A kazah város, amit 2050-ig bérelnek az oroszok: ma sem léphet be bárki Bajkonurba
A kazahsztáni Bajkonur űrrepülőteréről híres, amiért az oroszok ma is bérlik a települést.

bajkonur látkép
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Kazahsztán sztyeppvidékén található Bajkonur, a város, ahol egykor a szovjet űrprogram dicső fénykorát élte. A település ma is az oroszok igazgatása alatt áll egy hosszú távú szerződés keretében.

Bajkonur városában jelenleg is Oroszország az úr, a települést és vele együtt a bajkonuri űrrepülőteret 2050-ig bérlik. 1995-ig Lenin tiszteletére a Lenyinszk nevet viselte a város, és létezett egy azonos nevű település több száz kilométerre: a névváltoztatást az indokolta, hogy az űrközpont helyszíne minél nagyobb titokban maradhasson.

Bajkonur, a kazah város

Az orosz űrprogram kazahsztáni fellegvárát 1955-ben alapította a Szovjetunió, és számos világszinten fontos esemény fűződik hozzá. Innen indították el 1957-ben az első műholdat, a Szputnyikot az űrbe, innen szállt fel 1961-ben az első ember, Jurij Gagarin, illetve 1963-ban az első nő, Valentyina Tyereskova is.

A Szir-Darja-folyó partján elsősorban az űrközpont építésében részt vevő munkások elszállásolására kezdték el megépíteni a lakótelepeket. A helység később kibővült a titkosított űrprojekteken dolgozó katonák és családjaik telepeivel.

Bajkonur, az űrközpont

A helyre azért esett a választás, mert a nagyvárosoktól távol esik, a félsivatagi sztyeppe ideális volt a rakéták tesztelésére. Bár az évi hőingadozás nagy, a nyár forró, a tél pedig fagyos, az ég nagyrészt tiszta, megfelelő körülményeket biztosít a kilövésekhez.

A Szovjetunió bő három évtizeddel ezelőtti bukása után Bajkonur a mai Kazahsztán része lett. A központ azonban a mai napig kulcsfontosságú szerepet tölt be, elsősorban a Nemzetközi Űrállomásra (International Space Station) induló űrrepülésekben és az űrturizmusban.

Gagarin és űr mindenhol

Évtizedek jöttek-mentek, a lakók közül sokan elhagyták otthonaikat, ám a város utcáin ma is minden az űrről szól: az utcákat az egykori szovjet asztronautákról, mérnökökről nevezték el, szobraik, névtábláik több helyen feltűnnek, a tűzfalak arról árulkodnak, hogy még a street art is ezt a tematikát követi. Gagarin különös tiszteletet élvez a művészetben is.

Bajkonur városa hosszú időn át teljes egészében el volt zárva a külvilágtól, és ma sem léphet be bárki ellenőrzés nélkül: a kívülállóknak engedélyt kell felmutatniuk a hivatalos ellenőrző pontokon. A mintegy 76 ezer lakosú városka olyan, mintha megállt volna az idő utcáin: a szovjet építészet és várostervezés emlékét őrzi szinte sértetlen formában.

Bajkonur jövője

Jelenleg egy 2050-ben lejáró szerződés keretében bérli Oroszország a várost és az űrközpontot, a térségben a kazah és az orosz nyelvet egyaránt használják, ahogy a két ország valutáját, a kazah tengét és az orosz rubelt is.

A fiatal generáció jó része máshol keresi a jövőjét, sokan emigrálnak Oroszországba vagy más államba a tanulási lehetőségek miatt vagy a jobb megélhetésért, kilátásokért.

A cikk az ajánló után folytatódik

Bajkonur sokak szerint alvó várossá vált, ám az ott maradó lakók nagy reményeket fűznek a nyitáshoz és a turizmus jövőbeli felvirágzásához. A szimbólummá vált űrközpont kihasználásának hiánya vétek lenne, noha további befektetéseket látnak szükségesnek a szolgáltatások, attrakciók számának növelése érdekében.

Élet Oroszország zárt városaiban

Ma is számos olyan város van Oroszországban, ahová nem mehet be akárki.

(Képek: Wikipedia/ NASA/Bill Ingalls - NASA Human Space Flight Galler . Flickr/NASA HQ PHOTO - Carla Cioffi. Wikipedia/Zorro2212Юрий Данилевский.)

Ezt is szeretjük