Ezeket a szabályokat kellett betartania Viktória királyőnek gyerekkorában: a cél a biztonság és az engedelmesség volt

Hiába a hatalom, Viktória királynőnek nem volt egyszerű gyerekkora.

Viktória királynő gyerekkora: a Kensington-rendszer
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Top olvasott cikkek

Az 1819-ben született kis Viktória hercegnő hamar az angol nemzet nagy reménységévé vált: édesapja, Edward kenti herceg a kislány 8 hónapos korában, tüdőgyulladásban hunyt el, nagybátyjai, IV. György és IV. Vilmos pedig nem hagytak maguk után törvényes örököst. Ezért aztán a hercegnőre gyerekkorától fogva nagyon szigorú viselkedési és biztonsági szabályok vonatkoztak, nehogy bármi baja essen, mielőtt trónra lépne.

Anyja, a kenti hercegnő, és az ő magántitkára, Sir John Conroy kidolgoztak egy részletes tervet, amely alapján Viktóriának a gyerekkorát kellett töltenie. Az útmutatót lakóhelyükről, a Kensington Palotáról nevezték el Kensington-rendszernek, és kettős célt szolgált: egyrészt megőrizni a hercegnő fizikai biztonságát, megvédeni a betegségektől és az esetleges merényletkísérletektől, másrészt pedig totális kontrollt gyakorolni felette, és teljes engedelmességben tartani.

Viktória királynő gyermekkora: a Kensington rendszer

Viktória hercegnőnek a rendszer alapján többek között a következő szabályokat kellett betartania:

  • Soha egy pillanatra sem maradhatott egyedül. Saját szobája sem volt, az anyjával osztotta meg a hálószobáját.
  • A lépcsőn közlekedve mindig egy felnőtt kezét kellett fognia, le ne essen.
  • Anevelőnője nélkül nem beszélhetett idegenekkel vagy bárkivel, aki nem a család tagja volt.
  • Napi szinten kellett viselkedési naplót vezetnie arról, milyen volt a magatartása, és hogyan fejlődött ezen a területen. A naplóba az anyja is beleírta a megjegyzéseit: néhány naphoz azt írta, lánya jól viselkedett, néhányhoz azt, hogy szörnyen.
  • Csak jól megszervezett események keretében találkozhatott a néppel. Erre azért is szükség volt, hogy ne mossák őt össze a két rendkívül népszerűtlen nagybátyjával.
  • Semmi körülmények között, még a királyi rokonaival sem táncolhatta az új botrányos táncot, a keringőt. Életében először akkor keringőzött, amikor már Albert herceg felesége volt.
  • Rendszeresen kellett mozognia, és sok időt töltenie a friss levegőn. Ezt a szokását később is megtartotta, és élete végéig nyitott ablaknál aludt.
  • Távol tartották minden társas eseménytől, így a családi találkozóktól is, hogy semmilyen külső hatás ne érje. Korabeli barátnői egyáltalán nem lehettek.
  • Szigorú, szerény étrendet kell követnie, fő tápláléka, a tej, a kenyér és a sült borjúhús volt. Nagyon szerette az édességet és a gyümölcsöket, ilyet azonban ritkán kapott.

Viktória 18 évesen, 1837-ben lett királynő, következő évben pedig hozzáment Albert herceghez. Innentől hivatalosan is szabaddá vált, uralkodóként pedig első dolga volt Sir John Conroyt eltávolítani az udvartól. A gyerekkoráról egész életében szörnyülködve és mély fájdalommal beszélt.

Így vigyáztak a lányok erkölcseire a 19. században: ezzel a tárggyal garantáltan elkerülték a testi kontaktust

Így valóban elég nehéz volt bármi illetlent elkövetni.

Elolvasom

Kép: Getty Images

Az illatok terápiás ereje

Már megvásárolható a Femina első könyve: 

A láthatatlan gyógyító

Molnár Éva kötete egy különleges utazásra hív az illatok gyógyító világába — az ókori füstölőktől egészen a modern olfaktív terápiáig.
Hogyan hatnak ránk az illatok? Miért kapcsolódik össze ennyire mélyen az emlékezet, a lélek és a szaglás? És hogyan segíthetnek az illatok a testi-lelki harmónia megtalálásában? 

Promóció

Ezt is szeretjük