Elakadt a szavunk Szlovénia tündöklő tóvidékétől: az ezerarcú országban az alpesi vidék is lenyűgöző

Szlovénia varázslatos, hegyekkel-völgyekkel tarkított országa magával ragad minden látogatót. Nem csoda, hogy mi, magyarok is előszeretettel utazunk oda, barangoljuk be mesés vidékeit, hiszen minden tája új csodákkal kecsegtet.

Hazánkkal közvetlen határral rendelkezik az egyébként pici ország, akár autóval, busszal vagy vonattal is könnyedén megközelíthető. Jómagam nem is olyan rég a Népligettől induló FlixBus segítségével jutottam oda, és megannyi arcát ismerhettem meg.

Bohinj rejtett kincsei

Már közel tíz éve visszajárok Szlovéniába, amikor csak tehetem, hiszen megannyi felfedeznivalót rejt, nem kell mélyen a zsebbe nyúlni az utazáshoz, nagyon közel helyezkedik el hozzánk, és minduntalan újabb és újabb gyöngyszemeket lehet felfedezni.

Így ismerkedtem meg a Bohinj régiójában fekvő családi sajtmanufaktúrával is, amit Lucija Gartner üzemeltet testvérével együtt. Kézzel készített sajtjaik és hústermékeik méltón bemutatják hozzáértésüket, miközben a környezetet óvva, fenntartható gazdálkodást követnek.

Szembetűnő, hogy nemcsak vendégeiket, hanem állataikat is szó szerint a tenyerükön hordozzák. A Gartner Farm olyan tradicionális készítményekkel várja az érkezőket, mint a híres bonhinji mohant sajt, ami egy nagyon finom, kenhető állagú lágysajt.

A régió azonban még számos érdekességgel szolgált, így bár szívesen maradtunk még volna hallgatni az egyébként rendkívül aranyos nőt, továbbutaztunk. Útközben a Danica kemping finomságait kóstoltuk meg, a virágfesztivál menüt, melynek minden egyes fogása különböző virágokból állt - mennyei volt. Étkezés közben a pihentető, zöld oázisból a Bohinj-hegységre láttunk rá.

Az első nap végére a Bohinj ECO Hotelben szálltunk meg, ami nevéhez híven mindent újrahasznosít, amit csak lehetséges. Gyönyörű medencéiben a vizet sem pazarolják, és nem mellékesen ez a környék egyetlen olyan hotelje, ami rendelkezik úszómedencével és wellnessrészleggel, és az első "öko" minősítést kapott szállodája is. Bohinjska Bistrica meseszép településén épült, a piciny falu sétára hív, magával ragadó templomát is érdemes meglátogatni.

Másnap természetesen a legelső úti célunk a környék leghíresebb látványossága, maga a Bohinji-tó volt, ami az év minden szakában lélegzetelállító. A Júlia-Alpok szívében elhelyezkedő tó Szlovénia legnagyobb tava is egyben. Supozni, kajakozni, úszni, csónakázni is lehet rajta, illetve akár hajós kirándulásokra is van lehetőség.

Semmihez nem fogható élmény a kristálytiszta tó tükrén végigsiklani, miközben a bámulatos táj körbevesz. Mi a Ribčev Lazból induló hagyományos fahajós kiránduláson vettünk részt, és nem győztük kapkodni a fejünket, mert minden oldalról meseszép látvány tárult a szemünk elé - a tó a türkiztől kezdve a királykéken át a kék-zöld színek minden árnyalatában pompázott.

Ahonnan kikötöttünk, már csak egy nagyjából 20 perces út vezetett fel Szlovénia harmadik leglátogatottabb természeti képződményéhez, a Savica-vízeséshez. Egyáltalán nem meglepő, hogy ennyire közkedvelt ez a látnivaló, hiszen szemet gyönyörködtetően néz ki, ahogy a teljesen áttetsző víz csorog le Komarča meredek falai között a medencéjébe. Nem beszélve a meseszép panorámáról, amiben szintén gyönyörködhetnek az odalátogatók.

Mentálisan felfrissülve és telítődve ültünk be ezután a különleges Triglav étterembe, ami a Bohinji-tóra és Szlovénia ikonikus hegyére, mely a címerükben is megjelenik, a Triglav hegyre néz rá. A Triglav Bohinj apartmanhotel minőségi és kizárólag helyi alapanyagokkal dolgozik, így étlapjukat is mindig aznap állítják össze aszerint, hogy éppen mit tudtak gyűjteni a természet kincseiből, amiből mennyei ételeket tudnak varázsolni, mindeközben olyan borokat szolgálnak fel, melyek Szlovénia borvidékeinek világába kalauzolnak el.

Alpesi kalandok Szlovéniában

Ezután egyre inkább a hegyvidék felé vezetett minket az utunk, és egy nagyon hangulatos faházban, a Lajnar vendégházban szálltunk meg. Innen akár libegővel, akár gyalog megközelíthető az úgynevezett Soriška planina túra, mely szomorú emlékeket őriz. Egykor olasz katonák állomásoztak a hegygerincen, ellehetetlenítve a szlovén emberek mindennapjait, eltűnésekről, csatákról regél a vidék.

Akik meghódítják a hegy ormait, megtekinthetik a tisztek egykori szállását is, melyben ma már a helyi birkapásztor lakik, aki a hatalmas épületbe vezeti be estére a nyáját. Nem messze tőle található a katonák tömbje is. Mára a növények már visszahódították a betonépületeket, lenyűgöző, posztapokaliptikus hangulatot idézve elő.

Mindenesetre szeretném leszögezni, hogy akik kevésbé edzettek, azoknak kicsit megterhelő lehet a felfelé vezető, meredek út, de mindenképp megéri feljutni akár gyalog, akár libegővel.

A Lajnar vendégházban pedig bőséges, és isteni finom vacsorával vártak minket. Nagy szerencsénk volt, mert amint visszaértünk a szállásra, abban a pillanatban mint egy vízfüggöny hullott alá az eső. De megérte bebarangolni Szlovénia egykori háborús övezetét, és annyi túra vár még felfedezésre, hogy elhatároztam, oda még visszatérek.

Bled, az Alpok gyöngyszeme

Az Alpok gyöngyszemeként is emelgetett Bledet az egyik legszebb alpesi üdülőhelyként tartják számon, kirándulóhelyként is tökéletes, aktív és passzív pihenésre vágyóknak is kitűnő úti cél, hiszen fürödni, horgászni, csónakázni is lehet ott.

A vidéken olyan különlegességek lapulnak, mint a Ribno Alpine Resort, mely egész Szlovénia egyetlen zero waste hotele, és alpesi, illetve luxusglampingje - ez hasonlít a kempingre, csak kiválóan felszerelt, legtöbbször faházas szállások adnak otthont a vendégeknek, nem ritkán szauna vagy fürdő is tartozik hozzájuk, jelen esetben ez egy tófürdő. Az előterükben őrzik Szlovénia büszkeségeit, a biciklis bajnokokat, akinek dedikált pólói, relikviái tekinthetőek meg, mintha csak egy múzeumban nézne körbe az ember.

Itt érdemes megjegyezni, hogy bizony Szlovéniában nagyon büszkék jól kiépített kerékpárútjaikra. Ezt demonstrálva minket is biciklizni invitáltak, méghozzá elektromos járművel a Bledi-tó körül. Használata nagyon egyszerű, az elektromosság tényleg rásegít a hajtásra, ennek ellenére természetesen folyamatos pedálozásra van szükség. Könnyen kormányozható, és élmény vele a tekerés.

Közben rácsodálkozhattunk a tó szépségére, a közepén elhelyezkedő kis szigetecskéjére és annak templomára, melynek sokan megkongatják harangját. A legenda szerint, ha valaki háromszor megkongatja a Szűzanya-templom harangját, akkor teljesül egy kívánsága. Egy próbát megér.

A biciklizés adrenalinlöketet adó élménye után a bledi kastélyt is meglátogattuk. Bekukkantottunk a régi nyomdába, ahol egy nagyon lelkes fiatalember tárta fel előttünk a nyomdászok világát, utána pedig a lélegzetelállító kilátású Jezeršek éttermébe ültünk le, ahol a közelben fogott alapanyagokból készült halételeket, és természetesen Bled egyik leghíresebb süteményét, a krémest is megkóstolhattuk.

A bledi vár már ezer éve magasodik az azúrkék színű tó felett, és aki Szlovéniában jár, legalább egyszer mindenképpen érdemes felgyalogolnia, hogy rácsodálkozhasson kőfalai mögül a vidék panorámájára.

Az elbűvölő Felső-Krajna régió

Ezután elérkeztünk a Felső-Krajna régiójába, ahol a hihetetlenül tiszta vizű Peričnik vízesést csodáltuk meg. A túravezetőnk megemlítette, hogy hűsítő, friss vizéből akár inni is lehet, így nem voltam rest meríteni belőle magamnak a kulacsomba.

Miután megpihentünk a zuhatag mellett, elindultunk a Jasna Chalet Resorthoz. A különleges hotel területe egykor I. Sándor jugoszláv király nyaralójaként szolgált, és építtetett magának még egy akkora úszómedencét is jóformán az erdő közepére, aminek mérete meghaladta az olimpiai medencét. Később a területet magára hagyták évtizedekre, leégett az épület, a medence besüllyedt, az alja összetöredezett egy földrengés következtében.

Szerencsére néhány lelkes vállalkozó összefogott, és egy igazi földi paradicsomot hozott létre, kihasználva a helyszín adottságait. Mesterséges tavat kreáltak az egykori medence medrébe - mely mesterségesen hűthető és fűthető -, és teljesen felújították az egykori királyi rezidenciát.

Ma már ott egy ökohotel áll, és a hely esszenciáját a letisztultság, a csend és a természetközeliség élménye adja. Ennek érdekében este 10 órától már egy pisszenést sem lehet hallani, illetve a lámpákat is kikapcsolják, hogy önmaga valódiságában lehessen rácsodálkozni a tájra.

Az est zárásaképpen még a Mama Marija fine dining éttermében láttak minket vendégül, ahol tízfogásos menüvel vártak. Az elegáns vendéglőben kizárólag helyi alapanyagokból készítik az ételeket, halak, osztriga és vadhús is terítékre került. Az éjszaka a már említett Jasna Chalet Resortban tértünk nyugovóra.

Másnap a Planica északi központjába látogattunk el, ahol megtekinthettük a síugrás történelmét a helység múzeumában. Ezzel szemben helyezkednek el a több méter magas síugró sáncok, ahol fáradhatatlanul ugrottak a sportolni vágyók. Nem csoda, hogy ilyen nagy népszerűségnek örvend, hiszen megannyi síugró rekordot döntöttek meg itt, és számos nívós, nemzetközi versenynek is helyet ad.

Bármennyire is lenyűgöző volt bejárni a helyszínt és magunkba szívni a múlt emlékeit, még megannyi felfedeznivaló várt ránk. Következő úti célunk a Kranjska Gora községben található Podkoren városkája volt, ahol a Zelenci-tavat néztük meg. A kékeszöld árnyalatú forrástó táplálja a Száva vizét, a pontos kialakulásával a helyszínen kihelyezett tájékoztatóról lehet megismerkedni.

Ezután visszatértünk Kranjska Gorába, méghozzá egyenesen a Lačni Kekec vendéglőbe, ahol elfogyasztottuk frissen sült grillételeiket, amik mellé bőséggel tálaltak köretet és isteni finom ajvárt is.

A nap vége felé lepakoltunk a Križe falujában lévő, nagyon otthonos Bed & Breakfast Base Camp szállásunkra, ahonnan szemkápráztató kilátás nyílt a távolban magasodó Triglav csúcsaira. De ekkor még nem tudtunk sokat időzni a hangulatos helyen, hiszen várt ránk egy igazi gyöngyszem, Tržič városa.

Annak ellenére, hogy soha nem hallottam még erről az aprócska településről, meglepő, mennyi mindent rejteget magában. A látogatók megtekinthetik a nagyon informatív Tržič Múzeumot is, ahol a síeléstől kezdve az indigófestésen át egészen a cipőkészítésig mindent meg lehet tudni a városka múltjáról.

A közelben lévő Szent Anna-higanybányát is bebarangolhattuk. Járatai csak vezetett túrával látogathatóak, tekintve, hogy a hétszintes bányának nem mindegyik része járható be. A jövőben tervezik, hogy jobban kihasználják a hegybe vájt üregeit, bányamúzeumot és szabadulószobát szeretnének kialakítani benne.

Este a Karavla 297 Inn fenséges lakomájával zártuk a napot, megkóstolhattuk a helyi gombalevest is, amire kifejezetten büszke volt a nagyon kedves, szívélyes vendéglátónk, illetve kifejezetten ajánlotta a báránybordát is, és aki azt rendelte, maximálisan elégedett volt az ízével - túravezetőnk szerint egész Szlovéniában itt kapható a legfinomabb bárányhús.

Az utolsó nap, még Magyarországra indulás előtt egy igazi teljesítménytúrán vettünk részt, hogy feljussunk a meseszép helyen fekvő Zelenica hegyi nyaralóba. A túrát edzettségi szinttől függően nagyjából 1-1,5 óra alatt lehet megtenni, miközben 500 méteres szintkülönbségen kapaszkodunk fel a végig meredeken emelkedő lejtőn. Útitársaim és jómagam is rendesen kifáradtunk a kirándulás végére, és elképesztően jólesett a végén megjutalmazni magunkat egy finom hideg sörrel, egy jókora tál húsos levessel és struklival. Ez utóbbi nagyon hasonlít a réteshez, általában gyümölcsökkel, túróval vagy dióval töltik meg.

Felsorolni is nehéz, mennyi kincset rejteget Szlovénia, hiszen a Best Press Story által szervezett úton a sok helyszín ellenére mi is csak egy kis szeletét barangolhattuk be. Az élményekkel és korábbi tapasztalataimmal a birtokomban nyugodt szívvel kijelenthetem, hogy olyan csodákat tartogat a szomszédos ország, amiket érdemes felfedezni.

Varázslatos tájak, amiket érdemes felfedezni Szlovénia nyugati részén

Talán nem is sejtjük, mennyi felfedezésre váró kincs rejtőzik a szomszédban.

(Képek forrása: Zám Adrienn / Femina.)

• szlovénia
• vélemény
• külföld
• turizmus
• bohinj
• bled
• kirándulás
• túra
• Utazás