Itt dobog a Föld szíve

A csodás gleccserek látványa és a jégfolyók alatt morajló vulkánok félelmetes elegye teszi igazán misztikussá és csábítóvá az Izlandon húzódó, hatalmas kiterjedésű jégmezőt, Vatnajökullt. A gleccserek morajlása és az igencsak élénk vulkáni tevékenység a Föld állandó mozgását, félelmetes erejét közvetíti a felszínen élők irányába, ami miatt a helyiek, sőt, a földrajztudósok is gyakran beszélnek arról, hogy nem más, mint a Föld szíve dobog a táj természeti kincsei alatt.

A tűz és a jég birodalma

Izland nagy kiterjedésű jégmezejét csaknem annyi jég fedi, mint Európa valamennyi gleccserét együttvéve. Területe 8400 négyzetkilométer, ormának sima felszínéről tucatnyi nagyobb gleccser tör elő. A tengerparti út felől tekintve Vatnajökull élettelen tájnak tűnik.

A fekete murvával, hamuval és homokkal szegélyezett jégmező a változatos magasságú hegyeket beborítva több mint 800 méter vastag, nagy kiterjedésű hófehér síksággá terebélyesedik, mely mindenfajta élet lehetőségét teljesen kizárja.

A jeges, kopár térség lüktetve növekszik vagy zsugorodik az általában lassú, ám néha heves vulkanikus lökések hatására. A csaknem angliányi területű szigeten egy alig közepes nagyságú város lakossága él, többnyire a keskeny, part menti sávban elszórtan.

Az egyik legfiatalabb táj

A geológiailag fiatal és jelenleg is szüntelenül formálódó Izland 6,4 kilométer vastag bazaltkőzet-talapzaton nyugszik, mely az elmúlt 20 millió év során a Közép-Atlanti-hátság egyik forró pontjáról türemkedett ki, a mély hasadékot pedig Európa és Észak-Amerika - a kontinensek vándorlása következtében zajló - lassú távolodása hozta létre.

Izland vulkanikus kőzet alkotta felszínét a körülbelül 10 ezer éve véget ért utolsó jégkorszak kétmillió éve alatt mintegy 1,6 kilométer mélyen gleccserek vájták keresztül-kasul. Az ország közepét vulkanikus hegyek, kráterek és kopár, láva fedte területek borítják. A táj egytizedét a mintegy 150 vulkánból kiömlött lávaréteg fedi be - az egyik lávamező 2600 négyzetkilométer területű.

Élet a lávamezőkön

Amikor a vikingek megjelentek Izlandon, a sziget földje és éghajlata még alkalmas volt növénytermesztésre és földművelésre. Az első telepesek ezer éve még árpát és zabot termesztettek. Ám nagyjából a 14. századtól kezdve a klíma egyre zordabbá, hidegebbé vált, a gabonatermesztés lehetősége megszűnt, gleccserek keletkeztek, és a tengerben tömegével jelentek meg a jégtáblák.

Bár a 19. század vége felé az éghajlat némileg enyhült, az ország területének egytizedét változatlanul jég borította, és a növénytermesztés csupán korlátozott keretek között folyt - Izland területének ma is csupán 0,06%-át művelik.

Izland múltjához és jelenéhez hozzátartoznak a nagy vulkánkitörések. A legfélelmetesebb - a modern idők legnagyobb lávaömlése a Földön - 1783-ban következett be. A Vatnajökull délnyugati szegélyénél emelkedő Laki-vulkánt a vulkánkitörés a csúcsánál szinte kettéhasította, és a folyamat során láncszerűen, 25 kilométer hosszúságban száz különálló kráter keletkezett. A kiömlő láva jó része 56 kilométer hosszú tűzfolyóként hatolt előre, és mintegy 600 négyzetkilométernyi területet borított el.

Irány Izland!

Ha kedved lenne részt venni egy életre szóló kalandban, Izland, azon belül is a Vatnajökull ideális úti cél - nem véletlen, hogy a világ egyik legszebb országának tartják. Ha szeretnéd bejárni a legkülönlegesebb tájakat, méghozzá a lehető legkedvezményesebben, kattints ide a részletekért!

Cikkünk a Reader’s Digest Kiadó Csodálatos Föld körüli utazás című könyve alapján készült.

• természeti csoda
• kalandos úti cél
• európa kincsei
• Utazás