Gyógynövények sorakoznak a Pilis lábánál: Kesztölc pálos gyógynövénykertje varázslatos látványt nyújt

Bár levendulavirágzáskor kétségkívül még szebb látványt nyújt, a Kétágú-hegy lábánál található Pálos Gyógynövénykert még ilyenkor, télvíz idején, akár borongós időben is a bezártság után szabadba vágyók remek úti célja lehet. Ráadásul a fővárosból is könnyen megközelíthető, így egynapos kiruccanáshoz is ideális.

Kakukkfű, zsálya, rozmaring és levendula sorakozik a mindenki által szabadon látogatható, igen festői környezetben.

Pálos Gyógynövénykert

Az Országos Kéktúra 12-es szakaszának egyik kincse a 2016-ban alapított kesztölci Pálos Gyógynövénykert, amely a pilisi Kétágú-hegy lábánál, a falu felett található. A kert a Kesztölci Gasztro- és Borkultúráért Egyesület kezdeményezésére született, a tagok a Magyar Pálos Renddel együttműködve gondozzák. A gyógy- és fűszernövények bemutatásával a régi kolostori kultúra, a pálos gyógynövénytermesztés hagyományát kívánják felidézni.

A barátságos kis pilisi zsákfaluból, Kesztölcről alig negyedórányi sétával elérhető helyszín valódi kikapcsolódást kínál, a túrázó bármerre is néz, csupa szépséget lát. Az informálódásról tábla, a pihenésről pad gondoskodik. A környék nyáron már-már mediterrán hangulatú, gyógynövénynapokat és piknikeket szerveznek ide. És hogy miért pont itt került kialakításra a gyógynövénykert? Az ok a Magyar Pálos Rend történetében keresendő.

A pálosok pilisi monostora

Az egyetlen magyar alapítású és ma is létező férfi szerzetesrendet, a pálosokat az esztergomi kanonok, Boldog Özséb szervezte meg a 13. században. A kanonok házát gyakran felkeresték az elvonultan élő remeték, akik a pilisi erdőben, a világtól elvonulva imádkoztak és vezekeltek. Élelmet vagy ruhát kértek az atyától az általuk készített kosarakért, faragott eszközökért cserébe. Özséb szimpatizált az életvitelükkel, a tatárjárás után lemondott kanonoki méltóságáról, majd a Pilisszántó közelében lévő sziklás rengetegbe vonult, a mai Kesztölc határában lévő Hármas-barlangnál keresztet állított. Egy csodás látomást követően összegyűjtötte a Pilisben elszórtan élő remetéket, és 1250-ben velük együtt felépítette a kesztölci völgy fölötti magaslaton a Szent Kereszt-templomot és monostort.

A gyógynövénykerttől kellemes túrával érhetőek el az egykori kolostor romjai. A klastrompusztai Szent Kereszt-monostor 1250-től 1304-ig volt a rend központja, a 16. századi török hadjáratok során pusztult el. A romokból a köveket a környéken élők évszázadokon át hordták az építkezésekhez. A 20. század közepén régészeti feltárásokat végeztek a területen, ekkor bukkantak a templom, a sekrestye, a házikápolna és a káptalanterem maradványaira.

A középkori monostorokban élő szerzetesek nemcsak magukat látták el, hanem gondoskodtak a hozzájuk betérő zarándokokról is. Ehhez zöldségeket, gyümölcsöket, valamint gyógynövényeket is termesztettek. Utóbbiakat a betegellátásban is hasznosítani tudták.

Az Országos Kéktúra 12-es szakasza a rövidebb és könnyebben teljesíthető távok közé tartozik, 18,6 kilométer hosszú, és nincsenek benne nagyon megerőltető kaptatók, bár egy-egy rövidebb meredek rész azért akad. Klastrompusztánál egy kis kitérővel felkereshetők a Legény- és a Leány-barlangok. Előbbi bejáratától remek kilátás nyílik a Dorogi-medencére és a Gerecse vonulatára. A járatok egyébként az Ariadne-barlangrendszer részét képezik, ami az ország harmadik leghosszabb barlangja.

3 gyönyörű kirándulóhely Budapest mellett, ahol nincs tömeg

A Budapesten és a város környékén levő erdők, hegyvonulatok szinte csalogatják az embert egy jóleső kiruccanásra.

(Képek: Járfás Eszter; Kék túrázz velem futva.)

• kirándulás
• pilis
• gyógynövény
• kesztölc
• pálos rend
• romok
• Utazás