megszűnése mellett ugyanis jelentős problémákat okoz a víz hiánya is. Hiába fakad a völgyben több mint 50 forrás, a területre jutó vízmennyiség mégis csökken. Ez különösen akkor tűnik fel, ha Szőce vidékét egy régi térképpel vetjük össze, melyről kiderül, hogy néhány évszázad alatt egy tó és egy duzzasztó is eltűnt erről a részről.
A változások következtében az országban egyedül itt előforduló tőzegkáka már több mint egy évtizede kipusztult a láprétről, ám sajnos a többi faj sincs teljes biztonságban.
Kiút a társfüggőségből - Hogyan szabadulj meg a mérgező kapcsolatoktól?
Knapek Éva klinikai szakpszichológus, tabuk nélkül beszél a társfüggőség jellemzőiről, és bemutatja a kialakulásának okait, a kapcsolati dinamikákat, és a felismeréshez vezető jeleket a saját életünkben, közeli kapcsolatainkban. A Femina Klub januári előadásán hasznos tanácsokat kaphatsz hogyan léphetsz ki ezekből a helyzetekből, és hogyan alakíthatsz ki egészséges, egyenrangú kapcsolatokat.
További részletek: feminaklub.hu/
Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.
Időpont: 2025. január 7. 18 óra
Helyszín: MOM Kulturális Központ
Promóció
Veszélyeztetett csodák
A tőzegmoha és a rovaremésztő harmatfű mellett olyan reliktumfajok is előfordulnak itt, mint a tőzegeper, míg további látványos növények a szibériai nőszirom, a zergeboglár és a gyapjúsás. Ami pedig az állatvilágot illeti, a vizek csakúgy zsonganak az élettől. Legyen szó apró pillangókról, imádkozó sáskákról, tegzesekről, folyami rákokról, egyszerre, egyetlen négyzetméteren akár öt-hatezer darab is lehet belőlük.
Ha szeretnél megismerkedni a vidék kivételes élővilágával, keresd fel a Szőcei tőzegmohás láprét tanösvényt, mely 900 méteren, pallókon haladva, táblák segítségével végigkalauzol a ritkaságokon. Noha a táblák informatívak, a túrához szakvezetés is ajánlott, hiszen nem mindent egyszerű beazonosítani laikusként.
Ezen felül a Lápok Háza ökoturisztikai központ interaktív bemutatóit is érdemes felkeresni, ahol többet is megtudhatsz a láprétről.
Magyar falu egy mocsár közepén
Nézd meg, miért dicsérik Császártöltést a körülötte fekvő mocsár ékköveként!
Képek forrása: indafoto.hu / Rózsi a rozsomák, Juhász József, lathonia, Albrecht Éva