Elpusztult faluról mesél a magyar templomrom - A semmi közepén magasodik

Különös látványt nyújt a hullámzó szántóföld közepén magasodó somogyvámosi pusztatemplom romja, ami olyan hatást kelt, mintha csak véletlenül felejtették volna ott a falu határában.

Templomromokkal országszerte sokfelé találkozhatnak az utazók, de a magányos építmény hangulata egészen egyedülálló, és nem csak madártávlatból: a helyszínen a kirándulók számára jóformán kézzelfoghatóvá válik a múlt, a megmaradt kövek és a széllel dacoló torony megtorpanásra, elcsendesedésre sarkallhat.

Somogyvámosi pusztatemplom

A dombokkal körülvett, 800 lelkes zsáktelepülés, Somogyvámos a Balatontól délre, Somogy megyében, a Fonyód és Kaposvár közötti úton található. Legfőbb nevezetességei közé a külterületén található Krisna-völgy, valamint a falu déli határában elhelyezkedő pusztatemplom tartoznak.

A szántóföld nyugalmából, a ma Ihász-dűlőnek nevezett részen tör az ég felé az egykori templom tornya. A festői romok a községből gyalog a sárga turistajelzést követve közelíthetők meg.

A gabonatáblák közötti sávon álló templomrom, amit a helyiek főként pusztatoronynak neveznek, a régészeti feltárások szerint feltételezhetően a 12. században épült, az építtetők kilétét homály fedi. A legépebb, egyben leghangsúlyosabb elem a falu, sőt a megye szimbólumává is vált, szabályos négyszög alaprajzú, de feljebb nyolcszög formát felvevő, 21 méter magas torony. Ez azon túl, hogy a harangot őrizte, apró, lőrésszerű ablakai révén valószínűleg  a környék kémlelésére is alkalmas volt. 

A nyugati falnak is nagyobb darabja őrződött meg, és a szentély vonalai is kivehetők.  A pusztatemplomhoz fűződő helyi legenda szerint Koppány fiát falazták be az egyik oldalába. 

A templomot egykor körülvevő falut minden bizonnyal a törökök pusztították el, ám a település neve szintén nem tisztázott. Valter Ilona régész feltételezte, hogy a Csopak nevű Árpád-kori község húzódhatott itt, ahhoz tartozhatott az építmény. Szintén ő volt az, aki az ásatások alapján úgy vélte, hogy a napjainkban látható rom helyén egy kisebb, 12. századi kápolna állhatott, erre, illetve ennek beépítésével emelték később a gótikus stílusú templomot. Kozák Károly régész szerint az átépítés a magyarországi keresztes-ispotályos lovagokhoz köthető, a szakember elképzeléseit leginkább a torony kialakítására alapozta.

A rejtélyekkel övezett templomrom mellett Somogyvámos turisztikai vonzerejét a Krisna-völgy jelenti, amely Közép-Európa egyik legfontosabb ökoközössége, alapelve az önfenntartás, így aztán az országos áramhálózatnak sem része. A völgy egész évben látogatható, az érdeklődők bepillantást nyerhetnek az itt folyó élet mindennapjaiba.

Kihalt falu temploma az erdőben

A Sabar-hegy az egyik legapróbb tanúhegy a Balaton-felvidéken, legmagasabb pontja is mindössze 217 méter magas, és a nagyobb jelölt túraútvonalak is elkerülik, a csendre és békére vágyók számára mégis ideális célpont lehet.

(Kiemelt kép forrása: Getty Images Hungary. Cikken belüli képek: Wikipédia/Civertan CC BY-SA 2.5, Getty Images Hungary.)

• templom
• templomrom
• somogyvámosi pusztatemplom
• középkor
• magyarország csodái
• Utazás