Az Őrség legszebb templomát imádják a turisták: a Veleméri Szentháromság-templom egyedülálló kincs
A veleméri templomot a fények templomának is nevezik.

veleméri templom
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Az ország legnyugatibb csücskében található Őrség tele van szépségekkel, aki egyszer felkereste, nagy eséllyel újra és újra visszavágyik. A legjobb látnivalók közül is kiemelkedik a veleméri Szentháromság-templom.

A nagy múltra visszatekintő, apró, Árpád-kori épület az erdő mellett bújik meg, általában mégis nagy a nyüzsgés a környékén, hiszen az ország minden tájáról a csodájára járnak.

Veleméri Szentháromság-templom

A falu végében található Papréten, fák ölelésében álló veleméri Szentháromság-templomot sokan az ország legkülönlegesebb szakrális épületének tartják. Az egyhajós, nyugati tornyos, kőből és téglából készült műemlék építésének pontos dátuma nem ismert, első írásos említése egy 1360-as keltezésű oklevélben található. Az irat beszámol róla, hogy a templomot a Szentháromság tiszteletére szentelték fel. Feltételezik, hogy építését vagy esetleg az elődjének építését még Szent István rendelhette el.

A legfőbb különlegességét jelentő freskókat 1377-1378-ban Aquila János festette. A mester a szentély északi falán megörökítette a művésznevét és az önarcképét is. A reformáció idején a freskókat lemeszelték. Az ellenreformáció során a templom visszakerült a katolikusokhoz, ám hívek nélkül maradt, ami az állapotának jelentős romlásához vezetett, olyannyira, hogy az 1800-as évek elején már miséket sem tartottak benne, mert a megrongálódott tető veszélyeztette volna a bent tartózkodókat. A freskók is pusztulásnak indultak.

A fordulópontot Rómer Flóris bencés szerzetes, régész, művészettörténész megérkezése jelentette, aki 1863-ban szörnyű állapotokat talált a helyszínen, és mindent megtett azért, hogy megmentse az épületet. Elkészítette a templom és a freskók részletes leírását, valamint kijárta, hogy befedjék az épületet, igaz, ez nem jelentett megoldást. Az épület megpróbáltatásai ezzel korántsem értek véget, a Tanácsköztársaság idején le akarták rombolni, hogy istállót építsenek a kövekből. Szerencsére ez elmaradt, és több, a templomot és a freskókat is érintő restaurálás következett, az épület új tetőt kapott, 1968-ban pedig sor került a falképek teljes restaurálására. A külső falképek közül semmi nem maradt fent, a belsők változó állapotúak.

A fények temploma

A templom téglalap alaprajzú hajójához csatlakozik keleten a szögletes záródású szentély, a kettőt diadalív választja el egymástól. Nyugaton található a torony, amelynek alja alkotja az előcsarnokot. 

A legnagyobb összefüggő freskófelület a hajó ablaktalan északi falán található, itt valaha a 12 apostolt lehetett megtekinteni, ma már csak a lábuk és a köpenyük alja látszik. Alattuk a Háromkirályok imádása szerepel. Ezen a falon kapott helyet Szent László király és Mürai Szent Miklós is. A szemközti, déli falat három résablak osztja négy részre, közöttük egy-egy szent portréját festette meg a mester, ma már csak a szentélyhez legközelebb lévő, Árpád-házi Szent Erzsébet ismerhető fel. A diadalív hajó felőli oldalán az utolsó ítélet trónoló Világbíró Krisztus képe hangsúlyos, alatta baloldalt a Megfeszített Megváltót láthatja a néző. A másik oldalon egy úgynevezett Metterica-ábrázolás díszíti a falat: Szent Anna tartja Szűz Máriát, aki pedig a Kis Jézust fogja.  A nyugati fal bal alsó sarkában a bűnösök végső menedékét jelentő köpönyeges Madonna ábrázolása vehető ki.

24380210 36ee548ab11fa8651f5c970404ab5d23 l
Fotó: Indafotó/gulicse

A szentélyben jól látható az üdvözítő képmása egy kendőn, vagyis a Veronika kendője, illetve az angyali üdvözlet jelenete. Aquila János a négy evangélistát, valamint saját magát is itt örökítette meg.

A veleméri templom megmaradt freskóinak köszönheti hírnevét, illetve annak, hogy a megfigyelések szerint egyes jeles napokkor az ablakokon beszüremlő fény szándékoltan bizonyos képekre esik - az ablakok kialakítása, valamint a feltételezhetően fényvisszaverő anyagok használata is ezt a célt szolgálhatta.

A cikk az ajánló után folytatódik

A templomot úgy tájolták, hogy Szentháromság vasárnapján (Pünkösd utáni vasárnap) a kelő nap első sugara a szentély boltozatán lévő Szentháromság-jelképet világítsa meg. A Krisztus születésével összefüggésbe hozható téli napforduló hajnalán a fény a Madonna ölében ülő gyermek Jézust világítja meg először. A nyári napforduló idején a Madonna köpenye alatt menedéket kereső bűnösöket világítja meg a szentély résablakán belépő első fénysugár, nap-éj egyenlőségkor pedig a déli ablakon beeső utolsó fények egyszerre világítják meg Szent László és a keresztre feszített Krisztus alakját.

Az aprócska templomot mindenképp érdemes felkeresni, egész évben nyitva áll a látogatók előtt, belépőjeggyel látogatható.

Őrségi túra Szalafőn

Szalafőn több túraútvonal is kínálkozik a természetbe vágyók számára: a népi építészetre kíváncsiaknak a Felsőszeri tanösvény, a növény- és állatvilág kedvelőinek pedig a Körtike tanösvény lehet például jó választás. Aki pedig nem riad vissza egy hosszabb, körülbelül 10-12 kilométeres, ám könnyen teljesíthető túrától, ami végigkalauzol a falu szerein, megismertet a legfőbb nevezetességeivel, illetve az eldugottabb, hangulatos részleteivel egyaránt, az a Szerről szerre Szalafőn tematikus körtúrán indulhat el.

(Kiemelt kép: Getty Images Hungary/Marco Secchi. Cikken belüli képek forrása: Országalbum, Indafotó/Christa68, gulicse, Wikipédia/Balla Béla.)

Ezt is szeretjük