A leghajmeresztőbb sípályák a nagyvilágból: az osztrák Harakiri nem szívbajos sportolóknak ajánlott

A téli sportok egyik legkedveltebbike, a síelés nem a legveszélytelenebb tevékenységek közé tartozik, idő és tanulás kell ahhoz, hogy az ember magabiztosan csússzon a más-más nehézségi fokozatú pályákon.

Ha valaki változatos terepeken siklott már, jól tudja, hogy lejtő és lejtő között még akkor is rengeteg a különbség, ha azonos színjelölést kaptak. A meredekség még csak egy dolog, többek között sziklák és az erdős szakaszok is nehezíthetik a sportolók dolgát. A következő pályák is sokfélék, ami közös bennük, az az, hogy leginkább tapasztalt, és nem szívbajos síelőknek ajánlottak.

Harakiri

Ausztria Tirol tartományában, a Ski Zillertal 3000 síközpontban található a beszédes nevű Harakiri. A körülbelül 1500 méter alatt 375 métert esik a pálya, ami a helyenként akár 78%-os lejtésével az ország legmeredekebbje. Hetekkel a nyitás előtt naponta műhavat nyomnak a pályára, és a karbantartók az egész szezonban a minilavinák elkerülésén fáradoznak. Egyes vélemények szerint egyszer az életben minden tapasztalt síelőnek le kell győznie a Harakirit, de jó felszerelés, erőnlét és technika híján nem érdemes megpróbálni.

Harakiri Mayrhofen településhez tartozik, ami a Penken és az Ahorn hegyek között fekszik, télen-nyáron sokféle elfoglaltságot kínál a szabadban mozogni vágyóknak. A síelésen kívül a hegyi kerékpár szerelmesei, a túrázók és a siklóernyőzők is megtalálhatják itt a számításaikat.

Streif

Az ausztriai Kitzbühelben lévő Hahnenkamm hegy ad otthont az egyik legrangosabb világkupa síversenyének, ami a világ második legrégebbije is egyben. A futamot 1931 óta évente rendezik meg, egyik helyszíne a Streif nevet viselő, valamivel több mint 3 kilométer hosszú pálya, amelynek átlagos meredeksége ugyan 27%, de helyenként a 85%-ot is elérheti.

Ilyen hajmeresztő például a Mausefalleként, azaz egérfogóként becézett szakasza, ami olykor még a profikon is kifog. Bár elméletileg bárki lecsúszhat a szezonban a pályán, három szakasza is rendkívül nehéz besorolású, ráadásul gyakran jeges, így aztán a haladóknak van fenntartva.

Corbet’s Couloir

A Wyomingban található síparadicsom, Jackson Hole a tapasztalt síelők paradicsoma, ahol széles, meredek pályák, szűk sziklafalak és fenyők között húzódó lejtők egyaránt előfordulnak. A Corbet’s Couloir egyesíti a különféle nehézségeket: szűk és meredek folyosót kell elképzelni, ami a sziklák között halad.

Nem csoda, hogy nemzetközi hírnévnek örvend a profik között, egyesek egyenesen Amerika legfélelmetesebb sípályájaként tartják számon. Rögtön az elején egy ugrással kezdődik a semmibe, csak rendkívül gyakorlott sportolóknak ajánlják.

La Chavanette

A La Chavanette, vagy ahogyan emlegetik, a Svájci Fal egy különösen bonyolult és meredek sípálya a svájci-francia határon, a Les Portes du Soleil régióban. A francia hegyi üdülőparadicsomból, Avoriaz-ból érhető el könnyen, a tetején, a tengerszint feletti 2151 méteres magasságban még Franciaországban, illetve a határon lehet a síelő, a lejtő pedig a svájci település, Les Crosets felé visz.

A svájci-francia nehézségi fokozat szerint narancssárga minősítést kapott, ami azt jelenti, hogy túl nehéznek találták ahhoz, hogy a klasszikus zöld-kék-piros-fekete felosztást alkalmazzák rá. Hossza egy kilométer, ez alatt 331 métert zuhan. Kifejezetten buckás, kisebb autónyi halmokat kell rajta leküzdeniük a kalandoroknak, ami speciális technikát és nagy odafigyelést kíván.

Az 1987-es havazás képeken

Már hosszú évek óta nem tapasztalhattunk hatalmas, tartós havazásokat az országban, de néhány évtizeddel ezelőtt még nem volt ritka, hogy áldatlan állapotokat okozott egy-egy nagyobb csapadéktömeg. Az 1987-es nagy havazást viszont máig sokan emlegetik.

(Borító- és ajánlókép forrása: Getty Images Hungary. Cikken belüli képek: Wikipédia/Zefram, Enricokamasa, Getty Images Hungary.)

• síelés
• ijesztő
• látnivalók
• tél
• ausztria
• Utazás