A 3 legszebb nemzeti park Magyarországon: különleges varázzsal bírnak tavasszal

Míg a világ első nemzeti parkját - az amerikai Yosemite Nemzeti Park - 1864-ben alapították, Magyarországon minderre 1973-ig kellett várni, mikor is létrehozták a hazánk szimbolikus tájaként emlegetett Hortobágyi Nemzeti Parkot.

Néhány évtized azonban elég volt ahhoz, hogy az ily módon védett területek száma jelentős mértékben gyarapodjon, így 2002 óta már tíz különböző nemzeti park igyekszik megőrizni az elkövetkező generációk számára hazánk kivételes, páratlan ökológiai egységgel jellemezhető területeit.

E csodaszép vidékek célja mindemellett - a Természetvédelmi Világszövetség irányelveinek megfelelően -, hogy természeti kincseiket a nagyközönséggel is megismertessék, illetve a szabadidős tevékenységek végzésére is lehetőséged adjanak. Így, ha eddig nem tetted, érdemes mielőbb felkeresned őket - bár mindegyik varázslatos, a következő három különösen.

Szurdokok, várak és vízesések vidéke: Bükki Nemzeti Park

Az Északi-középhegység vadregényes, szurdokokkal, barlangokkal, sziklákkal és völgyekkel szabdalt vidékén terül el az ország egyik első nemzeti parkjaként számon tartott Bükki Nemzeti Park. Több mint 38 ezer hektáros területe, melynek csúcsain az Országos Kéktúra útvonala is keresztülhalad, 850 barlangnak ad otthont, közöttük a 254 méter mély és csaknem hét kilométer hosszú István-lápai-barlangnak, az Anna- és Szent István-barlangnak, a miskolctapolcai tavasbarlangnak, valamint a Szeleta- és Balla-barlangnak, mely utóbbiak szabadon látogathatóak.

A barlangok egy részében a neandervölgyi ember nyomait is megtalálták, azonban korántsem csak a felszín alatt várnak lélegzetelállító látnivalók, ha a Bükki Nemzeti Parkba látogatsz.

A kastélyoknak, víznyelőknek és vízeséseknek otthont adó táj egyik legfestőibb helye Lillafüred, emellett érdemes célba venned Diósgyőr várát, Szilvásváradot, illetve a Szalajka-völgyet, ahol a 17 méteres lépcsősoron végigfolyó Fátyol-vízesést is megcsodálhatod. Ha pedig elméleti szinten is szeretnél bepillantást nyerni a Bükk természeti értékeinek sokaságába, Felsőtárkányon, Répáshután, Hámoron vagy épp Bükkszentkereszten ezt az állandó kiállítások keretében is megteheted.

Az egyik legősibb táj: Őrségi Nemzeti Park

Az őriszentpéteri központ által felügyelt Őrségi Nemzeti Park hazánk legifjabb ilyen jellegű természetvédelmi területe, ugyanis tizedikként, 2002-ben hozták létre az Őrségi Tájvédelmi Körzet utódjaként. A 44 ezer hektáron elterülő, 44 települést, kétszáz forrást és 15 patakot, emellett három folyót - Zala, Rába, Kerka - magában foglaló park az Őrség, a Vendvidék, a Rába-völgy és Szentgyörgyvölgy tájait öleli fel.

Egyedülálló szépségéhez az, hogy hazánk egyik legősibb tája, éppúgy hozzájárul, mint a tarka rétek, a sűrű erdők, a barátságos, takaros falvak és az itt élő flóra, illetve fauna sokszínűsége.

A dimbes-dombos, az Alpok közelsége révén hegyvidéki jellegű táj 63%-át erdők - bükkösök és fenyvesek - borítják, amit kisebb lápok, kaszálók és pillangós rétek szabdalnak, melyek számtalan védett növény- és állatfajnak adnak otthont.

Ha úgy döntesz, célba veszed ezt a mesebeli vidéket, a természeti kincseken kívül - a szalafői őserdőt mindenképp érdemes megcsodálnod - a táj néprajzi értékei mellett sem szabad szó nélkül elmenned, az Őrség ugyanis egyike azon kevés vidéknek, melynek lakói a honfoglalás óta itt élnek, harmóniában a természettel, megőrizve hagyományaikat.

Ha az Őrség tájait járod - akár gyalog, biciklivel vagy épp szekérrel -, a földvárakat, a szoknyás haranglábakat, Velemér Árpád-kori templomát és Pityerszert semmiképp se hagyd ki.

A Világörökség része: Aggteleki Nemzeti Park

A Sajó és a Hernád folyók között, több mint 20 ezer hektáron elterülő Aggteleki Nemzeti Parkot 1985-ben hozták létre, a negyedik nemzeti parkként hazánkban. Bár számtalan ritka növény- és állatfaj él a területén, elsősorban kivételes geológiai értékei miatt nyilvánították védetté, az Aggteleki-karszt, illetve az azt magában foglaló Gömöri-Torna-karsztvidék ugyanis világviszonylatban is egyedülálló gazdagságban tárja az utazó elé a különféle karsztjelenségeket. Ennek köszönhetően a táj 1995 óta az UNESCO Világörökség részét képezi.

A vadregényes karsztvidék magyarországi területén mintegy 273 barlang található, emellett a vidék igen gazdag tavakban, tengerszemekben, víznyelőkben, víztározókban, dolinákban vagy éppen karsztforrásokban, melyek közül kilencvennek ad otthont.

A nemzeti park természeti kincsei mellett kultúrtörténeti értékeiről is híres - itt találták meg például a 10-11 millió évvel ezelőtt élt rudabányai előember nyomait -, így egy izgalmas barlangtúra után - érdemes elsőként a híres Baradla-barlangot célba venned - a környéket is barangold be, a Hucul-ménesnek is otthont adó Jósvafő mesebeli, hegyekkel határolt falvacskáját épp úgy, mint a hazánk egyik legnagyobb kiterjedésű várromjának számító Szádvárat.

• nemzeti park
• természeti csoda
• bükk
• túrák
• pihenés itthon
• őrségi nemzeti park
• Utazás