Képek! Így néz ki a pokol kapuja

Izland a gejzírek földje, melyek közül a legnagyobb a sziget délnyugati részén található. Ez a Strokkur, mely csendes, párába burkolózó tavacskából pillanatok alatt képes fortyogó katlanná változni, majd hirtelen forrásban lévő vizet lövell magasan a levegőbe.

A négy-tíz percenként megismétlődő folyamat során olyan furcsa természeti jelenségek láthatóak, melyek világszerte igen ritkának számítanak, és amelyek miatt nem véletlenül emlegetik a helyet - az egész izlandi gejzírmezőhöz hasonlóan - a pokol kapujaként.

Egykor a vikingek is úgy tartották, Izlandon lehet az alvilág kapuja, mivel a tűz és a jég ellentéte hasonló volt ahhoz, amit az isteneikről szóló történetekben leírtak.

Egy föld alatti ceremóniamester birodalma

A Strokkur Izlandon, a Hvítá-folyó mellett elterülő geotermikus régióban található, Reykjavíktól mintegy nyolcvan kilométerre keletre. Ez a vidék jó néhány forró vizű, gőzfelhőket eregető tavacskának és bugyborékoló iszaptónak ad otthont, de itt található a Stori Geysir is, a Nagy Lövellő - minden más gejzír róla kapta a nevét, az izlandi geysir szó ugyanis kilövellést jelent.

E világhírű hévforrás valamikor hihetetlenül magasra, hetven méterre lövellte víz- és gőzsugarát. 1810-ben harminc percenként tört ki, ám alig öt évvel később ez az időtartam hat órára növekedett, majd később a gejzír működése teljesen leállt. Aztán 1935-ben leszivattyúztak róla egy kis vizet, és a gejzír újból működni kezdett.

Azóta a Stori Geysir ismét elcsendesedett, szinte semmit nem mutat meg régi nagyszerűségéből. Néha ugyan - a látogatók kedvéért - ráveszik egy-egy látványos kitörésre: ilyenkor jókora adag folyékony szappant öntenek a gejzír tavacskájába. A sűrűbbé vált víz megakadályozza, hogy a gőz elszökjön, vagyis úgy hat, mintha fedőt tettek volna a gejzírre. Amikor aztán a szappanoldat egy részét eltávolítják a kürtőből, a nyomás felszabadul, és a gejzír kitör.

Robbanások, pára és vakító kékség: a Strokkur

A Strokkur neve izlandi nyelven Köpülőt jelent. Kitörései, melyek során a gejzír 22 méter magas forró vízoszlopot lövell az ég felé, olyan szabályos időközönként követik egymást a nap folyamán, mintha valami föld alatti ceremóniamester irányítaná őket.

Egy-egy kitörés csupán néhány másodpercig tart, majd a szökőkút a gőz sistergése közepette lassan lelohad, és a gejzírt körülvevő tavacska vize is elcsendesedik. A Strokkur ilyenkor nem más, mint tiszta víztükör, mely felett pára lebeg. A következő kitörés közeledtét a víz mozgása jelzi.

A mind gyorsabban lüktető vízfelszínből egy pillanatra forró, lobogó, egyedülálló, türkizkék vízkupola tör elő, majd óriási robaj kíséretében szétrobban, és a kitörés megismétlődik. A kitörést kísérő hanghullám még a talajt is megrengeti, a felszálló fehér gőzfelhő pedig öt kilométerről is látható.

Távolodó kőzetlemezek és fortyogó magma

Az izlandi gejzírek annak köszönhetik létüket, hogy a sziget a Közép-Atlanti-hátság vonalában fekszik, ahol a Föld kőzetburkának szomszédos kőzetlemezei távolodnak egymástól. Mivel e vonal mentén a kéreg jóval vékonyabb, a felszínre nyomuló olvadt kőzetanyag felmelegíti a Föld mélységi vizeit, melyek aztán a kialakuló túlnyomás következtében gejzírként szöknek elő a felszínen.

Hévforrások és bugyborgó iszaptavak olyan helyeken fordulnak elő, ahol a folyékony magma különösen megközelíti a felszínt, és a közelben karszt- vagy rétegvizek vannak a föld alatt - a Hvítá völgyében mindkét feltétel adott ehhez.

A magma felmelegíti a lyukacsos kőzeteket és a kőzet résein át leszivárgó vizet. Ha a víz útjában nincs akadály, hévforrásként vagy iszaptóként tör a felszínre. Ha azonban a víz a kőzet részben zárt üregeiben gyűlik össze, ott szökő hőforrás, gejzír jön létre. A gejzír üregeiben összegyűlő víz hőmérséklete meghaladja a 100°C-ot is.

Gyógyító tavak és páratlan látnivalók

Az izlandiak már az 1900-as évek legeleje óta hasznosítják a föld alatt felhalmozódott óriási hőt. Reykjavík legtöbb lakóházát a természetes forróvízhálózatra csatlakoztatták, emellett a város látványosságának számítanak a termálvízzel fűtött melegházak is, melyekben virágokat és trópusi dísznövényeket termesztenek.

Amellett, hogy megcsodálod a természet Strokkurnál megnyilvánuló hihetetlen erejét, nézd meg a melegházakat is, ugyanakkor a Reykjanes-félszigeten, a Svartsengi mellett található tavat, a Kék lagúnát is keresd fel, melynek vize gyógyító hatással rendelkezik, különösen a bőrbetegségek, például az ekcéma tekintetében.

Mivel a gejzírek és a hozzájuk kapcsolódó természeti formák Izland legnépszerűbb látványosságai közé tartoznak, Reykjavíkból rendszeresen indulnak túrák az említett helyekhez.

Cikkünk elkészítésében a Reader's Digest Különös helyek, elbűvölő tájak című könyve segített.

• természeti csoda
• kalandos úti cél
• európa kincsei
• Utazás