Évente 9 millió ember hal bele, mégsem veszik komolyan: így áll Magyarország a listán

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.

Az óriási méreteket öltő környezetszennyezés évente mintegy 9 millió ember életét követeli egy, a The Lancet szaklapban publikált vizsgálat adatai szerint, tehát minden hatodik halálesetért felelős lehet. A szmog és a füst, valamint az ipari eredetű szennyezés a legjelentősebb egészségkárosító tényezők egyike, bizonyítottan növeli többek között a légzőszervi, kardiológiai betegségek, sőt, az Alzheimer-kór kockázatát is.

Az IQAir oldalán közzétett 2022. évi adatok alapján világszinten csupán 13 terület levegőminősége került az egészséges tartományba, köztük számos apró óceáni sziget mellett Finnország, Észtország és Ausztrália. A legrosszabb helyzetben egyes ázsiai és afrikai országok vannak, ahol sajnos már az alapvető környezetvédelmi előírások is hiányosak, így szabálysértést sem követnek el azok a cégóriások, akik a fejlődő világba telepítik gyáraikat, de az európai városok sem egyöntetűen rendelkeznek kifogástalan adatokkal.

A legszennyezettebb levegőjű országok

A nyolc legszennyezettebb országban a levegő minősége merőben távol áll az Egészségügyi Világszervezet irányelveitől. A WHO hat tartományba sorolja a mért értékeket az egészségestől a veszélyesig, a tartósan 50 mikrogramm/köbméter fölötti szennyezettség már utóbbinak minősül. Sajnos a legveszélyesebb kategóriába tartozó államok lakói az év nagy részében jóval e feletti szennyezettség mellett kénytelenek élni életüket.

1. Csád - 89,7
2. Irak - 80,1
3. Pakisztán - 70,9
4. Bahrein - 66,6
5. Bangladesh - 65,8
6. Burkina Faso - 63
7. Kuvait - 55,8
8. India - 53,3

A legjobb értéket az Amerikai Egyesült Államok külbirtokának számító, óceániai Guam szigetén jegyezték, ahol 1,3 mikrogramm/köbméter csupán a szennyezettség, de a Francia Polinézia és az Amerikai Virgin-szigetek is dobogós helyre került. 

Magyarország a középmezőben teljesít 12,6-os tavalyi átlagértékkel, mely még mindig 2-3-szorosa az egészségesnek számító határnak. Valós idejű adatok is elérhetők az oldalon a legnagyobb mértékben szennyezett településekről, érdemes áttekinteni, hol áll a saját településed a listán.

A szmog veszélyei csökkenthetők

A szállópor-koncentrációra vonatkozóan az Európai Unió is állapított meg határértékeket, amelyből a leggyakrabban a tájékoztatási határértékkel találkozhat az ember a híradásokban: 75 mikrogramm/köbmétert túllépő koncentráció esetén a szmogriadó tájékoztatási fokozatáról értesítik a lakosságot. Ilyen értékeknél kérik többek között a szilárd tüzelésű kályhák, valamint az autós közlekedés lehetőség szerinti mellőzését, a közösségi közlekedés előnyben részesítését, de maszkviselést is javasolhatnak a kockázati csoportba tartozóknak, így a krónikus betegeknek, várandósoknak, időseknek.

Ennél eggyel erősebb kockázatot jelent a riasztási küszöbérték átlépése, amely legalább 100 mikrogramm/köbmétert jelent két egymást követő napon úgy, hogy a meteorológiai előrejelzések szerint az ezt követő napon sem várható számottevő javulás. Ez már határozott lépéseket igényel, így forgalomkorlátozást is bevezethetnek az autós közlekedésben, de a károsanyag-kibocsátás csökkentésére vonatkozóan hozhatnak további szabályokat is. 

Ezek a számok tehát nem tartósan állnak fenn, rövid távon átlépett küszöbértékek esetén is életbe lépnek a megelőző korlátozások.

A tüdő károsítói

A megnövekedett városi forgalom, a korszerűtlen fűtési rendszerek használata és a nem megfelelő tüzelési módok mind-mind felvetik a személyes felelősség kérdését is, tudatos döntések révén gyakorlatilag bárki képes hozzájárulni kisebb-nagyobb mértékben a javuló tendenciához.

Ma már a háztartások terén is rendelkezésre állnak olyan energiatakarékos alternatívák, amelyekkel az otthonok fűtése, hűtése, berendezése vagy a napi közlekedés kapcsán is csökkenthető a károsanyag-kibocsátás. Bár elsők között nem ez jut az eszünkbe, de a dohányzás is idesorolható. Minél többen döntenek az ártalomcsökkentett megoldások mellett, annál nagyobb mértékben szorítható vissza a szennyezettség, és annál látványosabban javulhat az általános életminőség is.

Füstmentesség a cél

A füstmentesség az élet minden területén fontos célnak számít. Az égéssel és füsttel járó hagyományos dohánytermékek rendkívül károsak mind az egészségre, mind a környezetre nézve. A cigarettafüstben nem csak a szén-dioxid-tartalom jelentős: az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszer-engedélyeztetési Hivatala (FDA) a dohányfüstben található közel hétezer vegyi anyag közül kilencvenháromról állapította meg, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre. Ennek ellenére Magyarországon közel 2 millióan, világszerte pedig 1,1 milliárdan dohányoznak, de a kifújt füst által ennél sokkal többen érintettek. A technika fejlődésének köszönhetően egyre több helyen megjelentek az alternatívák: közlekedés, fűtés vagy a dohányzás. Bár sokan a nikotint gondolják a dohányzással kapcsolatos megbetegedések fő okozójának, de a tudomány mai állása szerint ezekért az égés és az égés során felszabaduló füstben lévő káros anyagok tehetők elsősorban felelőssé, azonban a nikotin sem veszélytelen: függőséget okoz, és megemeli például a szívfrekvenciát. A legjobb megoldás tehát az, ha az ember el sem kezd dohányozni. Ha pedig már dohányzik, akkor mihamarabb szokjon le róla. Már az első cigarettamentes naptól jelentősen csökken a dohányzás okozta megbetegedések kockázata. Aki a leszokás mellett dönt, azt ebben támogatni kell. Amennyiben valaki az ismert kockázatok ellenére sem hagy fel a cigarettázással, tájékozódhat az ártalomcsökkentés lehetőségeiről.

Napjainkban azon felnőtt dohányosok számára, akik nem hagynak fel a dohányzással, léteznek olyan égés és füst nélkül működő technológiák, melyek a hagyományos dohánytermékeknél lényegesen, akár 70-95%-kal kevesebb káros anyagot bocsáthatnak ki. Ilyen technológiának számít az e-cigaretta, a dohányt nem tartalmazó nikotinpárna vagy a dohányhevítéses technológia, amelyekről viszont fontos tudni, hogy szintén nem kockázatmentesek, hiszen ezek is tartalmaznak például nikotint, továbbá a károsanyag-kibocsátás csökkenése és az egészségkárosító hatás közötti összefüggés vizsgálatára még további hosszú távú kutatások szükségesek. A dohányzás okozta egészségügyi és környezeti kockázatok csökkentésnek a legjobb megoldása, ha semmiféle dohány- és nikotintartalmú terméket nem használ az ember, azaz nem szokik rá, vagy mielőbb leszokik azokról.

Éppen ezért olyan fontos dátum május 31-e, amely az Egészségügyi Világszervezet kezdeményezésére 1988 óta minden évben a dohányzásmentes világnap.

(Borítókép: Patrick Hendry /Unsplash)

Nézd meg a világ leszennyezettebb folyóját!

Drámai képeken láthatod a világ legszennyezettebb folyóját, a katasztrófa a nyugati fogyasztói társadalom felelősségét is felveti.

• levegő
• légszennyezés
• ártalomcsökkentés
• Utazás