Itt házasodott Széchenyi és Semmelweis: a templomot ma is megnézheted

Magyarország nem csupán természeti csodákban, hanem sok-sok felfedezése váró történelmi épületben is bővelkedik.

Vidéken és a fővárosban egyaránt számos olyan épített emléket találhatsz, melynek érdemes megismerni izgalmas történetét. Ilyen például a krisztinavárosi Havas Boldogasszony-templom.

Túlélte a pestist, kápolnát emeltetett

A 17. század végi, 18. század eleji pestisjárványok Európa lakosságát erősen megtizedelték: a kontinens 75 millióra becsült lélekszáma 40-50 millióra csökkent. Az utcákon holttestek hevertek, melyeket kordékra gyűjtöttek, és sokakat közös sírba temettek. A kórokozó és a gyógymód ismeretének hiányában az orvosok hiábavaló küzdelmet folytattak a halálos kór ellen. Buda lakosságának jó részét is elpusztította a fekete halál. A budai Várban lakó Franczin Péter Pál nevű itáliai származású kéményseprőmester 1694-ben fogadalmat tett, hogy ha családjával túlélik a járványt, elzarándokol az észak-itáliai Vigezzo-völgy Mária-kegyhelyére, a Vérehulló Szűzanya kegyképéhez.

A krisztinavárosi Havas Boldogasszony-templom

A módos polgár a kegykép másolatával tért vissza Magyarországra, melynek budai szőlőjében emeltetett fából faragott fogadalmi kápolnát. A Vérkápolnának nevezett épületet az 1723-mas tűzvész elpusztította, a kegykép azonban megmenekült. Az újjáépített kápolna már kőből készült, és zarándokhely lett belőle: 1751-ben még Mária Terézia is meglátogatta az itt elhelyezett kegyképet. A lelkipásztori teendőket a budavári plébániáról érkező ferencesek látták el, Krisztinaváros fejlődésnek köszönhetően azonban nagyobb templomra lett szükség. A ma is látható templom alapkőletétele végül 1795. szeptember 13-án történt. Hikisch Kristóf tervei alapján két év alatt épült meg a krisztinavárosi Havas Boldogasszony-templom.

A Vérehulló Szűzanya-kegykép az új templomban is főhelyet kapott, a mellékoltárképek - Szent Anna, Fájdalmas Anya, Nepomuki Szent János és Mária Magdolna - csak később, 1811-1815 között készültek. A templom tetőszerkezete erősen megrongálódott a budai vár 1849-es ostroma idején. A tető javítási munkálatai után néhány évvel a főhomlokzaton is több módosítást hajtottak végre, majd a fölötte lévő tornyot átépítették.

Itt esküdött Széchenyi és Semmelweis

A krisztinavárosi Havas Boldogasszony-templomban vette feleségül gróf Széchenyi István egy évtizedes reménytelennek tűnő szerelem után gróf Zichy Károly özvegyét, Seilern Crescence-et 1836. február 4-én, majd házasságuk első évfordulóján ugyanitt keresztelték első közös gyermeküket, Széchenyi Bélát. Ugyancsak itt keresztelték 1848. augusztus 5-én az akkor tíznapos Eötvös Lorándot.

Dr. Semmelweis Ignác, „az anyák megmentője”, aki a klórmeszes kézmosással visszaszorította a gyermekágyi lázat, szintén itt házasodott Weidenhoffer Máriával 1857. június 1-jén.  A szertartást Semmelweis Ignác fivére, Károly Fülöp végezte - aki alig egy évvel korábban kapta vissza nyilvános misetartási jogát - melytől a szabadságharcban játszott szerepe miatt megfosztották.

A templom mai alakját a Brestyánszky Tibor és Borsos László építész irányításával végzett 1943-44-es bővítéssel nyerte el. Ekkor a szentély irányába meghosszabbították a templomot, de az eredeti, 1796-os főoltárt megóvták: sínek és acélgörgők segítségével vontatták odébb. A szabaddá vált helyre pedig szegmensíves záródású kis kereszthajót építettek.

Mennyire ismered a híres magyar épületeket?

Néhány kérdésben letesztelheted, mennyire vagy képben az ország büszkeségeivel: te tudod, ki tervezte a Parlamentet, vagy melyik évben adták át a Lánchidat?

(Borítókép: wikipedia.org)

• templom
• történelmi érdekesség
• történelmi látnivalók
• széchenyi istván
• semmelweis
• Utazás