Ma is áll a fogadó, ahol Petőfi megismerte Szendrey Júliát: az ablakból pillantotta meg először

A mai Románia területén található Nagykároly a magyar irodalom alakulásának különleges helyszíne: itt hozta össze a sors Petőfi Sándort élete szerelmével, Szendrey Júliával.

Petőfi Sándor és felesége a véletlennek köszönhetik találkozójukat, amiből azonnal örök szerelem szövődött. A romantikus történet helyszíne ma is áll, és felkereshető a Szatmár megyei nagyvárosban.

Petőfi és Szendrey Júlia első találkozása

A költő 1846 augusztusában utazott egy körútra Szatmárba, Máramaros megyébe és Erdélybe: a hosszú út egyik állomása volt Nagykároly is, ahol Pap Endre és Riskó Ignác társaságában töltötte napjait, és egy megyegyűlésen vett részt. Látogatása alatt az 1805-ben épült Arany Szarvas Fogadóban szállt meg, amely csakhamar élete meghatározó helyszínévé vált.

Úgy tartják ugyanis, hogy éppen e fogadó ablakából pillantotta meg először a parkban sétáló Szendrey Júliát, aki azonnal felkeltette a költő érdeklődését. Szendrey Júlia Erdődön élt ekkor családjával, és éppen nagykárolyi barátnőjénél, Térey Marinál vendégeskedett.

Petőfi hamar szerelmet vallott

Az első személyes találkozásuk néhány nappal később, szeptember 8-án történt meg a Szarvas vendéglőben tartott megyebálon: egy rövid társalgás és tánc elég volt, hogy a lány az ekkor már elismert költő szívét azonnal elrabolja. A bál után Petőfi hamar meg is kereste a Térey család házát, hogy újra láthassa szerelmét.

A költő hamar szerelmet vallott Szendrey Júliának, aki eleinte bizonytalan volt az érzelmeiben, ám felelősséget érzett a költő vallomása miatt - erről tanúskodnak a nő naplófeljegyzései. Bár a kapcsolatot Szendrey Júlia apja eleinte ellenezte, mivel a lányának egy módosabb férfit, egy alszolgabírót szánt. Végül elfogadta az egyre makacsabb lánya választottját, így a fiatalok egy évvel később Erdődön össze is házasodtak.

Az Arany Szarvas Fogadó épületét egyébként az 1850-es években átépítették, a terveket Ybl Miklós készítette, később városháza, határőrlaktanya, majd polgári hivatal működött itt. A városban több szobrot és emlékművet állítottak a költő tiszteletére.

További érdekesség, hogy Petőfi nemcsak Szendrey Júliával ismerkedett meg akkor Nagykárolyban, a fogadóban ismerkedett meg világutazó Teleki Sándor gróffal is, aki a barátja lett. Ő volt az, aki felajánlotta a fiatal házaspárnak azt is, hogy töltsék nászútjukat koltói kastélyában. Az épület egy ideig szállodaként, majd városházaként működött.

Szendrey Júlia: múzsa és társ is volt

Szendrey Júlia nemcsak Petőfi múzsája volt, de maga is költőként, íróként és műfordítóként tevékenykedett. Különcnek számított a kortársai között, hiszen időnként nadrágot hordott, szivarozott, és a haját is rövidre vágatta. Sokat segített férjének, támogatta őt a forradalomban, és ő varrta meg az első kokárdát is Petőfi számára.

1848 márciusában lett várandós, Petőfi Zoltán december 15-én született meg. A nő a magányt nehezen bírta, sokáig kereste férjét eltűnése után: Kolozsvárra, Erdődre és Székelyudvarhelyre is elutazott, majd Törökországba készült, ám útlevélkérelmét elutasították. Később azzal került a nyilvánosság kereszttüzébe, hogy újraházasodott, Horvát Árpád történésszel élete végéig együtt maradt, halálát rák okozta.

Bár a híres költő férj mellett a múzsa története rendre háttérbe szorul, Gyimesi Emese Szendrey Júlia-kutató részletesen foglalkozik vele. Ha a téma felkeltette az érdeklődésed, tematikus előadásain és sétáin sokat megtudhatsz az életéről, titkairól, gyermekeiről is.

Kiskőrös, Petőfi szülővárosa

Petőfi szülővárosa ma is nagyon takaros, számos látnivaló akad az utcáin.

(Képek: Wikipedia/Pataky Sandor, Kla, Barabás Miklós. A borító- és ajánlóképek közkincsek, forrásuk: Magyar Nemzeti Múzeum, Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum.)

• petőfi sándor
• költő
• március 15.
• történelmi látnivalók
• irodalom
• kulturális látnivalók
• szendrey júlia
• Utazás