Az oroszok zárt városa a térképre sem kerülhetett fel sokáig: atomfegyvereket gyártottak Szeverszkben

Oroszországban ma is számos zárt közigazgatási egység vagy zárt város létezik, ahova csak külön engedéllyel léphetnek be az emberek, a be- és kiköltözés pedig szigorúan szabályozott. Szeverszk a Tomszki terület egykor névtelenségre ítélt városa.

A zárt városok területén titkolni kívánt tevékenységek zajlottak, így gyakran hadiipari létesítményeknek adott otthont, a fegyvergyártás mellett az űrkutatás, a haditengerészet szempontjából kiemelt területek is tartozhattak e kategóriába. Sok esetben a térképre sem kerültek fel, sőt helységnév helyett csak kóddal vagy számokkal illették azokat. 2010-ben 42 ilyen település működött az adatok szerint.

Szeverszk orosz zárt városa

A szovjet éra alatt Szeverszk zárt városa még nevet sem kaphatott, csak Tomszk-7 kóddal hivatkoztak rá, amely megjelölés a régióból eredt. Atomreaktorai stratégiai fontossággal bírtak, a plutónium-előállítás és az atomfegyvergyártás jelentős központjának számított Szibériában.

A település 1949-ben létesült a 816. számmal jelzett kombinát, vagy más néven Szibériai Vegyi Kombinát, illetve egy atomerőmű megépítése miatt. Az ipari egység hadi célokat látott el, katonai célú plutóniumot állítottak elő itt atomfegyverekhez, ami miatt szigorúan titokban kívánták tartani a település helyét - és egyáltalán a létezését is.

A hadifoglyok, Gulag-rabok, majd sorkatonák által megépített város öt év után ugyan megkapta a Szeverszk nevet, hivatalosan mégis a leggyakrabban a Tomszk-7 néven emlegették. A fogolytáborokkal és zárt létesítményekkel kapcsolatosan előfordult az is, hogy azokra postafiókként hivatkoztak, a várost 5. számú postafiókként is említették. Csak 1992 óta használhatják valódi nevüket a zárt városok az akkori elnök, Borisz Jelcin rendelete alapján, és ekkor kerülhettek fel a településnevek a térképekre is.

A településre katonák tízezreit telepítették az építkezés idején, számuk az 50-es években csaknem 40 ezer, és még a 70-es években is 10 ezer fő körül lehetett. 1958-ban kezdett az atomerőmű áramot termelni, néhány éven belül pedig megindult a panelházépítési hullám, lakóövezeteket alakítottak ki a kombináttól távolabb.

A helyi ipar legfontosabb termékének a nukleáris fűtőanyag számított, de a vegyipar és a fémipar, sőt a járműgyártás is kiemelt szerephez jutott. A plutóniumot termelő reaktorok, urándúsító üzemek igazi atomvárossá növelték Szeverszket.

1993 azonban súlyos terhet vont a területre, amikor a szovjetek 3. legsúlyosabb atombalesetének tartott tragédia megtörtént: a kiégett fűtőelemek újrafeldolgozó létesítményében alakult ki robbanás, ami a környező területet életveszélyessé tette, legalább 120 km²-en észleltek erős radioaktív sugárzást, a széljárás miatt főképp északi irányban. Csak a csernobili és a kistimi katasztrófák előzik meg súlyosságban ezt az egykori Szovjetunió területén.

Az üzemegység ma a Roszatomhoz tartozik, az oroszországi katonai célú plutóniumot gyártó reaktorokat az Egyesült Államokkal kötött megállapodás értelmében azonban a 2000-es években leállították. Azóta a források szerint nagyrészt hőerőművel történik a fűtés és a villamosenergia fedezése, bár a tervek szerint egy korszerű atomerőművet is üzembe helyezhetnek a jövőben itt.

2010-ben a népszámlálási adatok alapján több mint 108 ezer fő lakta Szeverszk városát. A területre viszont mind a mai napig csak külön engedéllyel léphetnek be az emberek, noha az eredeti szigorú szabályokon 1987-ben enyhítettek a Tomszkban dolgozó és tanuló lakosok jelentős száma miatt. A munkájukról, lakóhelyükről azonban mindig tilos volt beszélniük, és csak okmányaikat leadva tudtak egyáltalán kilépni a városból.

A várost nem is kereshetik fel csak úgy az idegen turisták. Hat ellenőrző pont működik Szeverszk határán, ahol az emberek belépési okmányokat igényelhetnek, melyet a hatóság állít ki egy-egy intézmény vagy magánszemély, hozzátartozó látogatása céljából. A helyi lakosság kiszolgálására kulturális és művészeti intézmények, mozi is működik, és egy középiskola is megtalálható itt, mely a Szeverszki Állami Technológiai Akadémia nevet viseli, ez a Moszkvai Mérnöki Fizikai Intézethez tartozik.

Az eltitkolt kistimi atomkatasztrófa

A legsúlyosabb hatású nukleáris katasztrófának a közvélemény ma is a csernobili tragédiát tartja, pedig a mai Oroszország területén történt, sokáig titokban tartott kistimi katasztrófa még nagyobb borzalmakat hozott magával.

(Képek: Getty Images Hungary, Wikipedia/Alexey Lubkin, Figure19, XioNoX.)

• oroszország
• titkos
• atomerőmű
• atombomba
• atomkatasztrófa
• fegyver
• háború
• szovjetunió
• szovjetek
• Utazás