Az ország legkülönlegesebb kirándulóhelye
Ismerünk egy titokzatos helyet, melyhez hasonlót egész biztos, hogy nem láttál még!

Ez is érdekelhet

Téged is vár a Lasselsberger-Knauf virtuális családi háza! (x)

Téli álomesküvő a Rosinante Fogadóban*** (x)

Vásárolj a neten is kényelmesen! (x)

Legyen mindannyiunk szívügye a fejlődés! (x)

Idén cseréld a télikabátot fürdőrucira – Ezért érdemes Thaiföldre utaznod! (x)

beauty and style

3 természetes hajvilágosító módszer, ha télen is napszítta tincseket szeretnél »

Elrontottad a szemsminkedet? Ettől az 1 perces trükktől profi munkának fog tűnni »

A téli szezon legdivatosabb hajszínei és frizurái: a természetes nőiesség a fodrászok új mottója »

retikül.hu
Top olvasott cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

Pécs akkor is megér egy misét, ha a pezsgő kulturális élet, a sokszínű látnivalók és a mediterrán tájak bűvöletének akarod átadni magad, ám akkor sem szabad kihagyni a várost, ha az ország egyik legrejtélyesebb és legkülönlegesebb hangulatú helyét szeretnéd szemügyre venni. Eláruljuk, mi az, amiért különösen érdemes Pécsre látogatnod!

A Világörökség legkülönlegesebb helyszíne

A római kori Sopiane - a mai Pécs - negyedik századi ókeresztény temetőjét a Világörökség Bizottság 2000-ben azzal az indokkal vette fel a kultúrtörténeti kincsek listájára, hogy a feltárt építményegyüttes építészetében és falfestészetében rendkívül sokoldalúan és összetetten szemlélteti az északi és nyugati római provinciák korai keresztény temetkezési építészetét és művészetét.

A földalatti sírkamrák és emlékkápolnák a késő római kori Európában élt keresztény közösségek kitartásáról és hitéről tanúskodnak, valamint bemutatják egy máig ható és napjainkig élő kultúra és civilizáció gyökereit.

Titokzatos leletek a föld alatt

Sopianét a második század elején alapították a rómaiak. A negyedik századra már virágzó tartományi székhellyé és a kereszténység egyik jelentős központjává vált - és maradt is keresztény kegyhely, hiszen Pécs 1009 óta püspöki székhely.

Az ókori város ókeresztény közösségétől számos sírépítmény, sírkamra, épített sír, kápolna és mauzóleum maradt ránk. Többnyire a földfelszín alatt épített sírkamrák fölé emelték a kápolnákat, így a kétszintes építmények kettős feladatot láttak el: egyszerre szolgáltak temetkezési helyként és szertartások céljára.


Annak ellenére azonban, hogy a föld alatt épültek, sosem voltak katakombák - lévén nagyrészt a negyedik században emelték őket, amikor a kereszténységet a Római Birodalomban már nem üldözték.

A világ egyik legnagyobb nekropolisza

Szórványos források már a nyolcadik század elején is említést tesznek római kori leletekről, a tudományos feltárás azonban csak a Péter-Pál sírkamra 1782-es felfedezésével indult meg. A jelenleg legutolsó, az alaprajzilag egyedülálló nyolcszögű sírkamra feltárása 2000-ben kezdődött. A közben eltelt több mint két évszázad során a középkori városfalon belül összesen 16 sírkamrát és több száz sírt tártak fel, valamint több ezer késő római lelet került napvilágra.

A viszonylag kis területet átfogó ókeresztény temetői épületegyüttes az Olaszországon kívüli nekropoliszok közül a legnagyobb és legjelentősebb, falfestése csak a római városi katakombafestészethez hasonlítható. A nagyon jó minőségben megmaradt falképek ikonográfiája egyszerre tükrözi a kor egyetemes gondolatvilágát, és tartalmaz helyi, egyedi elemeket is.

A három legrejtélyesebb sírkamra

A sírkamrákat eleinte római számozással azonosították a feltáró régészek, a bennük található festmények szerint azonban a köznyelv hamarosan elkeresztelte őket - az első számú például Péter-Pál sírkamra néven ismert, a második számú a Korsós sírkamra.
 

1975-ben, a Szent István tér átalakításakor került felszínre a negyedik század végén épült ókeresztény mauzóleum, egy nagyméretű, egyhajós, keletre tájolt kápolna. Alatta egy tőle szerkezetileg független, vele egy időben épített, kisebb méretű sírkamra található. Az épületegyüttest feltehetőleg egy fontos személy tiszteletére emelték, akinek harmadik századi fehér márvány szarkofágja a sírkamra déli oldalán áll. A sírkamra többi falát falfestmény - bibliai tárgyú freskók és növényi ornamentika - borítja.

Az első számú - Péter-Pál - sírkamra talán a legismertebb pannóniai ókeresztény építmény, hiszen már 1782 óta tudnak létezéséről. Nevét onnan kapta, hogy a bejárattal szembeni főfalon Péter és Pál apostolok mutatnak rá a Jézus jelenlétét szimbolizáló Krisztus-monogramra.

E dongaboltozatos sírkamra teljes belső falfelületét is bibliai jeleneteket ábrázoló freskók, valamint gazdag növényi és állati ornamentika díszíti. 1939-ben tárták fel a második számú, Korsós sírkamrát, bár már a 18-19. század fordulóján rábukkantak egy mélypince építésekor. Az észak-déli tájolású, kétszintes építmény itt is egy sírkamrából és a felette elhelyezkedő kápolnából áll, melyben szertartásokat is tartottak, vagy itt emlékeztek meg az elhunytról halála évfordulóján. A sírkamra északi felében egy kis fülkét alakítottak ki, melynek falán kancsó és pohár ábrázolása látható - ennek a képnek köszönheti nevét a sírkamra.

Az előbbiektől eltér a sírkamra az Apáca utcában. Különlegességét az adja, hogy itt nem épült sírkamraszint, a négy sír a padlószint alá mélyített üregekben található. Az épület északon apszissal zárul, melyben 390 körül egy félkör alakú ülőpadot alakítottak ki, és egy kőből készült oltárt helyeztek el, mely minden valószínűség szerint az itt nyugvó halottak halálának évfordulóján megtartott lakoma céljára szolgált.

Róma után a második

Mindenképpen említést érdemel még a Cella trichora és a Cella septichora is. A Cella trichora, azaz a három apszisos temetői kápolna jellegzetes ókeresztény sírépület volt: téglalap alakú középterére északon, keleten és nyugaton apszisokat építettek, délen pedig egy előcsarnokot. A hétkaréjos temetői épület - Cella septichora - egyedi felépítésű: egy nyújtott nyolcszögű középteret hét, a kelet-nyugati irányú főtengely köré csoportosított karéj zár körül.

Az 1600 éves pécsi ókeresztény temető tehát csodálatosan mutatja a késő római temetkezési gyakorlatot és halotti kultuszt. Rómán kívül Pécsett maradt fenn a legnagyobb és legjobb minőségű, ilyen típusú korai keresztény együttes, melynek értékét még növeli, hogy a negyedik században emelt kultikus épületek olyan állapotban maradtak meg, amilyenben a népvándorlás korában voltak.

Ha további információkra vagy kíváncsi Pécs kulturális örökségével, valamint a sírkamrákkal és a nyitva tartással kapcsolatban, kattints ide! »

Cikkünk a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottságának segítségével készült. Képek: www.orszagalbum.hu, kuttor; hu.wikipedia.org, Csörföly D.

Ezt is szeretjük