Saját felhője is van a pici lakatlan szigetnek: a Kis-Dímun látványa mesekönyvbe illik

A dán fennhatóság alá tartozó Feröer-szigetek aprócska, egyedüliként lakatlan tagja a Kis-Dímun, mely mindössze 84 hektáros, ám szemlélői előtt különlegessé teszi, hogy időnként saját kis felhősapkát visel.

Az Atlanti-óceán és a Norvég-tenger közötti, vulkáni eredetű szigetcsoport páratlan szépségéről és érintetlen tájairól híres. A vidék a Grönland és Skócia közötti, tenger alatti hátság részeként értelmezhető, a szigetek bazaltos sziklafalait a víz és a jég formálta mai képükre.

A bájos Kis-Dímun sziget

A sziget első ránézésre egy terjedelmes sziklatömbből álló domb, melynek legmagasabb pontja is csupán 413 méteres, ez a Slættirnir nevű csúcs. Soha nem volt lakott terület, adottságai nem voltak igazán vonzók az ember számára, talán ez is adja most igazi értékességét.

Az érintetlen szigeten a madárvilág gazdag, sokszínű, éves szinten mintegy 30 ezer madáregyednek ad költőhelyet a terület, jelentős számban képviselteti magát többek között a lunda, a szintén a lilealakúak rendjébe tartozó lumma, az európai viharfecske vagy a különös nevű sirályféle, a háromujjú csüllő.

Amellett pedig, hogy az emberek nem éltek, és nem élnek rajta, még megközelíteni is csak teljesen viharmentes, tiszta, csendes időben lehetséges. Ahogy a Feröer-szigetek több más tagját, úgy ezt is meredek, több száz méteres sziklafalak veszik körbe, melyeken kemény munka átküzdenie magát az embernek.

A szigeten szinte egyedüliként a birkapásztorok vannak jelen, akik sokszor kötelekkel felszerelkezve másszák meg a sziklákat, hogy eljuthassanak a legelő feröeri juhokhoz, bárányokhoz, melyből 2-300 közötti egyed tölti itt napjait, csak ősszel szállítják őket biztonságos helyre. A gazdálkodók időnként bemutatótúrákat szerveznek az érdeklődők számára.

A Kis-Dímun egyébként közigazgatásilag a közeli Suðuroy-szigeten fekvő Hvalba községhez tartozik, és sokszor elragadó látványt nyújt távolról, szomszédjai felől nézve is, főként, amikor egy felhősipka borítja a csúcsát. 

A jelenségre világos magyarázat is van: bár a szigettömb alig magasabb 400 méternél, az éghajlatot így is képes annyira befolyásolni, hogy a magasabb hegyekre jellemző módon egy vízpárából álló, fehér vagy szürkés színű gomolyfelhő gyűlik össze körülötte. Kedvelt fotótéma a Feröer-szigetekre látogatók számára, kis méretei ellenére igazán emlékezetes hely az Atlanti-óceán északi világában.

A Feröer-szigetek gyönyörű világa

Azt mondják, aki egyszer ellátogat a Feröer-szigetekre, az szempillantás alatt a kéklő óceán és a zöldellő fű mesés kontrasztjának rabjává válik. Bizonyára Boris Barabáš norvég fotós is így volt ezzel, teljesen lenyűgözték őt a különleges, színpompás tájak.

(Képek: Wikipédia/SPUMADOR, EileenSanda.)

• sziget
• világjáró
• európa
• európa kincsei
• dánia
• feröer-szigetek
• időjárási jelenség
• Utazás