Itt dobog a Föld szíve
A bolygó félelmetes üzenete
Létezik egy hely Európában, ahol a Föld szívének morajlását hallani. Nézd meg, hisz a kontinens egyik legszebb vidékéről van szó!

Ez is érdekelhet

„A természetben értjük meg, kik vagyunk” – Grecsó Krisztián író az Erdei Vándortáborokról (x)

A 14 éves Endike beszélni kezdett (x)

Szorongás, elégedetlenség, magány – hogyan jutottunk el ide és hogyan léphetünk ki belőle?

Sári bíró - az idők változnak, de az emberek valójában nem (x)

Trendi új illat a világhírű Acqua Coloniától - Íme az egzotikus 4711 kölni (x)

beauty and style

A kantáros nadrág visszatért és nőiesebb, mint valaha: nagyon sikkes tud lenni, ha így viseled »

Emilie Flöge nemcsak Klimt múzsája volt: előbb teremtett divatot, mint Coco Chanel »

Megköti a vizet és nyugtatja az érzékeny bőrt a kolloid zab: ezért jobb, mint a sima »

retikül.hu
Top olvasott cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

A csodás gleccserek látványa és a jégfolyók alatt morajló vulkánok félelmetes elegye teszi igazán misztikussá és csábítóvá az Izlandon húzódó, hatalmas kiterjedésű jégmezőt, Vatnajökullt. A gleccserek morajlása és az igencsak élénk vulkáni tevékenység a Föld állandó mozgását, félelmetes erejét közvetíti a felszínen élők irányába, ami miatt a helyiek, sőt, a földrajztudósok is gyakran beszélnek arról, hogy nem más, mint a Föld szíve dobog a táj természeti kincsei alatt.

A tűz és a jég birodalma

Izland nagy kiterjedésű jégmezejét csaknem annyi jég fedi, mint Európa valamennyi gleccserét együttvéve. Területe 8400 négyzetkilométer, ormának sima felszínéről tucatnyi nagyobb gleccser tör elő. A tengerparti út felől tekintve Vatnajökull élettelen tájnak tűnik.

A fekete murvával, hamuval és homokkal szegélyezett jégmező a változatos magasságú hegyeket beborítva több mint 800 méter vastag, nagy kiterjedésű hófehér síksággá terebélyesedik, mely mindenfajta élet lehetőségét teljesen kizárja.

A jeges, kopár térség lüktetve növekszik vagy zsugorodik az általában lassú, ám néha heves vulkanikus lökések hatására. A csaknem angliányi területű szigeten egy alig közepes nagyságú város lakossága él, többnyire a keskeny, part menti sávban elszórtan.

Az egyik legfiatalabb táj

A geológiailag fiatal és jelenleg is szüntelenül formálódó Izland 6,4 kilométer vastag bazaltkőzet-talapzaton nyugszik, mely az elmúlt 20 millió év során a Közép-Atlanti-hátság egyik forró pontjáról türemkedett ki, a mély hasadékot pedig Európa és Észak-Amerika - a kontinensek vándorlása következtében zajló - lassú távolodása hozta létre.

Izland vulkanikus kőzet alkotta felszínét a körülbelül 10 ezer éve véget ért utolsó jégkorszak kétmillió éve alatt mintegy 1,6 kilométer mélyen gleccserek vájták keresztül-kasul. Az ország közepét vulkanikus hegyek, kráterek és kopár, láva fedte területek borítják. A táj egytizedét a mintegy 150 vulkánból kiömlött lávaréteg fedi be - az egyik lávamező 2600 négyzetkilométer területű.

Élet a lávamezőkön

Amikor a vikingek megjelentek Izlandon, a sziget földje és éghajlata még alkalmas volt növénytermesztésre és földművelésre. Az első telepesek ezer éve még árpát és zabot termesztettek. Ám nagyjából a 14. századtól kezdve a klíma egyre zordabbá, hidegebbé vált, a gabonatermesztés lehetősége megszűnt, gleccserek keletkeztek, és a tengerben tömegével jelentek meg a jégtáblák.

Bár a 19. század vége felé az éghajlat némileg enyhült, az ország területének egytizedét változatlanul jég borította, és a növénytermesztés csupán korlátozott keretek között folyt - Izland területének ma is csupán 0,06%-át művelik.

Izland múltjához és jelenéhez hozzátartoznak a nagy vulkánkitörések. A legfélelmetesebb - a modern idők legnagyobb lávaömlése a Földön - 1783-ban következett be. A Vatnajökull délnyugati szegélyénél emelkedő Laki-vulkánt a vulkánkitörés a csúcsánál szinte kettéhasította, és a folyamat során láncszerűen, 25 kilométer hosszúságban száz különálló kráter keletkezett. A kiömlő láva jó része 56 kilométer hosszú tűzfolyóként hatolt előre, és mintegy 600 négyzetkilométernyi területet borított el.

Irány Izland!

Mindezek ellenére Izland nem elhanyagolható bevételre tesz szert a turizmus által, köszönhetően a természeti csodáknak, valamint a bolygó ezen vidéken kézzelfogható érintetlenségének, a folyamatosan zajló geológiai jelenségeknek, a formálódó, vad tájaknak.

Mondj igent magadra!

A Femina Extra 4 alkalmas önfejlesztő sikerkurzusán Szily Nóra pszichológus és coach vezetésével elérheted, hogy elégedett, sikeres és boldog legyél az élet bármely területén.

Hogyan mondjunk nemet lelkiismeret-furdalás nélkül?

A boldogság és siker alapjai, azaz miért fontos önzőnek lenni?

A kommunikáció, mint az érdekérvényesítés kulcsa: a bizalomépítéstől a hatásgyakorlásig

Burnout, vagyis amikor már semminek nincs értelme

A kurzusról pontos részleteket itt találsz.

Jegyek kizárólag online érhetők el, korlátozott számban.

Helyszín: MEMO ház – 1077 Budapest, Wesselényi utca 73.

Időpont: 2020. március 6., március 26., április 16., május 7.

Promóció

Ha kedved lenne részt venni egy életre szóló kalandban, Izland, azon belül is a Vatnajökull ideális úti cél - nem véletlen, hogy a világ egyik legszebb országának tartják. Ha szeretnéd bejárni a legkülönlegesebb tájakat, méghozzá a lehető legkedvezményesebben, kattints ide a részletekért!

Cikkünk a Reader’s Digest Kiadó Csodálatos Föld körüli utazás című könyve alapján készült.

Ezt is szeretjük