Mitikus természeti csodát rejt az északi erdő: csak találgatják, hogyan jött létre az ingókő

Az ingókövek a természet furcsa csodái, melyekkel akár Magyarországon is találkozhatsz Pákozdon vagy Szentbékkállán. A különleges és látványos magyar kőformák méretét azonban jócskán meghaladja finnországi rokonuk, a Kummakivi. 

A híres egyensúlyozó sziklát nem véletlenül keresi fel - akár külföldről is - sok turista. A Kummakivi Ruokolahti sűrű erdejében, Dél-Karéliában, Finnország délkeleti régiójának egyik legvadregényesebb részén bújik meg. Látványa pedig csodálattal tölti el a monumentális követ körülvevő, kicsi tisztásra érkezőket.

A Kummakivi-ingókő

A Kummakivi formációja nem egy, hanem kettő sziklából áll, melyek egymáson nyugszanak. A felső, óriási tömb csak egy aprócska ponton támaszkodik a talapzatként szolgáló másik, búbos, gömbölyű kövön. Ez azt a látszatot kelti, mintha a szikla bármelyik pillanatban felborulhatna. A valóság azonban az, hogy pusztán emberi erővel egy millimétert sem lehet mozdítani rajta. 

Az egyensúlyozó szikla finn neve, a Kummakivi annyit tesz nagyjából, hogy furcsa kő. Ez jól leírja, mit gondolhattak régen a szokatlan geológiai formációról. Noha sokáig várták, hogy a szikla egyszer csak leforduljon az alatta lévő másikról, ez sosem következett be. Hiába próbálták a történelem során valószínűleg jó néhányan lelökni. A terület ősi lakóit nemcsak csodálat töltötte el a kő stabilitását látva, de magyarázatot sem tudtak adni arra, hogyan is került a két szikla egymásra.

Mivel a köveket nem tudták elmozdítani emberi erővel, arra jutottak, azok csakis valamilyen természetfeletti esemény részeként kerülhettek ebbe az állapotba. A finn mitológia egyszerű magyarázattal szolgált a Kummakivi létrejöttére. Mivel meséikben amúgy is sok szó esett óriásokról és trollokról, úgy gondolták, ezek a legendás erejű lények lehettek csak képesek arra, hogy a két követ így összerakják. 

Egy másik babona a sziklás vidékek óriási termetű lakóiról, a hiisi - többes számban hiidet - elnevezésű lényekről szólt, melyek a finn folklór történeteiben kőhajító képességükről voltak híresek. Számos kőtorony, furcsa formájú szikla miatt okolták őket, sőt, a föld alól előbukkanó meredek sziklákról úgy tartották, hogy ezek a kőóriások használták őket vaj köpülésére. Éppen ezért a Kummakiviről is sokan hitték, hogy egy hiisi, óriás vagy troll hozta, gurította, esetleg dobta jelenlegi helyére.

A formáció keletkezésére adott mai magyarázat sokkal kevésbé mesés. A geológusok a Kummakivi vizsgálata során arra következtettek, hogy a sziklát egy gleccser hozta magával az utolsó jégkorszak idején. Miután a jeges folyamok eltűntek a vidékről nagyjából 12 ezer évvel ezelőtt, a szikla már talapzatán állva olvadt ki a jégtakaró alól. Noha az elmélet viszonylag szilárdnak tűnik, léteznek ettől nagyban eltérő, ám szintén lehetséges magyarázatok is, így igazán biztosat máig nem tudni a Kummakivi létrejöttéről.

Alvó vulkánok

Magyarországon és a világ sok más pontján is óriási katasztrófát okozhatnának a szunnyadó vulkánok, ha mégis újra felébrednének. Mutatjuk, hol vannak ilyenek!

• európa kincsei
• finnország
• kő
• szikla
• természeti csoda
• furcsa
• legenda
• Utazás