Angyalok vagy földönkívüliek építették?

Van néhány hely a világon, mely elég különleges és titokzatos ahhoz, hogy csodálói ne az ember vagy épp a természet keze munkáját lássák benne. Ha szívesen tennél utazást olyan látnivalók közelébe, melyek keletkezését számos legenda, mítosz és találgatás övezi, a következő három helyben nem csalódsz majd.

Angyalok építette csoda: Lalibela templomai, Etiópia

Lalibela a jordániai Petra etióp megfelelője. A Wollo tartomány északi részében fekvő, minden oldalról zord hegységekkel körülvett Lalibelában olyan érzése támad minden utazónak, mintha több évszázadot repült volna vissza az időben. Etiópia legnagyobb turisztikai vonzereje ebben a 11 monolitikus 13. századi templomban, az úgynevezett Új Jeruzsálemben rejlik. A 2630 méter magasan fekvő kolostorváros elszigetelt és távoli, ennek dacára máig fontos zarándokhely, ahová minden évben egyre többen látogatnak el.

Az Etiópia szívében, egy körkörös épületekből álló hagyományos falu közelében fekvő Lalibela templomait a természetes sziklaágyból faragták ki, így azok teteje a talajjal egy szintben húzódik. Az építmények egy részét teljesen elfedik a mély árkok, míg mások barlangok mélyén rejtőznek. A templomokat alagutak és keskeny átjárók komplex labirintusa kapcsolja össze egymással, bennük kriptákkal, mesterséges barlangokkal és galériákkal.

Mind a 11 templomot egy évszázadon belül építették, mely igen gyorsnak számított annak idején, így nem véletlen, hogy a legenda úgy tartja, hogy a templomokat valójában nem is emberek, hanem az angyalok emelték.

A templomokat ezután a papok egymást követő nemzedékei tartották életben, akik megőrizték a díszes felületeket és a kéziratokat. Az út felől tekintve a komplexum szinte láthatatlan, a horizontot pedig az Abuna Joseph-hegy 4200 méter magas tömbje uralja.

Mitológiai lények alkotása: Giant’s Causeway, Nagy-Britannia

A mintegy hatvanmillió évvel ezelőtt keletkezett nagy-britanniai bazaltképződmény a világ egyik legfurcsább sziklaformációja, melynek láttán senki nem csodálkozik azon, hogy létrejöttét nem a természet, de nem is az ember alkotó képzeletéhez kapcsolják.

A legenda szerint a Giant’s Causeway, vagyis az Óriás útja nem más, mint egy átjáró, amit az ír óriás, Finn MacCool épített magának, hogy tengerparti otthonából, antrimiból eljusson ellensége, a skót Finn Gall Hebridákon fekvő erődjéig - egyes vélekedések szerint pedig szerelméhez. Így a parton és a tengerben hatalmas kőcölöpöket vert le, melyeket később a másik óriás felszaggatott.

A bazaltoszlopok keletkezésének tudományos magyarázata azonban jóval egyszerűbb: amikor egy sor föld alatti vulkán kitört, az olvadt kőzet a felszínre türemkedett, később pedig, miközben kihűlt és zsugorodott, nyolcszögletű oszlopokra töredezett szét. Ennek köszönhetően a part menti szirtek és a tenger között 37 ezer hasonló oszlop található, melyeket néhol gyalogosan, máshol pedig csónakkal lehet megközelíteni, csak úgy, mint az általuk határolt barlangokat.

A földönkívüliek nyomában: a gízai piramisok

Az egyiptomi Gíza piramisai a világ legrégebbi és mindmáig legrejtélyesebb turistalátványosságai. Az ókori világ hét csodája közül mára csak a piramisok maradtak fenn, melyek a régészeket, a fizikusokat és az asztrológusokat egyaránt ámulatba ejtik, és zavarba hozzák. A szinte mérnöki pontossággal megalkotott építmények olyan kérdéseket vetnek fel, melyek már-már a létezés eredetét és értelmét feszegetik.

Kheopsz nagy piramisának oldalai három fok eltéréssel igazodnak az égtájakhoz, az alap pedig szinte tökéletesen vízszintes, ami hatalmas vívmánynak számított akkoriban, nem beszélve arról, hogy a bolygó szárazföldjeinek tömegközéppontjában áll, a Gízán áthaladó délkör pedig a szárazföldeket és a tengereket is két egyenlő részre osztja. Mindezek miatt sokan úgy gondolják, a piramisok megépítése meghaladta a hajdani ember tudását, amiért olyan elméletek is születtek, miszerint a piramisok nem mások, mint földönkívüli civilizációk nyomai. Ezen állítást az elmélet követői a Marson fellelt különös piramisformákkal is igazolni próbálják.

A piramisok építésük után ötezer évig, egészen a 19. századig a világ legmagasabb építményeinek számítottak. Sajnálatos módon az ősi műemlékek építőköveit az idők során elhordták, hogy azokból építsék fel a mai Kairó legrégebbi épületeit. A pusztítás a 19. századig tartott, mikor is először tettek kísérletet az állagmegóvásra, a feléledő nemzeti öntudat pedig gátat vetett a fosztogatásnak. Vandálok híján az ókori műemlékek alighanem ma is úgy festenének, amilyennek eredetileg megálmodták őket. Ahogy a mondás tartja: sokan félnek az időtől, de a piramisoktól még az idő is fél.

Cikkünk az 501 kihagyhatatlan látnivaló a világ minden tájáról című könyv alapján készült.

• világörökség
• természeti csoda
• különleges épület
• misztikus hely
• nagy-britannia
• afrika
• világjáró
• templom
• egyiptom
• Utazás