Szellemfalu rejtőzik a magyar erdő mélyén: képeken Pusztamarót a tragédiák után

Festői környezetben fekszik a megrázó hely.

Pusztamarót szellemfalu
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A Gerecse mesebeli tájai nem pusztán természeti csodákat őriznek, de olyan helyeket is, melyek szomorú mementói történelmünknek, legyen szó egy több tízezer áldozatot követelő tragédiáról vagy épp egy jobb sorsra méltó falu pusztulásáról. Bármilyen sötét emlékeket is idéz azonban, Pusztamarót környéke fontos és drámaisága ellenére is festői úti cél, mely egyértelműen megér egy kirándulást. Nézd meg a képeket!

Pusztamarót környéki erdő. A 13. században létrejött település volt nemesi és királyi birtok is, a 14 és a 20. század között pedig érseki tulajdonban állt - utóbbinak köszönhetők kastélya és híres halastavai. Az 1945 utáni kitelepítések megpecsételték a falu sorsát, bányászokat telepítettek ide, akik azonban lassan elhagyták a falut, és a közeli bányászlakótelepekre költöztek.

Fotó: www.orszagalbum.hu, méGis

A Gerecsében található Pusztamarót mára elnéptelenedett területét csak szellemfaluként emlegetik, közigazgatásilag sem jelent önálló települést, a hely Nyergesújfaluhoz tartozik. A képen a Pusztamarót felé vezető út látható.

Fotó: www.orszagalbum.hu, méGis

Pusztamarót az 1970-es években néptelenedett el végleg. Helyén úttörőtábort hoztak létre, melynek központja a falu régi iskolaépülete lett. Az omladozó épületeket később közbiztonsági okokra hivatkozva lerombolták, mára csupán a falu régi temetője maradt meg.

Fotó: www.orszagalbum.hu, jzsitnyak

Márciusi hóvirág a régi sírok között. Nemcsak a falu sorsa miatt őriznek azonban szomorú emlékeket a környékbeli erdők, dombok, Pusztamarót környéke ugyanis az egyik legtragikusabb magyar történelmi eseménynek is színhelyéül szolgált.

Fotó: www.orszagalbum.hu, méGis

A mohácsi csatavesztés után a török dúlás elérte a falu környékét is - a természeti adottságok miatt védettebbnek számító helyre sokan menekültek -, ahol a Mohács utáni legnagyobb ellenállásra került sor, a helyiek azonban csak három napig tudták tartani magukat.

Fotó: www.orszagalbum.hu, méGis

Egyes források szerint 25 ezren estek itt el, illetve kerültek török fogságba, nem véletlen, hogy a környéket emberölő völgynek is nevezik.

Fotó: www.orszagalbum.hu, méGis

A helyhez kötődik Dobozi Mihály története is, aki feleségével lovon menekült a törökök elől, mikor azonban a ló nem bírta kettejüket, felesége azt kérte tőle, inkább ölje meg, minthogy török kézre kerüljön, ő pedig meneküljön el. Végül a feleség leugrott a lóról, férje azonban nem ment tovább, a nőt átdöfte kardjával, ő maga pedig harcolt, míg el nem esett.

Fotó: hu.wikipedia.org

Az áldozatok előtt ma emlékhely tiszteleg, az együttes Kovács György szobrászművész alkotása. Az emlékhely mellett turistapihenő is található, hiszen nagyon sokan kíváncsiak a helyre, emellett Pusztamarótot az Országos Kéktúra és a Kinizsi Százas teljesítménytúra útvonala is érinti.

Fotó: www.orszagalbum.hu, H. Laci
Képek: www.orszagalbum.hu, H. Laci; méGis; jzsitnyak, indafoto.hu /Teteneverdle.

Múzsák a csók után irodalmi est

Egy különleges estére számíthat, aki velünk tart, amely során életutak, művészet és anyaság fonódik össze a színpadon. Hernádi Judit és Tarján Zsófia őszintén mesélnek anya-lánya kapcsolatukról: hogyan élte meg a művésznő a gyermekvállalást, milyen érzés volt Zsófinak híres édesanya mellett felnőni.A könyvben szereplő nők történeteiről Bálint Lilla szerző mesél, míg Hernádi Judit egy-egy megrázó vagy felemelő könyvrészletet olvas fel. 

Promóció

Ezt is szeretjük