A titokzatos népcsoport, aki azonnal megöli a betolakodókat: a szentinelézek szigetéről élve senki sem jut ki
Az 1800-as évek második felétől kezdve több kísérlet is volt a kapcsolatteremtésre, általában nem jártak sikerrel, sőt agresszív ellenállásba ütköztek az expedíciók tagjai.

észak-szentinel-sziget
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

A globalizáció révén lerövidült távolságok, kattintásnyira lévő információk és élő webkamerák világában egészen különös belegondolni, hogy akadnak a Földnek olyan szegletei, amelyek jóformán teljesen el vannak rejtve a nyilvánosság szeme elől.

Az Andamán- és Nikobár-szigetek egyike, az Észak-Szentinel-sziget ezekhez a titokzatos helyszínekhez tartozik. A területen ráadásul egy olyan népcsoport él, amely a történelem során mereven elzárkózott mindenféle kapcsolatfelvételtől, sőt a kíváncsiskodók ellen többnyire agresszívan lépett fel. 2018-ban például meggyilkolták az őket felkereső misszionáriust. Törvény tiltja, hogy a bámészkodni vágyók a szentinelézek szigetének közelébe menjenek, így aztán az őslakosokról lényegében alig tudni valamit.

Nem tudni, hányan lehetnek

Az India fennhatósága alá tartozó, Bengáli-öbölben található Észak-Szentinel-szigetet korallzátonyok veszik körül, és a partvidéket leszámítva sűrű erdő borítja. A növény- és állatvilág alapos felmérések hiányában nagyrészt ismeretlen. A terület lakói a vadászó-gyűjtögető életmódot folytató szentinelézek, egy őslakos, a barátságtalan viselkedéséről híres népcsoport. Azt, hogy pontosan hányan lehetnek, homály fedi, az egyes becslések meglehetősen nagy a szórást mutatnak, vannak, amelyek 15 és 500 közé teszik a számukat, de a legtöbben 50 és 200 közé becsülik. Sajnálatos módon valószínű, hogy a tényleges lélekszám az alsó határ közelében van.

Enviro Monday: WATCH – Rare footage of a tribe and island no one is allowed to visit The illusive Sentinelese of North...

Közzétette: Rekord – 2017. augusztus 21., hétfő

A sziget első írásos említése 1771-ből származik, amikor a Brit Kelet-indiai Társaság hajójának legénysége a parton fények sokaságát figyelte meg, ám további kutatásokat nem folytattak. Az első dokumentált látogatás 1867-es, Jeremiah Homfray tiszt meztelen, íjjal és nyilakkal halat fogó szigetlakókról számolt be. Ugyanebben az évben egy indiai kereskedőhajó hajótörést szenvedett a sziget partjainál, a túlélők kövekkel és botokkal tudták visszaverni a szentinelézek támadásait, a Királyi Haditengerészet felmentősereget küldött értük.

Hat embert elhurcoltak a szigetről

1880-ban (egyes források szerint 1879-ben) a mindössze 19-20 éves Maurice Vidal Portman, az Andamán-szigetek felügyelője vezetett expedíciót a szigetre. Az őslakosok a fák közé bújtak az érkezők elől. Többnapos keresés után elhagyatott utakra és falvakra leltek, majd Portman és az emberei erőteljesen megkérdőjelezhető módon elfogtak és elhurcoltak hat embert, egy idős párt, valamint négy gyermeket. Az indiai Port Blairbe visszatérve a férfi és a nő rövid időn belül megbetegedett, majd elhunyt, így a gyerekeket ajándékok kíséretében sietve visszaküldték a szigetre. Portman (a képen) a következő évek során még háromszor kereste fel a területet.

#AmazingFacts British naval officer Maurice Vidal Portman made the first contact with sentinelese in 1880.

Közzétette: Amateur Players – 2018. december 5., szerda

Még az 1890-es évek végéről ismert egy olyan eset is, amikor egy másik szigetről menekülő elítélt a partra sodródott, majd az őt kereső csapat elvágott torokkal és nyílnyomokkal talált rá.

Richard Carnac Temple, aki 1895-től 1904-ig az Andamán- és Nikobár-szigetek főbiztosaként szolgált, így festette le a szentinelézeket:

- Egy törzs, ami minden idegent megöl, legyen bármennyire ártatlan is, egy elfeledett törzstag, egy másik andamán törzs tagja vagy akár egy teljesen idegen személy.

Sikeres kapcsolatfelvétel

Az első antropológus, aki az Észak-Szentinel-szigetre merészkedett, az indiai T. N. Pandit volt 1967-ben. 1974-ben a National Geographic fotósa, egy filmstáb és néhány antropológus, köztük Pandit, kereste fel a szigetet, barátságtalan fogadtatásban részesültek, a szentinelézek nyíllal meg is sebesítették az egyik filmrendezőt. A csapat otthagyta az ajándékait, amelyek között például alumínium konyhai eszközök is voltak, majd eljött. Ez az expedíció vezetett egyébként az első fotóhoz is, ami a törzsről készült.

On January 4, 1991, she became the first woman anthropologist to establish friendly contact with the traditionally...

Közzétette: TheBetterIndia – 2022. január 21., péntek

Az első, mindmáig egyedülálló, sikeres kapcsolatfelvétel 1991-ben történt, az őslakosok néhány hét leforgása alatt kétszer is érdeklődve, már-már barátságosan közeledtek a szigetre érkező antropológusokhoz. A második expedíció különösen emlékezetes volt, ezen részt vett Pandit, illetve kolléganője, Madhumala Chattopadhyay. A fegyver nélküli szentinelézek még a hajóikra is felmásztak, hogy az ajándékaikat elvigyék, sőt a beszámolók szerint fizikai kontaktusra és játékra is sor került.

A cikk az ajánló után folytatódik

1994-ig folytatódtak még az expedíciók, amelyek során például kókuszpálmákat kívántak ültetni a szigeten, de ezt követően abbamaradtak, mivel az indiai kormány jobbnak látta nem beavatkozni az őslakosok életébe. Már korábban, 1956-ban törzsi rezervátummá nyilvánította a szigetet, és a kivételes, tudományos célzatú alkalmaktól eltekintve megtiltotta a 3 tengeri mérföldön, 5,6 kilométeren belüli megközelítését, valamint a fotózást is.

Gyilkossági esetek

A 2000-es évekből két, a média által felkapott gyilkossági eset kapcsolódik a szentinelézekhez. 2006-ban két illegális halásztevékenységet folytató indiai férfi sodródott a partjaikhoz, ahol az őslakosok megölték, majd eltemették őket, a hatóságok az agresszív ellenállás miatt nem tudták visszaszerezni a testeket. A történet egyoldalú bemutatását később több kritika is érte.

2018 novemberében a 27 éves amerikai misszionárius, John Allen Chau a hivatalos engedélyeket sem kikérve érkezett meg a Nyugat-Szentinel-szigetre, hogy megtérítse a lakóit. Több egymást követő napon próbálkozott, helyi halászok vitték a szigetig, ahol november 17-én lelte halálát. A halászok látták, hogy szentinelézek vonszolják a testét, amit az indiai kormány erőfeszítései ellenére sem sikerült elszállítani a területről.

A hatóságok egyébként természeti katasztrófák esetén avatkoznak be, valamint fegyveres erőkkel  tartják távol a betolakodókat. Ez utóbbira az ellenséges viselkedésen túl azért is van szükség, mert a szakemberek szerint a népcsoportot a kihalás veszélye fenyegeti, és a kívülről behurcolt vírusok óriási kockázatot jelentenének.

Kik azok a tengeri cigányok?

Tengeri cigányoknak vagy tengeri nomádoknak hívják az Andamán-tengeren vándorló népcsoportot, mert életük minden mozzanata a vízzel van összefüggésben. Nem halmoznak fel anyagi javakat, nem építenek impozáns házakat. A természet változásaihoz igazítják a mindennapjaikat, ha úgy hozzák a körülmények, fogják a cókmókjukat és továbbhajóznak, hogy egy másik kis szigeten verjenek tanyát.

(Borítókép: Észak-Szentinel-sziget, forrás: Getty Images Hungary. A cikk ajánlóképén egy be nem azonosított andamán törzs tagjai halásznak. Forrás: Wikipédia . )

Ezt is szeretjük