Bizarr, meghökkentő, titokzatos
Kirándulóhely a föld alatt
Van egy hely hazánkban, mely misztikus, mélyben rejlő titkaival vonzza az utazókat.

Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Az Aggteleki-barlangrendszer hazánk egyik legkülönlegesebb, egyben jóval a határokon túl is ismert kirándulóhelye. Ha szeretnéd megismerni a környék látnivalóit - mind a föld alatt, mind a felszín felett -, bátran útra kelhetsz.

A Világörökség harmadik magyar helyszíne

A Magyarország északkeleti és Szlovákia délkeleti határán elterülő Aggteleki- és Szlovák-karszt természeti és kultúrtörténeti értékekben egyedülállóan gazdag, összefüggő barlangrendszere a két ország közös felterjesztése alapján 1995-ben került az UNESCO Világörökség Listájára.

A felvétel mellett szóló legfőbb szakmai érv a felszín alatti világ természeti formáinak rendkívüli változatossága, komplexitása és viszonylagos érintetlensége volt, és sokat nyomott a latban az is, hogy a szinte érintetlen természeti értékek sértetlen állapotban való megőrzése garantálható. Természeti értékként egyébként eddig mindössze négy földalatti barlangrendszer került fel a listára: a legtöbb barlangot kultúrtörténeti értéke révén - ősemberi leletek, falfestmények, vallási emlékek - nyilvánították a Világörökség részévé.

Több mint hétszáz barlang vidéke

A földrajzilag összefüggő egységet alkotó Aggteleki- és Szlovák-karszton jelenleg 712 változatos képződésű barlang ismert, melyek közül 273 nyílik a magyar állam területéről. A mintegy 220-240 millió éves közép-triász korú mészkőben kétmillió évvel ezelőtt kialakult barlangok méretüket, formájukat és ökológiai állapotukat tekintve is sokszínűek.

A legtöbb közülük folyóvizes eredetű, melyeket a mészkőterület peremén fekvő víznyelőkön át a mélybe jutó vízfolyások oldó és koptató hatása alakított ki. E járatokon kívül találhatsz még itt a beszivárgó vizek oldásával kialakult zsombolyokat - függőleges aknabarlangokat -, valamint a mélyből feltörő meleg és langyos vizek által formázott barlangokat is.

A barlangokat a csepegő vizek mésztartalmának kicsapódásával keletkezett, különböző alakú, méretű és színű, álló és függő cseppkövek, zászlók, lefolyások és egyéb cseppkőformák mellett barlangi gyöngyök, borsókőféleségek és kalcitlemezek díszítik.

Ősi nyomok a föld alatt

Az Aggteleki Nemzeti Park védett természeti területe összesen 20 170 hektár. Hazánk nemzeti parkjai közül az első, melyet elsődlegesen az élettelen, földtani természeti értékek, a felszíni formák és a felszín alatt húzódó barlangok - és csak másodsorban az ott élő természet értékeinek - megóvása érdekében hoztak létre.

A karsztvidék barlangjainak geológiai jelentősége mellett azonban a térség biológiai, geológiai, őslénytani és régészeti értéke is jelentős. A régészeti feltárások során talált számtalan lelet bizonyítja, hogy a barlangok némelyikét már az őskor embere is ismerte, sőt, lakhelyéül használta.

A több ezer lelet túlnyomórészt a csiszolt kőkorból, azaz hatezer-hétezer évvel ezelőttről származik - közöttük kőből és állati csontokból készített használati eszközök, illetve az úgynevezett bükki kultúrához tartozó vonaldíszes cserépedények. De találtak számos leletet a korai vaskorból is, például arany ékszereket, harci felszereléseket.

Különleges élőlények otthona

Az Aggteleki- és Szlovák-karszt barlangjai egyedülálló ökoszisztémát alkotnak. A védelem alatt álló felszín alatti világ több mint ötszáz barlanglakó és barlangkedvelő állatfaj számára nyújt életteret. Néhány faj teljesen endemikus, azaz csak itt fordul elő, vagy elsőként innen került leírásra. A 28 európai denevérfaj közül 21-et regisztráltak itt, melyek közül kettő szerepel a veszélyeztetett fajok listáján. A barlangrendszeren keresztülfolyó, földalatti vizeket és forrásokat benépesítő halak között is található néhány ritka és védett faj. A páradús környezet ideális élőhely az olyan kétéltűek számára, mint a tűzszalamandra.

A leghíresebb barlangok

Az Aggteleki- és Szlovák-karszt leghíresebb része a Baradla-Domica-barlangrendszer, melynek eddig feltárt oldalágaival együtt mért összhosszúsága 25 kilométer - ezáltal Magyarország és a mérsékelt égöv leghosszabb barlangjának számít A karsztvidék további nevezetes barlangjai a Földváry- és Rákóczi-barlang az Esztramoson, a légúti megbetegedésben szenvedők gyógyítására alkalmas Béke-barlang, a Vecsem-bükki hasadék, mely hazánk második legmélyebb barlangja, illetve a hidrológiai jelentőségű Vass Imre-barlang.

A Baradla-barlangot az 1549-ben Baselben G. Wernher által megjelentetett írás említi először, az első részletes leírás és nyomtatásban is megjelent térkép pedig 1807-ből származik. A barlangot szép lassan feltárták, és míg a nehéz időkben, például a világháborúkban menedékként szolgált a helyi lakosoknak, addig ma a kalandvágyó túrázók egyik legfőbb célpontja.

Ha szeretnél többet megtudni az Aggteleki-karszt barlangjairól, vagy épp egy barlangtúrára akarsz bejelentkezni, a további információkért kattints ide! »

A barlang egyes részei a nagyközönség számára is nyitottak, melyeket különböző nehézségű túrák során lehet bejárni - akár a speciális felszerelést, valamint a kúszás-mászást igénylő extrém barlangtúrákra is bejelentkezhetsz. A barlang kiváló akusztikájú, kivételes hangversenytermében továbbá egyedi élményt jelentő komolyzenei barlangkoncerteket rendeznek.

Cikkünk a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottságának segítségével készült. Képek: www.orszagalbum.hu, gjulia; drbon.

Ezt is szeretjük