A falu 74 éves iskolamestere festette a bárányfelhőket a templom mennyezetére: Szentgyörgyvölgy temploma valóságos csoda
Az Őrség szélén bújik meg Szentgyörgyvölgy temploma, amelybe belépve az ember úgy érzi, hogy egy másik világba csöppent.

szentgyörgyvölgyi templom
beauty and style
Top olvasott cikkek

Van egy templom az Őrség határában, amelyet Nyugat-Magyarország legszebb műemlékének szoktak nevezni. Bár az ember hajlamos fenntartásokkal fogadni az ilyen állításokat, Szentgyörgyvölgy templomába lépve úgy érezheti, hogy a kijelentés egyáltalán nem túlzó.

A kékre festett fakazettás mennyezet és karzat miatt az egyébként egyszerű belső tér varázslatos hangulatú és valóban gyönyörű, túldíszítettségről szó sincs.

Szentgyörgyvölgy református temploma

A falu késői, népi barokk stílusú református temploma szabadon áll egy kis dombon, nyugati homlokzatának meghatározó eleme a torony. Kintről nézve még csak nem is sejteni, micsoda kincset rejt az épület belseje.

szentgyörgyvölgy kívül
Fotó: Pásztörperc/Wikipédia

Szentgyörgyvölgy református közössége az 1760-as évek elején, tehát a türelmi rendeletet megelőzően már emelt egy sárfalú imaházat, az 1781-ben kiadott rendelet után hat évvel, 1787-ben új templom építésébe kezdtek. A munkálatok nagyon sietősen folytak, mert féltek tőle, hogy még azelőtt visszavonják az engedélyt, hogy végeznének.

Ekkor még nem volt tornya az épületnek, így mellette egy fa haranglábat alakítottak ki, ami az Őrség vidékére napjainkban is jellemző építmény. 1805-ben megrepedezett a templomfal, de a javítás a pénzszűke miatt éveket vett igénybe. Mivel az építkezés felemésztette a pénzügyi forrásokat, a templom belső díszítése, vagyis az, amiről igazán híres lett, még váratott magára. 

Kék égen úszó bárányfelhők

Az egyhajós templom berendezése 1828-ra készült el, padjai, karzata és nyolcvannyolc darab téglalapból álló fakazettás mennyezete, illetve a valamivel későbbi koronás szószéke is helyi asztalosmesterek munkáját dicséri.

szentgyörgyvölgy belső
Fotó: Járfás Eszter

A templom valódi különlegessége a kék színű díszítése, a festést 1829-ben végezte az Egyházasrádócon lakó Patkó András. A nyugalmazott tanító, a falu első iskolamestere 74 éves volt ekkor. Ezekben az években a szentgyörgyvölgyi templom lelkésze a korábban Egyházasrádócon szolgálatot teljesítő Hajas István volt.

A cikk az ajánló után folytatódik

A templom karzatának alsó része virágos-csillagos díszítést kapott, a fakazettákon bárányfelhők láthatók. Különösen megkapó a középső két kazetta díszítése: ezekre sárgás virágmotívum került, a körbefutó szöveg: „Melly igen Szerelmetesek a Te Hajlékaid óh Seregeknek Ura: satLXXXIV. Solt: 2.5. E. E Hely nem egyéb: hanem Istennek Háza és a Mennyeknek kapuja: 1.Mos: 28:17.” A felirat első fele a Zsoltárok könyvéből (84. zsoltár), a második Mózes első könyvéből, vagyis a Teremtés könyvéből származik.

A virágmotívum körüli szalagos díszítésen pedig a lelkész, illetve a nyugalmazott iskolamester neve, valamint a festés éve olvasható. Hasonló festett virág található a bejárat közelében is.

20200926 112911
Fotó: Járfás Eszter

A nyikorgós, csodaszép karzatra már csak azért is megéri felmenni, mert ott a látogató igazán közelről szemlélheti a mennyezet festését, és a templom fentről még különlegesebb látványt nyújt. 

20200926 113317
Fotó: Járfás Eszter

Szentgyörgyvölgy látnivalói

Szentgyörgyvölgy szeres szerkezetű falu, a Hetés, a Göcsej és az Őrség határán épült, a honfoglalás után utóbbi része lett. Első ismert említése egy 1326-os oklevélben található, ebben Scentgyurgynek nevezik, 1441-ben pedig már Zenthgywrgwelgeként hivatkoznak rá. Bár a földjei nem túl jók, hagyományosan mezőgazdasági település volt. Népessége folyamatosan gyarapodott, 1900-ban érte el maximumát. A második világháborúban a front közel egy évig a környéken húzódott.

A falu nevezetességeihez tartozik a Szent György tiszteletére épített katolikus templom, valamint a Szentgyörgyvölgy és Magyarföld közötti erdőrészben haladó, 2,8 kilométeres Töllös tanösvény, amely a modern környezetvédelmi elveknek megfelelő erdőgazdálkodás, a szálaló erdők világát ismerteti meg a kirándulókkal.

Katolikus templom, Szentgyörgyvölgy.
Katolikus templom, Szentgyörgyvölgy.
Fotó: Teteneverdle/Indafotó

Érdekesség, hogy a településhez tartozó Pityer-dombon 1995-ben egy 7500 éves neolitikus falu maradványait tárták fel, többek között előkerült egy aprócska tehénszobor, amelynek hiteles másolata a veleméri Sindümúzeumban tekinthető meg. Az eredeti példányt a budapesti Magyar Nemzeti Múzeumban őrzik, bár a zalaegerszegi intézményben tartják nyilván. A faluba látogatók könnyen elérhetik innen a szomszédos Velemért és a közeli Magyarszombatfát, előbbiben a csodálatos Árpád-kori Szentháromság-templomot, utóbbiban pedig a műemléki Fazekasházat mindenképp ajánlott felkeresni.

Az Őrség 7 legszebb temploma

Az Őrségben, Velemérben található hazánk egyik legkedveltebb, legkülönlegesebb temploma, a veleméri Szentháromság-templom, ami turisták tömegeit vonzza. A település többi szakrális építményét is érdemes felfedezni, valódi kincsekkel találkozni köztük.

(Borító- és ajánlóképek forrása: Járfás Eszter. Képek forrása: Wikipédia/Pásztörperc, Indafotó/Teteneverdle, Járfás Eszter.)

Ezt is szeretjük