Így kalauzolt végig Szerb Antal egy marslakót a fővárosban: a Szent Anna-templomot tartotta a legszebbnek
A két világháború közötti Budapest jellegzetes helyszínei elevenednek meg az író tolmácsolásában.

szent anna templom
Ez is érdekelhet

Fodrászszalon az otthonunkban: egészséges és gyönyörű haj Panasonic hajszárítókkal (x)

Olyan versenyeken veszek részt, amik ellen a testem tiltakozik - Interjú Szőnyi Ferenc ultratriatlon-világbajnokkal (x)

Igazi szelfi-király a Mate 40 Pro (x)

Lakberendezési trendek téli átalakításhoz (x)

Házassági évforduló (x)

„Megpróbálom kihozni ebből a helyzetből is a legjobbat” - interjú Sári Évivel (x)

Szex. Gyilkosság. Hatalom - Megjelent az év legforróbb thrillere! (x)

beauty and style

Így kezeld a kényes, kombinált bőrt télen: ezek a hatóanyagok tényleg beválnak »

Elképesztően menő kalapok és ékszerek használt holmikból: az idős nő kincset lát abban, amit más kidobna »

Karcsúbb alak 5 perc alatt: szuper tippek, amik nőiesebbé teszik az öltözéket, és elcsalják a plusz kilókat »

retikül.hu
Top olvasott cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

Vajon hogyan lehetne megmutatni az ország fővárosát egyetlen nap alatt egy olyan személynek, aki még sosem járt erre? Mire hívnánk fel a figyelmét, milyen épületekkel ismertetnénk meg, milyen történeteket osztanánk meg vele az izgalmas és sokoldalú Budapestről? 

A neves író és irodalomtörténész, Szerb Antal 1935-ben megjelent írásában egy marslakó eligazítására vállalkozik a fővárosban. A Budapesti kalauz - Marslakók számára elbeszélője a város ismertetésén keresztül tulajdonképpen annak lakóiról mesél az idegennek, illetve azoknak, akik egyébként nagyon is otthonosan mozognak Pesten és Budán. A gondolatban zajló utazás során az olvasó a két világháború közötti Budapestről, illetve az író személyes városélményéről kaphat frappáns ízelítőt. A vékony kötetből szemezgettünk.

És a marslakó kivett egy szobát a Bristolban

Adva van tehát egy marslakó, aki a Földre, méghozzá éppen Magyarország fővárosába érkezve a pesti Bristol Hotelben vesz ki magának szobát. Jó ízléssel választott szállást, hiszen az egykor a Belgrád rakparton álló épületet, valamint a földszintjén lévő kávéházat a társasági, irodalmi élet krémje kereste fel a korban. Ide jártak például a Török Sándor író köré csoportosuló irodalmi kör tagjai. Az éttermet 1939-ben színházzá építették át, rövid ideig itt működött a főként kabaréműsorokat játszó Dunaparti Színpad.

Bristol Hotel, 1943.
Bristol Hotel, 1943.
Fotó: Fortepan / Archiv für Zeitgeschichte ETH Zürich / Agnes Hirschi

A szállodában (marslakónkon túl is) illusztris vendégek szálltak meg, többek között gróf Gyürky Ábrahám főispán, politikus és Gárdonyi Géza is. Budapest ostroma alatt a hotel megsérült, később lebontották a szintén megrongálódott Hotel Carltonnal és Grand Hotel Hungáriával együtt. Helyükre épült a Duna InterContinental, amit 1994 óta Budapest Marriott Hotelként ismerhetünk. 

A „mélységes szerelmek városa”

A rendhagyó útikönyv elbeszélője mindenekelőtt a Lánchidat mutatja be a távolról érkezett idegennek, kijelentve, hogy „Budapest a nagy hidak városa.” A híres építményről megjegyzi, hogy az olyan hosszú, hogy ha azon átsétál Budára egy hölggyel, majd visszajön vele, szerelmet fog vallani neki. 1945 januárjában a többi híddal együtt ezt is felrobbantották, 1949. november 20-án adták át újjáépítve a forgalomnak.

Pesti alsó rakpart, a háttérben a Lánchíd, 1934.
Pesti alsó rakpart, a háttérben a Lánchíd, 1934.
Fotó: Fortepan / Lőrinczi Ákos

A marslakó azt is megtudja idegenvezetőjétől, hogy a pesti part a zenés kávéházaké, a budai pedig a gesztenyefáké. Előbbit téli estékre, utóbbit késő tavaszi délutánokra ajánlja a sétáláshoz. Az idegennel együtt az olvasó is értesül arról, hogy a Gellérthegy tetején a tavaszi vasárnapokon estére mindenki megtalálja a párját, méghozzá egy furcsa játék segítségével, lecserélve azt, akit esetleg nem szeret eléggé. Hogy hol szökkenhet még szárba a szerelem? A leírás szerint szinte bárhol, hiszen „Budapest az igaz és mélységes szerelmek városa.” 

Tóth Árpád sétány.
Tóth Árpád sétány.
Fotó: Indafotó/lászló lovag

Különösen alkalmas volt a bimbódzó románcok kialakulására a Várnegyedben található Bástya sétány, annak is a padjai, amelyeken ülve elcsattanhatott az első csók. A sétányon andalgókat ma már nem ugyanaz a látvány fogadja, ami annak idején az írót: a második világháború pusztításait követően 1966-70 között újjáépítették, új szakaszai a Tóth Árpád sétány és a Babits Mihály sétány. Napjainkban is rendkívül népszerű helyszín, tavasszal a virágzó díszcseresznyefák miatt tömegek keresik fel, de ősszel is megér egy sétát.

A cikk az ajánló után folytatódik

Liliputiak és a város legszebb épülete

A város egyes részeit más-más népek lakják. Pasaréten például jómódú, emberekhez hasonlító liliputiak, apró skatulyákban. Józsefváros az albérlők, különösképpen az egyetemisták körében kedvelt, a Margitsziget pedig a gyermek- és az időskor helyszíne. A tölgyfák alatt üldögélve írta kapcsos könyvébe az Őszikék versciklusát Arany János, akit a pestiek legnagyobb, folyton vidékre vágyódó költőjeként mutat be az elbeszélő. 

Margitszigeti Japánkert.
Margitszigeti Japánkert.
Fotó: sonofsteppe / Getty Images Hungary

Hogy mi a legszebb épület a városban az útikalauz szerint? A Batthyány téren található Felsővízivárosi Szent Anna-plébánia, rövidebb nevén a Szent Anna-templom, amely kéttornyú homlokzatával a Duna-part látképének fontos része. 1740-1761 között épült, barokk stílusban.

Batthyány tér, Felsővízivárosi Szent Anna-plébánia.
Batthyány tér, Felsővízivárosi Szent Anna-plébánia.
Fotó: titoslack / Getty Images Hungary

Az idegenvezető és a marslakó Újpesten búcsúznak el egymástól, az elgondolt utazás utolsó állomása a nyüzsgő, gyári környezet. 

Szerb Antal szeretett városa a második világháború, az ostrom pusztításainak következtében jelentősen átalakult. Az írót 1944. június 5-én munkaszolgálatra vitték Fertőrákosra, majd Balfra. 1947. január 27-én hunyt el, a halotti anyakönyvi bejegyzés szerint végelgyengülésben, ám a szemtanúk arról számoltak be, hogy nyilas keretlegények verték agyon. Szubjektív útikalauza több kiadást megélt, 2015-ben a Magvető gondozásában a Fortepanon megőrzött felvételekkel egészült ki. A rövid írás a Magyar Elektronikus Könyvtár gyűjteményében online is elérhető

Így nézett ki a felrobbantott Szabadság híd a háború után: régi fotókon az egykori dunai hidak

A Budapestet kettészelő Dunát jelenleg tizenöt híd íveli át a főváros területén, melyek a történelem folyamán is fontos szerepet játszottak. A hidak sokat tudnának mesélni a városról.

(Borítókép forrása: Fortepan/Boda Balázs, Getty Images Hungary. Képek forrása: Fortepan, Indafotó/lászló lovag, Getty Images Hungary.)

Ezt is szeretjük