Már csak 17 halász van a világon, aki így fog rákot: az 500 éves hagyományt erős, hidegvérű belga lovakkal végzik
A lovas rákhalászok szerelemből végzik a nagy múltú tevékenységet, ami megélhetést nem biztosít a számukra.

lovas rákhalászat1
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Az idő múlásával számos hagyomány eltűnik, jobb esetben átalakul, igazodik a modern életvitelhez. Bizonyos régen jelentős dolgokról már csak a könyvek lapjairól szerezhetünk tudomást. Napjainkban a hagyományőrzés sokfelé igen fontos feladattá nőtte ki magát, egy-egy tradíció fennmaradásáért elszánt személyek küzdenek nap mint nap. 

Belgiumban például a lóháton végzett rákhalászat nagy múltú gyakorlatának óvása már csak maroknyi ember kezében van. A változás szele azonban nemcsak a létszámcsökkenésben mutatkozik meg, hanem abban is, hogy egy nő is csatlakozott a csapathoz, holott korábban ez elképzelhetetlen lett volna.

Már csak egyetlen helyen űzik

Oostduinkerke Nyugat-Flandriában, Belgium északnyugati csücskében található. Arról híres, hogy ez az egyetlen hely a világon, ahol lovas rákhalászatot folytatnak. Tizenhárom háztartásból összesen tizenheten űzik a tevékenységet, ami 2013-ban felkerült az UNESCO szellemi kulturális világörökségi listájára.

A helyi közösség büszke a hagyományra, amelyet az identitásuk részének tekintenek. Minden év júniusában kétnapos fesztivált is rendeznek a népszerűsítésére. A lóháton halászók motívuma szobrokon, festményeken, dekorációkon tűnik fel, sőt a helyi sör, a Peerdevisscher címkéje és neve is a tradícióra emlékeztet. 

Apáról fiúra szállt - eddig

A lovas rákhalászatot valaha az Északi-tenger mentén sokfelé űzték, a 15. század végétől általában apáról fiúra szállt a mesterség. A nők is fogtak rákokat, ám a lovak a férfiak számára voltak fenntartva. A változás a világörökségi listára kerülés után következett be, ami még inkább tudatosította, hogy a hagyományt az eltűnés fenyegeti, így minden lehetőséget meg kell ragadni a megőrzésére. 

Amikor pedig Nele Bekaert, a háromgyermekes, helyi családanya jelentkezett a lovashalászokat tömörítő társasághoz, ők befogadták. A nőt férje képezte ki, aki szintén ezzel foglalkozik. A tevékenységhez több tudásra van szükség, mint azt gondolnánk, a hálószövés és a lóápolás mellett a tengermozgások ismerete is elengedhetetlen.

Szerelemmunka - drága hobbi

A halászok jellegzetes, sárga vízhatlan felszerelést öltenek, felpattannak a masszív, belga hidegvérű, más néven brabanti lovak hátára, majd addig gázolnak a vízben, ameddig a hullámok az állatok szügyét érik. A lovak hálót húznak maguk után, amelyekkel kisebb-nagyobb rákokat és halakat is foglyul ejtenek. Ha a halászok úgy érzik, megteltek a hálók, a part felé indulnak, a fogást pedig a lovakra erősített kosarakba helyezik. A szezon szeptembertől novemberig, majd márciustól májusig tart, ha a körülmények engedik, a rákok egy részét a halászok már a parton megfőzik. A kisebb halakat és rákokat otthagyják a sirályoknak.

A munka embert próbáló, és nem annyira jövedelmező, hogy az emberek kizárólag csak ezzel foglalkozhassanak. A legtöbbjüknek „rendes, polgári” munkája is van mellette, hogy el tudják tartani a családjukat, és fizetni tudják a számlákat. Bakaert a BBC-nek elmondta, hogy ez egy drága hobbi ugyan, ám szerelemmunka is egyben. A tenger megnyugtatja, ilyenkor nem létezik számára más, csak a lova, a víz és ő maga. A nő és a férje már a fiuknak tanítják a szakma csínját-bínját, és azt tervezik, hogy ha majd a kilencéves ikerlányaik nagyobbak lesznek, őket is kiképzik rá. Közben már nem Nele az egyetlen lóháton halászó nő a közösségben, 2020-ban Katrien Terryn is csatlakozott. 

A cikk az ajánló után folytatódik

A tradíció a második világháborút követően jelentősen visszaszorult, a technológia egyre gyorsabb ütemű fejlődésével a lovas rákhalászat kevésbé hatékony opciót jelentett. Ugyanakkor fenntartható módszer, ami a tengerfeneket kevésbé károsítja.

A hagyomány turistaattrakcióvá nőtte ki magát, a kétnapos fesztivál tömegeket vonz a környékre. Ilyenkor a halászok bemutatót tartanak az érdeklődőknek.

Brugge Belgium ékszerdoboza

Brugge a romantikus kanálisai miatt megkapta az Észak Velencéje becenevet, középkori belvárosa pedig már 2000 óta az UNESCO világörökség részét képezi.

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

Ezt is szeretjük